Rendszerváltás barátai — Dicsőségfal

A Dicsőségfal

Egy korrupciós ügy feltárása soha nem egyetlen ember érdeme. Mire egy név eljut odáig, hogy kimondják a híradóban, addigra valaki átrágta magát több ezer oldalnyi közbeszerzési iraton, valaki más három évig pereskedett egy elutasított adatigénylésért, egy harmadik pedig érthető mondatokká fordította az egészet. Ez a Dicsőségfal nekik szól.

A lenti névsor nem rangsor, és nem is teljes — folyamatosan bővül. Három blokkra bontottuk, mert háromféle munkáról van szó. A személyek a saját nevüket adták egy-egy ügyhöz, és évekig kitartottak mellette. A médiumok és műhelyek azt az infrastruktúrát tartják fenn — ügyvédeket, adatbázisokat, hónapokig fizetett újságírói munkaidőt —, ami nélkül egy mélyfúrás elindulni sem tudna. A Facebook- és YouTube-csatornák pedig azt csinálják, amit a legkönnyebb lebecsülni és a legnehezebb pótolni: elviszik a kész sztorit több százezer emberhez, olyanokhoz is, akik hírportált soha nem nyitnak meg.

A Kegyencjárat adatbázisa ennek a munkának a másodlagos feldolgozása. Egyetlen ügyet sem mi tártunk fel: mi összegyűjtjük, rendszerezzük, összekötjük és követhetővé tesszük azt, amit ők kiástak. Ezért van ez az oldal — és ezért van forrásmegjelölés minden egyes sor mellett.

Feltűnhet, hogy hiányoznak innen a nagy független szerkesztőségek: a 444, a Telex, a 24.hu, a HVG, a Népszava, a Magyar Hang, a Válasz Online és a Szabad Európa. Pedig az ezen az oldalon szereplő ügyek jelentős része az ő oknyomozásaikból és interjúikból származik, és a forráshivatkozásaink tele vannak a nevükkel — nélkülük ez az adatbázis a töredéke lenne annak, ami. A kihagyás tehát nem értékítélet, hanem szűkítés: ez a Dicsőségfal tudatosan azokra koncentrál, akik elhivatottságból csinálták. A saját pénzükből, a szabadidejükben, munka mellett, vagy olvasói támogatásból fenntartott nonprofit műhelyekben.

Egy főállású, üzleti alapon működő szerkesztőségnél az oknyomozás — minden tiszteletünk mellett — valamennyire a munkaköri leírás része is. Itt azoké a hely, akiknek senki nem írta elő.

Hadházy Ákos — aki egyesével olvasta végig a közbeszerzéseket

Hadházy Ákos az egyetemi tanulmányai után állatorvosként dolgozott, a közéletbe pedig helyi szinten, Szekszárdon kapcsolódott be — eredetileg a Fidesz színeiben, megyei közgyűlési tagként és önkormányzati képviselőként. A párttal akkor szakított véglegesen, amikor a saját politikai közösségén belüli súlyos visszaéléseket, különösen a helyi trafikmutyik rendszerét kezdte szóvá tenni: előbb belső körökben, majd a nyilvánosság előtt is.

A szakítás után az országos politikában az elszámoltatás lett a fő profilja. 2016-tól az LMP társelnökeként dolgozott, a 2018-as választás után viszont úgy döntött, elhagyja a pártpolitikai struktúrákat, és független országgyűlési képviselőként folytatja. Ez a független státusz adta meg azt a mozgásteret, amely az elkövetkező évek kimerítő oknyomozó munkájához kellett.

A módszere alapjaiban formálta át a magyar tényfeltáró politizálást. Nem szónoklatokra és nem is kiszivárogtatásokra épített, hanem arra, ami amúgy is nyilvános — csak senki nem olvasta végig.

Kapcsolódó az oldalon: Feljelentések nyilvántartása · Kiemelt ügyek

Jámbor András — a lakhatás és a szegénység napirenden tartása

Jámbor András a Mérce alapítójaként és 2019-ig főszerkesztőjeként kezdte, majd 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztást Budapest 6. számú választókerületében, és 2022-ben független képviselőként bejutott az Országgyűlésbe. Az útja azért érdekes, mert nem szakított a korábbi munkájával: képviselőként is ugyanazokkal a témákkal foglalkozott, amelyekről addig írt.

A közpénzügyekhez egy sajátos irányból közelít: nem a nagy beruházások összegeit nézi, hanem azt, hogy közben mi maradt ki a költségvetésből — lakhatás, szociális ellátás, rezsi, munkaügyi jogok. Ez tette láthatóvá azt az összefüggést, ami a puszta botránylistákból nem derül ki: a kiosztott közpénznek mindig van másik oldala.

A Szikra Mozgalom egyik meghatározó arcaként emellett kampányokat szervezett konkrét, helyi ügyekben, a Fudan-beruházás elleni tömegtüntetéstől a józsefvárosi kilakoltatások megakadályozásáig.

Kapcsolódó az oldalon: Kiemelt ügyek · Kapcsolódó ügyek az adatbázisban

Juhász Péter — a NER100 sorozat

Juhász Péter a 2010-es évek eleji tiltakozó mozgalmak egyik szervezőjeként lett ismert, később pártpolitikusként is dolgozott, ma pedig saját videós csatornát visz. A legnagyobb hatású munkája a NER100 sorozat: a rendszer száz leggazdagabb nyertesének egyenkénti, epizódonkénti végigvétele.

A sorozat értéke a formátumban van. A közbeszerzési adatok, cégkivonatok és támogatási listák önmagukban olvashatatlanok a legtöbb ember számára; a NER100 ezekből épített fel egy követhető elbeszélést, névről névre, összegekkel.

Ez az a réteg, ahol a feltáró munka és a nyilvánosság találkozik: a dokumentum megvolt korábban is, de a széles közönséghez csak akkor jutott el, amikor valaki elvégezte a lefordítás munkáját.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok · Ki az a Zsolti bácsi?

Márki-Zay Péter — a hódmezővásárhelyi precedens

Márki-Zay Péter neve 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy politikailag hosszú időn át stabilnak számító városban, Hódmezővásárhelyen független jelöltként megnyerte az időközi polgármester-választást. A győzelem nem pusztán egy helyi önkormányzati választás eredménye lett: az országos politikában is sokan egy olyan jelzésként értelmezték, amely megmutatta, hogy egy közösen támogatott, pártpolitikán kívülről érkező jelölt is képes komoly választási eredményt elérni.

Márki-Zay története ugyanakkor nem állt meg a 2018-as győzelemnél. 2019-ben újraválasztották Hódmezővásárhely polgármesterének, 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztás második fordulóját, így ő lett az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson. A választási vereség után sem vonult ki a közéletből: visszatért a helyi politizáláshoz, 2024-ben pedig ismét megnyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.

A Dicsőségfalon Márki-Zay Péter története elsősorban azért érdekes, mert jól példázza, hogyan válhat egy helyi, pártokon kívülről érkező politikai szereplő néhány év alatt országosan ismert közéleti szereplővé.

Kapcsolódó az oldalon: Dicsőségfal · Kiemelt ügyek

Puzsér Róbert — a besorolhatatlan hang

Puzsér Róbert kritikusként és publicistaként vált ismertté, majd a saját műsoraiban lett a közélet egyik legvitatottabb szereplője. A szerepe nem a tényfeltárás volt, hanem valami más: annak a következetes kimondása, hogy mindkét politikai oldal saját hatalmi logikája szerint működik.

Ez az alapállás rengeteg konfliktussal járt, cserébe viszont olyan emberekhez is eljutott, akik semmilyen pártpolitikai csatornán nem voltak elérhetők. 2019-ben főpolgármester-jelöltként indult Budapesten.

A közbeszédre gyakorolt hatása elsősorban abban mérhető, hogy a hatalomkritika nem maradt egyetlen politikai tábor tulajdona.

Kapcsolódó az oldalon: Dicsőségfal · Kiemelt ügyek

Carson Coma — amikor a színpadról is kimondták

A Carson Coma az elmúlt években a magyar alternatív zenei élet egyik legismertebb zenekarává vált: Budapest Park-koncertek, MVM Dome, Fonogram-díj és 2022-ben MTV EMA-díj. A Dicsőségfalra azonban nem a népszerűsége miatt került fel.

A zenekar — elsősorban Fekete Giorgio és Héra Barnabás — 2023-tól egymást követő dalokban, koncerteken és videókban reagált konkrét magyar közéleti ügyekre: a Feldobom a követ kormánykritikus szövegétől a független sajtó eltűnését bemutató Budapest Park-performanszon át a gödi Samsung-gyárról és Szijjártó Péter Lavrov-telefonjairól szóló 2026-os dalokig.

Ez nem egyetlen „politikai dal" története, hanem egy többéves sorozaté: hogyan vált egy sikeres magyar zenekar számára természetessé, hogy a közélet aktuális ügyeire a saját eszközeivel reagáljon — és milyen ára lett ennek.

Kapcsolódó az oldalon: Majka és Bindzsisztán

Majka — Bindzsisztán miniszterelnöke

Majoros Péter, művésznevén Majka, a magyar könnyűzene egyik legismertebb előadója: televíziós médiaszemélyiségből lett olyan rapper, aki rendszeresen megtölti a legnagyobb hazai koncerthelyszíneket. 2025 januárjában megjelent Csurran, cseppen című dala a korábbiaknál jóval közvetlenebbül foglalkozott a magyar politikai és gazdasági rendszerrel.

A fiktív ország, Bindzsisztán miniszterelnökének történetén keresztül a korrupció, a közpénzek, a politikai kapcsolatok és a társadalmi egyenlőtlenségek kerültek a dal középpontjába. A videó 2026-ra 35 millió megtekintés fölé ért, a Bindzsisztán név pedig önállóan is bekerült a közéleti nyelvbe.

A Dicsőségfalon nem egyetlen dal miatt szerepel, hanem egy eseménysor miatt: a Csurran, cseppen, a Campus Fesztivál „fejbelövős" jelenete, a One Magyarország szerződésbontása, a Petőfi Rádió lejátszási listája és a 2026-os visszatérés együtt mutatja meg, hogyan kerülhet egy popkulturális produkció a magyar közélet középpontjába.

Kapcsolódó az oldalon: Carson Coma

Szél Bernadett — aki a hivatali hallgatást is dokumentálta

Szél Bernadett 2010 és 2022 között volt országgyűlési képviselő. Volt az LMP társelnöke, frakcióvezetője, 2018-ban pedig a párt miniszterelnök-jelöltje. Ezek azonban önmagukban még nem indokolnák, hogy felkerüljön egy olyan Dicsőségfalra, amelynek lényege nem a politikai karrier bemutatása, hanem azoknak a politikusoknak a megmutatása, akik konkrét ügyekben mentek neki a hatalomnak.

Szélnél bőven van ilyen.

Nem egyetlen nagy korrupciós ügy fűződik a nevéhez, mint Hadházy Ákosnál, hanem egy hosszú sor kisebb-nagyobb történet: gyermekotthonokba ment be, adatokat kért ki, közérdekű adatperekben vett részt, kormányzati döntések hátterét próbálta feltárni, kórházi adatokat szedett össze, parlamenti bizottságokban próbált ügyeket napirendre venni, és akkor is folytatta, amikor az ügyből nem lett politikailag kényelmes történet.

Saját összesítése szerint a 2018–2022 közötti parlamenti ciklusban 471 kérdést és törvényjavaslatot adott be, 38 alkalommal fordult az ombudsmanhoz, több száz közérdekű adatigénylést nyújtott be, tucatnyi feljelentést tett és közérdekű adatpereket indított. Emellett közel száz alkalommal látogatott állami intézményeket, köztük kormányhivatalokat, minisztériumokat, szociális intézményeket és gyermekotthonokat.

De a számoknál sokkal érdekesebbek azok a konkrét ügyek, amelyek mögöttük vannak.

Kapcsolódó az oldalon: Dicsőségfal · Adatbázis

Szabó Tímea — a helyszíni ellenőrzés mint politikai eszköz

Szabó Tímea képviselőként következetesen élt azzal a jogosítvánnyal, amelyet a legtöbben nem használnak ki: bejelentés nélkül lehet ellenőrizni közintézményeket. Gyermekvédelmi intézményekben, kórházakban és szociális otthonokban végzett ellenőrzésekről rendszeresen tett közzé beszámolókat.

Ez másfajta feltárás, mint az iratokból dolgozó. Nem pénzmozgásokat követ, hanem azt, hogy a kiutalt közpénz mögött van-e valóság: van-e ellátás, van-e személyzet, milyen állapotban van az épület. A kettő együtt adja ki a teljes képet — a szerződés összege és az, ami belőle a helyszínen látszik.

A gyermekvédelmi rendszer állapotával kapcsolatos ügyeknek éveken át az egyik legkitartóbb parlamenti napirenden tartója volt.

Fekete-Győr András — a NOlimpiától a visszalépés javaslatáig

Fekete-Győr András nem pártapparátusból érkezett a politikába. A Momentum Mozgalom alapítójaként a NOlimpia-kampánnyal vált országosan ismertté, később a párt elnökeként és parlamenti képviselőjeként dolgozott. A Momentum a 2022-es választáson tíz képviselővel jutott be az Országgyűlésbe, és ebben a frakcióban Fekete-Győr listavezetőként szerzett mandátumot.

Politikai pályája három szakaszra bontható: a mozgalom indulása és a NOlimpia (2017), a parlamenti évek és a füstgyertyás per (2018–2024), végül a Momentum választási visszalépésének kezdeményezése és saját kilépése (2025–2026).

A Dicsőségfalon szereplő többi névhez hasonlóan itt sem a hibátlanság a mérce. A kérdés az, hogy egy politikus történetében vannak-e olyan tettek és döntések, amelyek a magyar rendszerkritikus nyilvánosság történetében maradandó nyomot hagytak.

Fekete-Győr András pályája azért érdemel külön figyelmet, mert kevés olyan magyar politikusról lehet elmondani, hogy ugyanazon a néhány éven belül három különböző szerepben is meghatározó volt: aktivistaként és kampányszervezőként, parlamenti képviselőként, majd a párt belső vitáiban a visszalépés legfőbb szószólójaként. Mindhárom szerep más-más kockázattal járt. Az aláírásgyűjtés és a népszavazási kezdeményezés közpénzügyi és politikai vitát indított el. A parlamenti munka a mandátum elvesztésének lehetőségével járt, amikor az ítélet megszületett. A visszalépési javaslat pedig egy saját párt parlamenti jelenlétének feladását jelentette egy olyan időszakban, amikor a magyar ellenzék a Fidesz elleni egységről vitatkozott.

Fontos különbséget tenni az események és az értékelések között. Az alábbi szöveg igyekszik az események sorrendjét és dokumentumokkal alátámasztható tényeit külön kezelni attól, amit szereplői és kritikusai mondanak róluk.

Kapcsolódó az oldalon: Momentum — a visszalépett párt · Kiemelt ügyek

Tompos Márton — az Orbánék-sorozat

Tompos Márton 2022 és 2026 között országgyűlési képviselő volt, 2020 októberétől a Momentum KorrupcióVadász munkacsoportját vezette, 2024 júliusától 2025 augusztusáig pedig a párt elnöke volt.

A legtöbbet hivatkozott munkája az Orbánék című YouTube-sorozat: 2025 januárja és májusa között tíz epizódban vette végig a miniszterelnök közvetlen családjának vagyonosodását — Tiborcz István első milliárdjaitól és a BDPST Group terjeszkedésétől az Orbán Ráhel-féle turisztikai üzleten át az apa bányacégeiig és a testvérek vállalkozásaiig. Az epizódok egyenként 20–58 ezer megtekintést értek el.

Az általa elnökként vezetett párt 2025 júniusában döntött úgy, hogy nem indul a 2026-os választáson.

▶

Tompos Márton · 2025. január 21.

Az Orbán-család szabadrablása: A BDPST Group története — Orbánék #2

A sorozat második része Tiborcz István BDPST Groupjának felépülését követi végig, a szállodáktól az ingatlanfejlesztésekig.

Kapcsolódó az oldalon: Podcastok és videók

Panyi Szabolcs — az újságíró, akit magát is megfigyeltek

Panyi Szabolcs nemzetbiztonsági, külpolitikai és fegyverkereskedelmi ügyekre szakosodott oknyomozó újságíró, a Direkt36 és a VSquare munkatársa, aki rendszeresen működik együtt nagy nemzetközi újságírói hálózatokkal.

Olyan témákhoz nyúlt, amelyek a hatalom legféltettebb belső köreit és nemzetközi háttéralkuit érintették: az orosz befolyásszerzést, a keleti diplomáciai játszmákat és a titkos fegyverüzleteket. Ezek nem olyan ügyek, amelyekre az állam sajtóközleménnyel válaszol.

A magyar sajtótörténet egyik legszemélyesebb tétű ügye fűződik a nevéhez: a katonai szintű kémszoftverrel végzett megfigyelések botrányában az egyik dokumentált célpont ő maga volt. Ez azonnal kirántotta az ügyet az elvont sajtószabadsági kérdések világából — a telefonján keresztül az állam nemcsak az ő magánéletéhez fért hozzá, hanem a magas pozícióban ülő informátorait is közvetlen veszélynek tette ki.

Kapcsolódó az oldalon: Kapcsolódó ügyek az adatbázisban

Kunetz Zsombor — amit az egészségügyi számok elárulnak

Kunetz Zsombor orvosként és egészségügyi menedzsment-szakértőként a nyilvános, de gyakorlatilag olvashatatlan egészségügyi adatokkal foglalkozik: várólistákkal, ellátási és finanszírozási adatokkal, kórházi adósságállománnyal, halálozási statisztikákkal.

A módszer ugyanaz, mint a közbeszerzés-elemzőké, csak más területen: az adat évek óta nyilvános, a kérdés az, hogy valaki veszi-e a fáradságot, hogy értelmezze és összehasonlítsa. A hivatalos kommunikáció és a hivatalos adatsorok között feszülő különbséget rendszeresen dokumentálta.

Az egészségügy azért tartozik ide, mert a közpénznek mindig két oldala van: az egyik, hogy hová ment, a másik, hogy hová nem jutott el.

Rácz András — a külpolitikai szál értelmezése

Rácz András biztonságpolitikai kutatóként az orosz külpolitikával, a hibrid befolyásszerzés eszközeivel és a közép-európai biztonsági környezettel foglalkozik. A szerepe ezen a Dicsőségfalon nem a dokumentumok kiásása, hanem az értelmezés — ami egy ilyen ügyben nem másodlagos munka.

Egy szerződés, egy hitel vagy egy diplomáciai látogatás önmagában sosem botrány. Csak akkor válik azzá, ha valaki elhelyezi abban a szélesebb mintázatban, amelybe illeszkedik. A szakértői elemzés különbsége pontosan itt van: megmondja, hogy amit látunk, az szokványos állami működés vagy sem.

Az energetikai és külpolitikai hátterű ügyek megértéséhez ez a réteg nélkülözhetetlen — ezek azok a sztorik, amelyeket a legkönnyebb technikai részletként elintézni.

Molnár Áron — a botrány, ami a fordulat után jött

Molnár Áron színészként és aktivistaként évek óta jelen van a közéletben, de a legnagyobb hatású munkája időben kilóg mindenki máséból ezen a Dicsőségfalon: ő az NKA-botrányt nem április 12. előtt robbantotta ki, hanem utána.

Elsőként ő beszélt arról a rejtett, nagyságrendileg 17 milliárdos keretről, amelyből a Nemzeti Kulturális Alap a kormányzati holdudvar gazdasági, közéleti és művészeti szereplőit támogatta — köztük egy addig ismeretlen, „Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma" nevű testület döntései alapján. Az ügy azóta is gyűrűzik: 2026 nyarán újabb szervezeteket nevezett meg, ősszel pedig mentelmi jogok felfüggesztését követelte.

Ez a Dicsőségfal arról szól, kinek köszönhetjük a fordulatot — Molnár Áron viszont arra a kérdésre a válasz, hogy mi történik utána. Egy rendszerváltás nem ér véget azzal, hogy leváltanak egy kormányt: az elszámoltatás akkor kezdődik. Az is a képhez tartozik, hogy a feltárást követően őt magát is megvádolták NKA-pénzek elfogadásával, amit ő visszautasított.

Kapcsolódó az oldalon: NKA-botrány · Videóriportok és podcastok

Partizán (Gulyás Márton) — a nézőkből felépített szerkesztőség

A Partizán azt bizonyította be, hogy hirdetői és állami pénz nélkül, kizárólag a nézők havi támogatásából is fenn lehet tartani egy teljes szerkesztőséget. Ez a finanszírozási forma nem mellékes részlet: pontosan azt a nyomásgyakorlási felületet szüntette meg, amellyel a hirdetéspiacon keresztül a legtöbb más médiumot kezelni lehetett.

A csatorna műsorai között politikai interjúk, közéleti vitaműsorok, tényfeltáró riportok és élő közvetítések egyaránt szerepelnek. A YouTube-alapú terjesztés miatt egy-egy adás elérése független volt attól, hogy a nagy hírportálok átvették-e.

A Kegyencjárat podcast- és videórovata rendszeresen hivatkozik partizános anyagokra: számos olyan ügy van az adatbázisunkban, amelynek az első részletes, kontextusba helyezett feldolgozása itt jelent meg.

A műhely súlyát egyetlen adás mutatta meg a legélesebben. 2024 februárjában egy addig ismeretlen interjúalany ült be a Partizán stúdiójába: Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje. Az adás alatt hetvenezren nézték élőben, néhány óra alatt félmillióan, azóta pedig milliós nagyságrendben — és a benne elhangzottakból indult el az a politikai folyamat, amely végül a 2026-os fordulathoz vezetett. Az interjúalanyt Magyar Péternek hívják.

▶

Partizán · 2024. február 11.

EXKLUZÍV: Varga Judit exférje a pedofilbotrányról, Rogán Antalról és a fideszes törésvonalakról

A teljes, vágatlan interjú — az a beszélgetés, amely után a magyar közélet nem volt ugyanaz. Pontosan ezért működik a formátum: itt nem egy percnyi vágott idézet ment ki, hanem több óra, amelyet mindenki maga ellenőrizhetett.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok

Átlátszó — aki perre vitte az elhallgatott iratokat

Az Átlátszó 2011-ben indult oknyomozó portálként, és azóta is közadakozásból és pályázatokból működik. A legfontosabb eszköze nem a bennfentes forrás, hanem a közérdekűadat-igénylés: ha egy intézmény megtagadta az adatot, az Átlátszó pert indított, és a bírósági úton kikényszerített iratokat közzétette.

Ez a módszer lassú, drága és sok éven át tartó pereskedést jelent — cserébe viszont az így megszerzett dokumentum megtámadhatatlan. Számos, ma már közismert ügy első hiteles forrása egy ilyen perben kiadott irat volt.

Emellett az Átlátszó építette ki a magyar oknyomozás egyik legfontosabb technikai infrastruktúráját: drónfelvételeket, adatvizualizációkat és nyilvános adatbázisokat, amelyek más szerkesztőségek számára is használhatók maradtak.

Kapcsolódó az oldalon: Hatvanpuszta — a kiemelt ügy · Szijjártó adriai jachtozása

K-Monitor — a korrupciós ügyek közös emlékezete

A K-Monitor nem egyedi botrányokat robbant ki, hanem valami sokkal ritkábbat csinál: rendszerezve megőrzi őket. A szervezet évek óta gyűjti és címkézi a magyar sajtóban megjelent, közpénzzel kapcsolatos cikkeket, és egy nyilvános, kereshető adatbázisban teszi elérhetővé őket, szereplők és intézmények szerint.

Ennek a munkának a jelentősége akkor látszik meg, amikor egy ügy évekkel később újra előkerül: e nélkül minden egyes alkalommal elölről kellene kezdeni a kutatást. A K-Monitor emellett az uniós forrásokkal kapcsolatos átláthatósági vitákban is folyamatosan jelen volt szakértői anyagokkal.

A Kegyencjárat adatbázisa több ponton is a K-Monitor nyílt adataira támaszkodik — az ügy-ontológia és a forráshivatkozások jelentős része innen származik, a szervezet nyílt licence alatt.

Kapcsolódó az oldalon: Forráshivatkozások

Direkt36 — a hosszú lélegzetű nyomozás

A Direkt36 független, nonprofit oknyomozó újságírói műhely, amely nem a napi politikai adok-kapok közvetítéséből, nem hirdetésekből és nem kattintásszám-alapú bevételekből tartja fenn magát: a működésük alapját az olvasói támogatások és a szakmai alapítványi pályázatok adják.

A piac döntő többségével szemben tudatosan elengedték a napi hírversenyt. Egy-egy tényfeltáró anyaguk hónapokig, esetenként több mint egy évig készül. A módszertanuk alapja az aprólékos háttérmunka: eldugott állami és külföldi cégnyilvántartások elemzése, sokszorosan ellenőrzött háttérbeszélgetések az államapparátus belső embereivel, és kiszivárgott adatsorok, szerződések strukturált feldolgozása.

Ez a lassúság nem hátrány, hanem a legnagyobb fegyverük: az így megszülető cikkek olyan bizonyítékrendszerre épülnek, amelyet sajtóperekkel vagy politikai tagadással sem lehet megtámadni. Egy olyan környezetben, ahol a tényekre az első válasz szisztematikusan a hitelesség megkérdőjelezése volt, a patikamérlegen kimért forrásolás vált a védekezés eszközévé.

Mérce — a botrány utáni élet

A Mérce olvasói támogatásból fenntartott portál, amely tudatosan a társadalmi következményekre koncentrál. Amíg a legtöbb szerkesztőség a leleplezés pillanatáig követi az ügyeket, a Mérce jellemzően ott kezdi: mi történt azokkal, akiket érint.

A lap rendszeresen közölt helyszíni riportokat sztrájkokról, kilakoltatásokról, egészségügyi és oktatási intézményekről. Ezek az anyagok ritkán lettek országos főcímek, de együtt olyan folyamatos dokumentációt adnak, amely nélkül a 2026-ig vezető évek társadalmi képe hiányos lenne.

A szerkesztőség a Kegyencjárat számára elsősorban kontextusforrás: az ügyek mögötti intézményi működés leírásában támaszkodunk rá.

Szikra Mozgalom — a közösségszervezés visszahozása

A Szikra a hagyományos pártpolitikától eltérő logikával dolgozik: nem országos üzenetekre épít, hanem helyi, konkrét ügyekre, amelyek köré aláírásgyűjtést, lakossági fórumot, tiltakozást szervez.

Ez a fajta közösségszervezés a magyar közéletből évtizedekre kiveszett, pedig pontosan ez az a réteg, amely két választás között is fenntartja a nyomást. A Szikra kampányai lakhatási, munkajogi és önkormányzati témákban voltak a leghatásosabbak.

A mozgalom szorosan összefonódik Jámbor András képviselői munkájával, de attól függetlenül, önálló szervezetként is működik.

Momentum — amikor egy párt a saját indulásáról is lemondott a kormányváltásért

A Momentum története különleges helyet foglal el a rendszerváltás utáni magyar politika történetében. Egy olyan politikai mozgalomról van szó, amely a NOlimpia kampánnyal robbant be a közéletbe, néhány év alatt parlamenti párttá vált, majd 2025-ben egy olyan döntést hozott, amelyre kevés példa akad a magyar pártpolitikában: lemondott a 2026-os országgyűlési választáson való indulásról.

A döntés mögött nem az állt, hogy a Momentum ne rendelkezett volna parlamenti tapasztalattal vagy politikai infrastruktúrával. Éppen ellenkezőleg. A Momentum 2022-ben tíz képviselővel jutott be az Országgyűlésbe, és ezzel önálló parlamenti frakciót alakíthatott.

2025-ben mégis azt választotta, hogy nem indít saját országos listát és egyéni jelölteket a 2026-os választáson.

A párt indoklása szerint azért, mert az önálló indulás a NER választási rendszerében megosztaná az ellenzéki szavazatokat, és ezzel nehezítené a kormányváltást. A Momentum Küldöttgyűlése 2025. június 7-én döntött a távolmaradásról.

A Dicsőségfal szempontjából éppen ez teszi érdekessé a Momentum történetét: egy párt, amelynek volt parlamenti jelenléte, saját politikai érdekeit és a következő választáson megszerezhető mandátumokat is háttérbe szorította egy általa fontosabbnak tartott politikai cél érdekében.

Kapcsolódó az oldalon: Dicsőségfal · Kiemelt ügyek

Kontroll — kifizetések, szerződések, adatelemzés

A Kontroll az állami szerződések és kifizetések adatvezérelt feldolgozására épülő oknyomozó műhely. Nem egyedi bejelentésekből dolgozik, hanem abból, amit a nyilvános nyilvántartásokból ki lehet nyerni: kinek, mennyit, milyen jogcímen utaltak ki.

Több olyan ügy első nyilvánosságra hozója volt, amely a Kegyencjárat adatbázisában is szerepel — kormányzati kommunikációs kifizetésektől állami médiaszerződésekig.

Egy dolgot érdemes külön kiemelni, mert ez a szakmai színvonal mércéje: egy nagy visszhangot kapott szerződéses ügyben tévesen szerepelt egy összeg a cikkükben, és ezt a lap maga korrigálta, nyilvánosan. Az adatbázisunk ma a helyesbített, jóval alacsonyabb összeggel tartja nyilván az ügyet. Egy szerkesztőség nem attól hiteles, hogy sosem téved, hanem attól, hogy mit csinál, amikor kiderül.

Kapcsolódó az oldalon: Adatbázis

Gulyáságyú Média — a kamera, ami nem a stúdióban van

A Gulyáságyú Média műfaja a helyszíni, utcai riport: kampánygyűlések, lakossági fórumok, tiltakozások, vidéki helyszínek. Az anyagaik ritkán tartalmaznak pénzügyi kimutatást — viszont rögzítik azt, ami a hivatalos beszámolókból mindig kimarad.

Ez a fajta munka azért értékes, mert dokumentum értékű felvételt hoz létre olyan eseményekről, amelyekről egyébként csak a szervezők saját, vágott közvetítése maradna fenn.

A csatorna a Kegyencjárat videórovatában is folyamatosan jelen van.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok

aHang — amikor a felháborodásból kampány lesz

Az aHang nem szerkesztőség: kampányplatform. Azt a lépést szolgálja ki, amely a legtöbb ügynél hiányzik — hogy a leleplezés után legyen hová csatornázni azt, amit az emberek éreznek. Petíciókat, aláírásgyűjtéseket és online kampányokat futtat, technikai és szervezési háttérrel.

Ennek a szerepnek a jelentősége az ügyek élettartamában mérhető. Egy sztori a megjelenése után néhány nappal kifullad; egy több tízezer aláírásos kampány viszont hetekig-hónapokig napirenden tartja, és mérhető számot ad ahhoz, amit addig csak közhangulatnak hívtak.

Az aHang nyílt fotóarchívumát a Kegyencjárat is használja — több közszereplő képe onnan származik, feltüntetett forrással.

DE! Akcióközösség — akik a szavazatvásárlást a helyszínen állították meg

A DE! Akcióközösség 2025-ben alakult, és nem szerkesztőség, nem is párt: önkéntesekből álló civil egyesület, amely a magyar választások legrégebbi és legnehezebben bizonyítható visszaélésével foglalkozik — a legszegényebb települések lakóinak kiszolgáltatottságával.

Az első nagy munkájuk egy dokumentumfilm volt. „A szavazat ára" 2026. március 26-án jelent meg, és több mint hatvan interjúra épül: korábbi szavazatgyűjtőkkel, szegregátumokban élő választókkal, polgármesterekkel és rendőrökkel. A film nem a pénzről szól, hanem a függésről — arról, hogy a legtöbb helyen a fenyegetés, a munka és a segély elvesztésének kilátása működik, nem a borítékban átadott összeg.

A második lépés az volt, ami a magyar civil szférában addig nem sikerült: a feltárt módszereket a helyszínen próbálták megakadályozni. 2026. április 12-én több mint 2100 önkéntes őrszemet, mintegy 200 motorost és nagyjából 500 helyi segítőt mozgattak meg, elsősorban keleti és északkeleti kistelepüléseken. A napot 255 visszaélésgyanús esettel, 192 dokumentált szavazatszállítással és közel 30, önkéntesek ellen elkövetett támadással zárták.

Az egyesület saját összesítése szerint egyes szavazókörökben harminc százalékkal kevesebb szavazatot sikerült megvásárolni, mint az előző választáson. Ez a szám vitatható és nehezen ellenőrizhető — a jelenlét visszatartó ereje viszont pontosan az a hatás, amit egy utólag megírt cikk sosem tud elérni. A választás után a közösség nem oszlott fel: 2026 szeptemberében megrendezték a DE!HOGYNEM! nevű közéleti fesztivált Balatonalmádiban.

▶

DE! Akcióközösség · 2026. március 26.

A szavazat ára

A teljes dokumentumfilm. Több mint hatvan interjú arról, hogyan lesz a kiszolgáltatottságból szavazat — korábbi szavazatgyűjtők, szegregátumokban élők, polgármesterek és rendőrök megszólalásával.

Kapcsolódó az oldalon: Kapcsolódó ügyek az adatbázisban

Pottyondy Edina — a heti adag, amit végig lehet nézni

Pottyondy Edina saját videós csatornáján dolgozza fel a hét közéleti eseményeit, éles, szatirikus hangvételben. A műfaj lebecsülése tipikus hiba: a rendszeresség és a nézhetőség önmagában is funkció.

A feltáró újságírás legnagyobb gyengesége, hogy a legalaposabb anyagot is kevesen olvassák végig. Egy heti, követhető formátum ezt oldja meg — nem helyettesíti a mélyfúrást, hanem eljuttatja azokhoz, akik különben sosem találkoznának vele.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok · Dicsőségfal

Osváth Zsolt — közélet nem közéleti csatornán

Osváth Zsolt vállalkozóként és vendéglátósként lett ismert, a több százezres nézettségű saját videós csatornáján viszont rendszeresen ül le politikusokkal hosszú beszélgetésekre — több miniszterelnök-jelölttel és főpolgármesterrel is készített interjút.

A jelentősége a közönségben van. Egy közéleti csatorna nézője eleve érdeklődő; egy vegyes profilú, nagy elérésű csatornáé viszont nem feltétlenül. Ezeken a felületeken jutott el a téma azokhoz, akik politikai tartalmat tudatosan nem keresnek.

Fókuszcsoport — a szatíra mint terjesztési forma

A Fókuszcsoport közéleti szatíra- és elemzőtartalmat készít, nagy közösségi médiás eléréssel. A szatíra ezen a Dicsőségfalon nem díszítés: az egyik legmegbízhatóbb módja annak, hogy egy bonyolult ügy egyáltalán eljusson valakihez, aki nem olvas hírportált.

A csatorna a Kegyencjárat videórovatában is szerepel.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok

Vastagbőr — a hosszú memóriájú blog

A Vastagbőr közéleti blogként működik: rendszeres, kritikus hangvételű bejegyzésekkel követi a hatalomgyakorlás mindennapjait. A blogformátum előnye a hírportállal szemben az, hogy nincs napi kényszere — ugyanahhoz az ügyhöz hetekkel később is vissza tud térni.

Ez adja a jelentőségét: a botrányok többsége nem cáfolat miatt tűnik el, hanem egyszerűen azért, mert jön a következő. Aki visszatér a régiekre, az tartja életben őket.

KARD blog — heti összerakás, két formátumban

A KARD blog szerkesztői, Timár Gábor és Hetei Péter a hét közéleti eseményeit dolgozzák fel írásban és podcast formájában is. A kettős formátum nem véletlen: más olvas és más hallgat, és egy ügy akkor terjed, ha mindkét csatornán jelen van.

A műhely a Kontroll-lal együttműködésben is készít műsort, ami jól mutatja a rendszer működését: a blog nem a szerkesztőségek konkurenciája, hanem a folytatása.

Diétás Magyar Múzsa — a terjesztés rétege

A Diétás Magyar Múzsa a nagy elérésű közéleti közösségi oldalak közé tartozik: nem elsődleges forrás, hanem az a réteg, amely eldönti, hogy egy megjelent anyagot tízezren vagy százezren látnak-e.

Ez a szerep a magyar médiapiac szerkezete miatt vált kulcsfontosságúvá. Amikor a nagy elérésű hagyományos csatornák sorra kerültek egy tulajdonosi körbe, a közösségi oldalak maradtak az egyetlen tömeges terjesztési útvonal.

MayDayHungary — a folyamatos gyűjtés

A MayDayHungary közéleti tartalmakat gyűjtő és továbbító, nagy elérésű oldal. A funkciója az aggregálás: egy helyen, folyamatosan követhetővé tenni azt, ami egyébként tucatnyi szerkesztőség, blog és csatorna között oszlana meg.

Ez lényegében ugyanaz a munka, amit a Kegyencjárat adatbázisa csinál — csak a közösségi média tempójában és felületén.

Jólvanezígy — érthetővé tenni pár másodperc alatt

A Jólvanezígy nagy elérésű közéleti oldalként dolgozza fel a közélet visszásságait, tömör, könnyen továbbosztható formában.

A rövid formátum korlátai nyilvánvalók — de a feladat itt nem a teljesség, hanem az, hogy valaki egyáltalán megálljon egy ügynél. Az onnan tovább vezető út a szerkesztőségeké és az adatbázisoké.

Radics Peti — a szatíracsatorna, ami közéleti lett

Radics Peti 2008 óta készít videókat, több százezres követőtáborral. A profilja eredetileg nem közélet volt: szinkronparódiák és az emberi ostobaságot körbejáró sorozatok tették ismertté. A közéleti témák fokozatosan kerültek be, és a hangvétel végig ugyanaz maradt — ironikus, és pártállástól függetlenül bárkire rászáll.

Éppen ettől lett súlya, amikor kilépett a képernyő mögül: 2025-ben a Kossuth téren személyesen is felszólalt, és a nézőit nyíltan tüntetésen való részvételre biztatta. Egy szatirikus csatornától ez nem kötelező lépés — sokkal kényelmesebb végig a poén biztonságos oldalán maradni.

A megfigyelési botrány nyilvánosságra kerülése után saját elmondása szerint ő is azok közé tartozott, akiket megfigyeltek. Ha ez így van, az sokat elárul arról, hogy a hatalom maga mennyire nem tartotta ártalmatlan szórakoztatásnak ezt a műfajt.

Kapcsolódó az oldalon: Videóriportok és podcastok

Vidéki Prókátor — az egy ember, akivel az egész elindult

A Vidéki Prókátor éveken keresztül egy anonim, kizárólag a Facebookon publikáló közéleti és jogi elemző oldal volt. A profil mögött álló szerző stílusát a kezdetektől fogva a rendkívül precíz jogi érvelés, a klasszikus polgári, konzervatív értékrend és a regnáló hatalom működésének tűpontos, száraz, mégis szarkasztikus kritikája jellemezte.

Sokáig csak annyit lehetett tudni róla, amit a neve is sugallt: egy vidéki Magyarországon alkotó, a mindennapi praxisában aktív jogász, aki nem a fővárosi politikai buborékból szemléli az eseményeket. Írásai azért lettek népszerűek, mert nem a megszokott pártpolitikai paneleket ismételgette, hanem törvényszövegek, bírósági ítéletek és hivatalos határozatok alapján mutatta be a jogállam szisztematikus leépítését.

A profil politikai gyökerei mélyre nyúlnak. Mint az később, a névtelenség feladása után kiderült, a szerző a rendszerváltás hajnalán először a Magyar Demokrata Fórum tagjaként politizált, majd a korai, még polgári korszakát élő Fideszhez csatlakozott. Innen nézve vált a rendszer egyik legveszélyesebb külső kritikusává: pontosan ismerte azt az értékrendet, amelyet a kormánypártok hivatalosan hirdettek, és azt a valóságot is, amelyet a jogi csűrcsavarásokkal eltakarni igyekeztek.