Sulyok Tamás
Sulyok a NER egyik kulcsfontosságú jogi pillérét testesíti meg: az Alkotmánybíróságot a Fidesz befolyása alá vonta. Köztársasági elnökként az ország legfontosabb szimbolikus és jogi intézményének kellene lennie — ehelyett hallgatásával és tétlenségével fedezi a rendszert.
Sulyok Tamás 2024 februárjában lett Magyarország köztársasági elnöke, miután elődje, Novák Katalin a kegyelmi botrány miatt lemondott. Korábban az Alkotmánybíróság elnökeként következetesen Fidesz-érdekeket képviselő döntéseket hozott. Elnökként egyetlen politikailag kényelmetlen törvényt sem küldött vissza az Országgyűlésnek, súlyos botrányokban hallgatott, és Oroszországgal szembeni bármilyen határozottabb állásfoglalást is kerül.
Főbb szerepek és ügyek
Az alábbi esetek sajtócikkeken és nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokon alapulnak. Jogerős ítélet hiányában bűnösséget nem állítanak.
Kegyelmi ügy folytatása
Sulyok elnöksége az előd kegyelmi botránya árnyékában kezdődött. Az új elnök nem tett lépéseket az ügy teljes kivizsgálása irányában, és a kegyelmi rendszer átláthatóbbá tétele sem szerepelt programjában.
Alkotmánybírósági elfogultság
Az Ab elnökeként Sulyok vezette azt a testületet, amelyik az ellenzéki önkormányzatokat hátrányosan érintő finanszírozási törvényeket rendre alkotmányosnak nyilvánította, miközben a Fideszt érintő ügyeket évekig nem tárgyalta.
Poloskázás-botrányban hallgatott
A „poloskák" kifejezés körül kirobbant politikai botrány — amelynek középpontjában a lehallgatóeszközök és a gyűlöletkeltés vádjai álltak — közvetlen elnöki reakciót várt volna el. Sulyok Tamás köztársasági elnök nem szólalt fel, sem az üggyel kapcsolatos jogi és etikai aggályokban, sem Magyar Péter ezzel összefüggő nyilatkozataira reagálva.
Törölte az „orosz" szót a munkácsi rakétatámadásnál
2025 augusztusában orosz rakéta csapott le a kárpátaljai Munkácsra, ahol magyarok is laknak. Sulyok közzétett egy részvétnyilvánítást, majd utólag kivágta belőle az „orosz" szót — a módosítást a Telex is rögzítette. Ez az egyetlen eset is jelzi, mennyire kerüli Oroszország nevesítését.
Gandalf-ügyben hallgatott
A Gandalf-ügy Magyar Péter szerint a magyar demokrácia legnagyobb politikai és nemzetbiztonsági botránya: titkosszolgálati visszaélésekről és a politikai ellenfelek megfigyeléséről szólt. A köztársasági elnöknek intézményes feladata lett volna a parlament és az alkotmányosság védelmében felszólalni — Sulyok ezt nem tette.
A fenti összefoglaló az alábbi cikkek tartalmaiból készült — nem saját szerkesztőségi tartalom.
Kapcsolódó hírek
Automatikusan szűrve a napi hírfolyamból — minden új cikk azonnal megjelenik.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a legdurvább ügyek?
7 kiemelt korrupciós ügy — bizonyítékokkal, becsült összegekkel, felelős személyekkel.
Érdekelnek a lemondások is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.