Hatvanpuszta

Hatvanpuszta az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott magyarországi magánépítkezése. A Fejér vármegyei Alcsútdobozhoz tartozó egykori Habsburg-major 2011-ben került Orbán Viktor édesapjának érdekeltségébe, 2019-től pedig nagyszabású átépítés indult a területen. A hivatalos magyarázat szerint Orbán Győző mezőgazdasági üzemet és családi gazdaságot alakított ki a birtokon. A nyilvánosságra került tervek, légifelvételek, belső fotók és más dokumentumok ugyanakkor ennél jóval összetettebb épületegyüttest mutatnak. Hadházy Ákos alaprajzokat hozott nyilvánosságra, a HVG megszerezte az eredeti tervdokumentáció jelentős részét, energetikai tanúsítványok lakófunkcióra utaltak, 2026-ban pedig a kormányhivatal 5,7 millió forintos műemlékvédelmi bírságot szabott ki. A birtok tervezője, Taraczky Dániel közben azt mondta, a projekt „száz százalékig” Orbán Győzőé, és önellátó majorságnak készült.

Mi Hatvanpuszta?

Hatvanpuszta az Alcsútdobozhoz tartozó egykori majorság, amelyet a 19. században József nádor gazdasági központként alakított ki. A történelmi épületegyütteshez juhaklok, tiszti lak, cselédlak, ökör- és lóistálló, valamint víztorony is tartozott. Az épületek évtizedekig leromlott állapotban álltak, és így voltak akkor is, amikor 2011-ben Orbán Viktor apja egy cégen keresztül megvásárolta őket. 2019-ben Orbán Győző a saját nevére vette a birtokot, és nagyszabású építkezés kezdődött. A Telex 2026 májusában közzétett légifelvételei szerint a korábban romos műemléki környezet helyén új épületek, parkosított területek, utak és reprezentatív kertek jelentek meg — és a vita azóta is arról szól, pontosan milyen célra épült a komplexum.

Orbán Viktor magyarázata: az apja félkész gazdasága

Orbán Viktor a Hatvanpusztával kapcsolatos kérdésekre következetesen azzal válaszolt, hogy a birtok nem az övé, hanem az édesapjáé, és ott mezőgazdasági tevékenység folyik — a kormányzati kommunikációban „félkész mezőgazdasági üzemként” szerepelt. A Harcosok Órája című műsorban így fogalmazott:

Orbán Győző 2025 augusztusában maga is interjút adott a birtokról, a Borsnak: azt mondta, a majorság borzalmas állapotban volt, „lassan tíz éve” dolgozik a helyreállításán, és szerinte a legidősebb fiát rajta keresztül támadják igaztalanul. „Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, mint a neve is mutatja” — mondta, és hozzátette: „Ezt a gazdaságot is tető alá hozom végül, hiába próbálnak gáncsolni.” Hadházy Ákos ezzel szemben évek óta azt állítja, hogy a látott épületek és belső kialakításuk nehezen egyeztethető össze egy mezőgazdasági üzem képével. A vita ezért nem arról szól, van-e ott mezőgazdaság, hanem arról, hogy a gazdasági funkció mellett milyen más funkciókat terveztek és valósítottak meg.

Hadházy Ákos alaprajzokat mutatott be

A vita 2025 szeptemberében új szintre lépett, amikor Hadházy Ákos több hatvanpusztai épület alaprajzát is nyilvánosságra hozta. A képviselő szerint az alaprajzok többségét a hozzá eljuttatott eredeti tervek alapján egy építész rajzolta át, az eredetieket pedig a források védelme miatt nem tette közzé. A rajzok szerint a „félkész mezőgazdasági üzemben” vendégház áll — Hadházy szerint az egyik lerombolt, műemlék birkaistálló helyén —, benne tíz többszobás, komplett lakással, két lifttel, három lépcsőházzal, kandallós étkezővel, óriási társalgóval, dohányzószobával és klubszobával. Hadházy szerint az épületben éttermi kapacitású konyha, a pinceszinten steakelőkészítő helyiség van, az építőmunkások szerint pedig a séfnek is külön lakása. A képviselő ezután a könyvtárról, a mélygarázsról és a műhelylak alatti pincékről ígért újabb részleteket.

A HVG megszerezte az eredeti terveket

A Hadházy-féle alaprajzoknál is részletesebb anyagot közölt a HVG 2025 decemberében: a lap a 2019 és 2022 között készült tervdokumentáció teljes listájához jutott hozzá. Eszerint a komplexum — ha az összes akkori tervet megvalósítanák — egyidejűleg 534 ember befogadására lenne alkalmas, nettó hasznos alapterülete pedig 8900 négyzetméter volna. A tervekben többek között ezek szerepeltek:

Lakóépület is szerepelt a dokumentumokban

Hadházy Ákos 2025 augusztusában energetikai tanúsítványokat is talált a nyilvános adatbázisban: a négy új épületből háromhoz volt elérhető tanúsítvány. Közülük a nagyobb, nyugati, L alakú szárnyat lakóépületként, a keletit — amelyben Hadházy szerint a könyvtár van — „egyéb, be nem sorolható épületként”, egy harmadikat, a nagy konyhával és közösségi terekkel, ipari és raktárépületként sorolták be. Hadházy szerint energetikai tanúsítvány alapvetően lakóépülethez kell, mezőgazdasági üzemhez nem. A dokumentumok értelmezésénél ugyanakkor külön kell választani a jogi besorolást, az épület tényleges használatát és a teljes birtok funkcióját: egy lakóépület megléte önmagában nem bizonyítja, hogy az egész komplexum magánrezidencia, ahogy egy mezőgazdasági épület sem azt, hogy kizárólag gazdasági célt szolgál.

A „műhelylak”: főkertészi iroda, lekvárfőző konyha, kocsiszín

Hadházy később a birtok egy másik épületének, a lerombolt műemlék istálló helyén álló úgynevezett műhelylaknak a terveit is bemutatta. Az épület jelentős része raktár, de a tervek szerint van benne egy 35 négyzetméteres főkertészi iroda saját fürdőszobával, egy ugyanekkora pihenő fürdőszobával, három kisebb, 25–35 négyzetméteres lakás, kocsiszín és egy 80 négyzetméteres lekvárfőző konyha. Ez az épület több ponton közelebb áll ahhoz a gazdasági funkcióhoz, amelyet az Orbán család kommunikációja hangsúlyoz — a nyilvánosságra került tervek alapján Hatvanpusztán gazdasági, kiszolgáló, vendéglátó, lakó- és reprezentatív funkciók egyaránt megjelentek.

Ki finanszírozta az építkezést?

A Direkt36 2025. október 2-án egy bizalmas dokumentumot ismertetett, amely szerint Mészáros Lőrinc cége, a Talentis Group teljesítési segédként több milliárd forintos pénzügyi fedezetet biztosított Orbán Győzőnek egy „8087 Alcsútdoboz” megjelölésű beruházáshoz — a lap forrása szerint 2023–2024-ben 3,6 milliárd forintnyi munkára. Az építkezést a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. végezte, vagyis a leggazdagabb magyar a saját cége által végzett munka kifizetéséhez nyújtott fedezetet. A Direkt36 helyi és építőipari forrásai szerint Orbán Győzőnek a településen vagy annak közelében nincs más milliárdos beruházása, ezért a dokumentumot Hatvanpusztához kötötték. A finanszírozás minden részlete ugyanakkor nem nyilvános, így a dokumentált céges kapcsolatokból nem következik automatikusan, hogy a teljes beruházást Mészáros Lőrinc fizette.

Műemlékvédelem: 5,7 millió forintos bírság

A kormányhivatal 2026 augusztusában 5,7 millió forintos bírságot szabott ki Hatvanpuszta miatt. A 24.hu beszámolója szerint védett épületeket bontottak el, más elemeket — köztük szökőkutakat, díszmedencéket és kertkaput — pedig engedély nélkül építettek fel. A kormányhivatal közölte: kizárólag a víztorony bontását engedélyezték, a többi műemlék épületet csak az állagromlott szerkezetig lehetett volna visszabontani, önálló bontási engedélyt egyikre sem adtak.

A tervezőt a kamara egy évre eltiltotta

A Magyar Építész Kamara etikai-fegyelmi testülete 2026 májusában megállapította, hogy Hatvanpuszta tervezője, Taraczky Dániel etikai-fegyelmi vétséget követett el; a határozat szerint „a jogsértés ténye visszafordíthatatlan, amely a fegyelmi felelősség súlyát növeli”. A testület egy évre felfüggesztette a kamarai tagságát — ez idő alatt nem tervezhet —, és 800 ezer forint pénzbírság, valamint 115 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. Taraczky fellebbezett, a döntés tehát nem jogerős.

Mit mond Hatvanpuszta tervezője?

Taraczky Dániel 2026 szeptemberében a HVG-nek adott interjúban azt mondta, szeretné, ha Hatvanpuszta egyszer megnyílna a közönség előtt, mert akkor kiderülne, hogy „szó sincs értelmetlen luxusról, és — ahogy mindenki megkérdezi — nincs bunker vagy trezor sem”. Szerinte a projekt száz százalékig Orbán Győzőé, aki azért hozta létre, hogy összejöhessen a család, és legyen egy önellátó, működő majorsága: „Az eredeti ötlet az volt, hogy olyan gazdaságot építünk fel, ami megoldja száz ember zöldség- és gyümölcsellátását.” Ez az álláspont az Orbán család hivatalos magyarázatát erősíti, miközben a nyilvánosságra került alaprajzok és a komplexum mérete miatt továbbra is vita van arról, milyen arányban áll a gazdasági funkció a reprezentatív és lakófunkciókkal.

Mennyibe kerülhet a fenntartása?

Nemcsak az építés, hanem egy ekkora komplexum működtetése is jelentős költség. A 24.hu 2026 májusában a 6600 négyzetméteres hasznos alapterületű majorság és a 13 hektáros park fenntartási költségeit vetette össze hasonló kastélyok és birtokok működtetésével, a kastélyokra pályázó cégek és szervezetek által megadott adatok alapján.

És akkor jöttek a zebrák

Hatvanpuszta történetéhez egy elsőre meglepő szál is társult: a birtok szomszédságában, a Mészáros Lőrinchez köthető Vál-völgye Vadásztársaság területén egzotikus állatok — többek között antilopok, bölények és zebrák — legelésznek. 2026-ban külön ügy lett abból, hogy a vadásztársaságnál zebrák pusztultak el. A negyedik zebra esetében kiderült, hogy nem volt engedély a tartására, az elhullását nem jelentették be időben, a tetemét pedig dögkútba dobták és elásták. A vadásztársaságnak 1,6 millió forint természetvédelmi bírságot kell fizetnie, élelmiszerlánc-felügyeleti eljárásban pedig további 105 ezer forintot szabtak ki; a rendőrség a veszélyes állat tartására vonatkozó kötelezettség megszegése miatt nyomoz.

„Polgárőrség” feliratú autó a birtoknál

2026 augusztusában a Kontroll hatvanpusztai forgatásán tűnt fel, hogy a birtokhoz vezető magánútnál egy „Polgárőrség – Együtt a közbiztonságért” feliratú Ford Ranger áll. Az Országos Polgárőr Szövetség közölte, hogy feljelentést tesz jogosulatlan címhasználat miatt, mert visszaéltek a nevükkel; a Bicskei Rendőrkapitányság szabálysértési eljárást indított, és az eset körülményeit vizsgálja.

Mit tudunk biztosan — és mit nem?

Dokumentált, hogy a birtok Orbán Győző érdekeltségéhez kötődik, hogy nagyszabású építkezés zajlott rajta, és hogy a részletes tervdokumentációkban a gazdasági mellett lakó-, vendég-, reprezentatív és kiszolgáló funkciók is szerepeltek. Dokumentált, hogy Hadházy Ákos alaprajzokat és energetikai tanúsítványokat hozott nyilvánosságra, a HVG pedig megszerezte az eredeti tervek listáját. Dokumentált, hogy a kamara első fokon elmarasztalta a tervezőt, aki fellebbezett, és hogy a kormányhivatal 5,7 millió forintos bírságot szabott ki. Ezekből önmagukban nem következik, hogy Orbán Viktor személyesen tulajdonosa lenne a birtoknak, vagy hogy ő finanszírozta volna az építését — és a tervrajzok sem jelentik, hogy minden tervezett helyiség meg is valósult. A legfontosabb kérdések továbbra is a tulajdonosi, finanszírozási és tényleges használati viszonyok körül forognak.