Direkt36
Egy olyan korszakban, amikor a hírverseny a másodpercekről és a kattintásvadász címekről szólt, a Direkt36 tudatosan a lassú, hónapokig tartó feltáró munkát választotta. De hogyan tud egy alig néhány újságíróból álló csapat állami szintű titkosszolgálati műveleteket leleplezni?
Mi az a Direkt36?
A Direkt36 független, nonprofit oknyomozó újságírói műhely, amely nem a napi politikai adok-kapok közvetítéséből, nem hirdetésekből és nem kattintásszám-alapú bevételekből tartja fenn magát: a működésük alapját az olvasói támogatások és a szakmai alapítványi pályázatok adják.
A piac döntő többségével szemben tudatosan elengedték a napi hírversenyt. Egy-egy tényfeltáró anyaguk hónapokig, esetenként több mint egy évig készül. A módszertanuk alapja az aprólékos háttérmunka: eldugott állami és külföldi cégnyilvántartások elemzése, sokszorosan ellenőrzött háttérbeszélgetések az államapparátus belső embereivel, és kiszivárgott adatsorok, szerződések strukturált feldolgozása.
Ez a lassúság nem hátrány, hanem a legnagyobb fegyverük: az így megszülető cikkek olyan bizonyítékrendszerre épülnek, amelyet sajtóperekkel vagy politikai tagadással sem lehet megtámadni. Egy olyan környezetben, ahol a tényekre az első válasz szisztematikusan a hitelesség megkérdőjelezése volt, a patikamérlegen kimért forrásolás vált a védekezés eszközévé.
Az öt legfontosabb ügyük
A műhely története során beigazolódott, hogy a szívós adatbányászat és a belső források megszólaltatása közvetlenül hozzájárult a rendszer működésének leleplezéséhez — és a Kegyencjárat adatbázisának megalapozásához.
Az Elios-ügya miniszterelnöki vej felemelkedése
2015-től folyamatosanA műhely egyik legkorábbi, iskolateremtő sorozata a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. uniós közvilágítási tendereinek teljes körű bemutatása volt. Az újságírók megszerezték és tételesen összehasonlították az önkormányzatok által kiírt pályázatok feltételeit.
Hónapok munkájával bizonyították be, hogy a tendereket szisztematikusan, szinte pontról pontra úgy szabták rá az Eliosra, hogy a konkurenciát kizárják: olyan specifikus technikai és referencia-követelményeket határoztak meg, amelyeket kizárólag az akkori érdekeltség tudott teljesíteni. A közpénzek elfolyása tehát nem véletlenszerű volt, hanem rendszerszintű, közvetlenül a legfelsőbb politikai családi körökhöz csatornázva az uniós forrásokat.
A sorozat több szálon futott. Kiderült, hogy a Miniszterelnökség hogyan segítette a pályázati sikereket; hangfelvétel bizonyította, hogy a Tiborcz-cég már azelőtt tárgyalt egy projektről, hogy a pályázatot egyáltalán kiírták volna; és a cikkek azt is dokumentálták, hogy a pályázatokba mélyebben belenyúltak, mint ahogy addig látszott.
A cikkek és a nyilvánosságra hozott dokumentumok szolgáltak alapul az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgálatához, amely megállapította a rendszerszintű csalás tényét, és javasolta a támogatási összeg megvonását. Ez lett a hazai oligarchikus gazdagodás első teljesen dokumentált és nemzetközileg is elismert mintapéldája.
Az Elios-ügy: A 13 milliárdos kár
Az ügy videós feldolgozása a NER100 sorozatban — jó példa arra, hogyan lesz egy hónapokig épített oknyomozó anyagból követhető, nézhető történet.
Direkt362016. máj. 25.Így segítette a Miniszterelnökség Orbán vejének közbeszerzési sikereitDirekt362017. jan. 31.Hangfelvétel bizonyítja, hogy a Tiborcz-cég már akkor tárgyalt egy projektről, amikor még ki sem írták rá a pályázatotDirekt362018. jan. 18.Összevissza beszél Lázár János Tiborczék gyanússá vált közbeszerzéseirőlDirekt362018. febr. 20.Mélyebben belenyúltak az Elios pályázataiba, mint ahogy eddig látszottA lélegeztetőgép-biznisz anatómiája300 milliárd forint
2020-tól folyamatosanA koronavírus-járvány kitörésekor a kormány ellenőrzés nélkül, pánikszerűen vásárolt be egészségügyi felszereléseket — ebből lett a rendszer egyik legnagyobb beszerzési visszaélése. A Direkt36 kórházi források, lélegeztetőgépekkel foglalkozó szakemberek, vámdokumentumok, nemzetközi kereskedelmi adatsorok és belső szerződések megszerzésével indított vizsgálatot.
Az újságírók hónapokig elemezték a beáramló árukat és a beiktatott, sokszor frissen alapított, gyanús hátterű közvetítő cégek kifizetéseit. Ez az a fajta munka, amelyben nincs egyetlen leleplező pillanat: számlák, vámáru-nyilatkozatok és cégadatok összevetéséből áll össze a kép.
Amit a számok mutattak
A feltárás szerint a kormány összesen durván tizenhatezer kínai lélegeztetőgépet vásárolt megközelítőleg 300 milliárd forintért. Az adatok azt is leleplezték, hogy Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet az egész Európai Unióban: Németországhoz és Olaszországhoz képest többszörös, esetenként tízszeres egységárat fizettünk ugyanazokért a gépekért.
A beszerzett gépek nagy része ráadásul raktárakban ragadt vagy hibásnak bizonyult. Több intézményben a Kínából érkezett berendezések egyszerűen füstölni kezdtek, alkatrészhiányosak voltak, az eladó pedig semmilyen garanciát vagy karbantartást nem vállalt rájuk.
A tárolásuk önmagában is pénzbe került: az Átlátszó adatigénylése szerint a 300 milliárdért beszerzett gépek parkoltatása 2022 végéig 390 millió forintot emésztett fel.
Direkt362020. aug. 27.A kormány dicsekedett a lélegeztetőgépek vásárlásával, mégis ők kötötték a legrosszabb üzletet Kínával az egész EU-bólDirekt362021. dec. 21.„Eladó nem vállalja a karbantartást" – küszködtek a kórházak a füstölő, alkatrészhiányos kínai lélegeztetőgépekkelForbes2021. dec. 21.Mikor bedugták, füstölni kezdett – így küszködtek a magyar kórházak a kínai lélegeztetőgépekkelÁtlátszó2022. nov. 28.Eddig 390 millió forintot emésztett fel a 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek parkoltatásaKiemelt ügy · LélegeztetőgépekMennyibe kerültek valójában a lélegeztetőgépek?A járvány legnagyobb beszerzési ügye a saját oldalán: árak, közvetítők, és hogy mi lett a sok ezer géppel. Szereplőkkel, összegekkel, időrendben.Az ügy megnyitása →A hatás: feljelentés hat évvel később
A cikkek kézzelfoghatóvá tették az egészségügyi válsághelyzetre épített nyerészkedést. Az összegyűjtött bizonyítékok és a hiányos dokumentációk képezték annak a külügyminisztériumi átvilágításnak a közvetlen alapját, amely 2026 augusztusában hivatalos büntetőfeljelentéshez vezetett a korábbi beszerzések miatt — a tárca akkori közlése szerint százmilliárdos nagyságrendű károkozást vélelmezve.
Ez a legjobb érv a lassú módszer mellett: az anyag 2020-ban készült, a jogi következménye 2026-ban jött. Egy napi hírciklusra dolgozó szerkesztőségnél addigra nem maradt volna meg a dokumentáció.
A Pegasus-botránya megfigyelési ügy magyar szála
2021A műhely nemzetközi szinten is az újságírói jogokért folyó küzdelem élvonalába került, amikor globális partnerségben feltárta a katonai kémszoftverek hazai visszaéléseit. A Forbidden Stories nevű nemzetközi hálózattal és az Amnesty International Secure Lab kiberszakértőivel dolgoztak együtt.
A szakértők laboratóriumi körülmények között vizsgálták át a célpontok telefonjait. Az ujjlenyomatok és naplófájlok elemzése során derült ki, hogy a kormány az izraeli NSO Group katonai szintű Pegasus kémszoftverét vetette be civilek ellen.
A történet legsúlyosabb része, hogy a műhely vezető külpolitikai újságírója, Panyi Szabolcs az öt dokumentáltan megfigyelt magyar újságíró egyike volt. A szívós, nemzetközi visszhangot kiváltó cikksorozat kényszerítette ki, hogy öt hónap tagadás után a parlamenti szakbizottságban hivatalosan is elismerjék: a magyar állam megvásárolta és alkalmazta a szoftvert.
Pethő András, a Direkt36 egyik alapító szerkesztője a botrány után arról beszélt, mit jelent mindez a tényfeltáró újságírásnak és a forrásoknak:
Aki a közéletben részt vesz, az eddig is úgy élte az életét, hogy megfigyelik.”Pethő András · Media1, 2021. augusztus 21.
Orosz hackerek a Külügyminisztériumban
2022Ez a munka a magyar külügyi adminisztráció legsúlyosabb nemzetbiztonsági csődjére világított rá. Az újságírók diplomáciai forrásokkal, titkosszolgálati tisztek belső vallomásaival és megszerzett minisztériumi jelentésekkel dolgoztak, lépésről lépésre modellezve az orosz titkosszolgálatok által elkövetett kibertámadásokat.
A cikkek bizonyították be, hogy orosz hackerek éveken keresztül hozzáféréssel rendelkeztek a Külügyminisztérium belső informatikai hálózatához. A külügyi vezetés tudott arról, hogy az oroszok élőben látják a titkosított uniós és NATO-dokumentumokat — a kormány mégis elhallgatta a botrányt a nyilvánosság elől.
Ez az ügy alapjaiban rengette meg a magyar diplomácia szövetségesi bizalmát, és közvetlen előzménye lett a 2026 tavaszán kirobbant Szijjártó–Lavrov-hangfelvételeknek: ez az oknyomozás bizonyította be először hitelesen a külügy oroszok felé való kitettségét.
Szembesítettük Szijjártót: tudnia kellett az orosz hekkertámadásokról
A legendás jelenet: a külügyminiszter szembesítése a kérdéssel — és a riporternek címzett reakció. Az oknyomozó anyag és a válasz közötti különbség önmagában is dokumentum.
Szabó Bence vallomása a Tisza-műveletről
2026. március 25.A műhely történetének és a 2026-os kampánynak a legrobbanásveszélyesebb feltárása egy aktív állami tisztviselő megszólaltatása volt. Szabó Bence nem leszerelt ex-alkalmazott volt, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának aktív állományú vezető nyomozója. Az újságírók hosszú heteken át egyeztettek vele, ellenőrizve a szavait és a birtokában lévő dokumentumokat.
Elmondta, hogyan zajlott az ellenzéki párt informatikusai elleni eljárás, és hogyan próbált abba az Alkotmányvédelmi Hivatal ismételten és törvénytelenül beavatkozni: a hivatal megfelelő dokumentáció, engedélyek és jegyzőkönyvek nélkül vitt el fizikai adathordozókat és bizalmas adatokat a rendőrségtől. A következtetése az volt, hogy közvetlen, kézi irányítás alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozott a politikai ellenfél szisztematikus bedöntésén.
Az interjú ára azonnal megmutatkozott: a cikk megjelenése után házkutatást tartottak a munkahelyén a Nemzeti Nyomozó Irodában, majd az otthonában is, ahol az adathordozóit lefoglalták. A belügyminiszter magyarázkodásra kényszerült.
A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam.”Pethő András · szmo.hu, 2026. március 24.
Ez az anyag volt a lavina elindítója: a dokumentált cikk után a nyomozó beült a Partizán élő adásába, amely másfél nap alatt elérte az egymilliós megtekintést, visszafordíthatatlanul megváltoztatva a kampány menetét.
„Egy ideális rendszerben nem kellene itt ülnöm" — megszólal a nyomozó a Tisza-műveletről
Az első interjú. Innen indult minden, ami utána következett — a miniszteri reakciótól a házkutatásokig.
A Dicsőségfalon · PartizánA folytatás: a vágatlan, élő interjúNéhány nappal a Direkt36-anyag után Szabó Bence a Partizánnak is megszólalt, élő adásban. Az az adás másfél nap alatt egymilliós megtekintésnél járt.Tovább a Partizánhoz →Telex2026. márc. 25.Megszólal a nyomozó, aki belülről ismeri a Tisza elleni művelet ügyétTelex2026. márc. 25.Egy kézi irányítás alatt álló, speciális titkosszolgálati egység dolgozhatott a Tisza Párt bedöntésén, mondta a Direkt36-nak megszólaló nyomozóNépszava2026. márc. 25.Nyilvánosság elé állt a Tisza Párt bedöntésére irányuló titkos műveletet ismerő nyomozó
Miért működik a lassú módszer?
A műhely tudatosan nem vesz részt a napi politikai viták gyors feldolgozásában. Egy-egy anyaguk hónapokig készül, amiért cserébe olyan bizonyítékrendszert kapnak az olvasók, amelyet jogilag sem lehet megdönteni.
Rendszeresen dolgoznak együtt nemzetközi oknyomozó hálózatokkal, ami olyan technikai szakértelemhez és külföldi nyilvántartásokhoz biztosít hozzáférést, amelyet egy magyar szerkesztőség egyedül nem tudna előállítani.
A harmadik jellemzőjük a forma: a riportjaik teljes forrásjegyzékkel, a szereplők pontos jogi és intézményi felelősségének megjelölésével jelennek meg. Ez nem stílus kérdése, hanem védekezés.
Mit mondanak róluk a kritikusok és a támogatók?
A támogatóik szerint a legmagasabb szakmai színvonalat képviselő független műhely, amely nélkül a rendszer legmélyebb titkosszolgálati és nemzetbiztonsági visszaélései rejtve maradtak volna. Szabó Bence és Panyi Szabolcs története a módszertanuk hatékonyságának bizonyítéka.
A kritikusaik — a korábbi rendszer politikusai és propagandistái — rendszeresen vádolták őket azzal, hogy külföldi alapítványok által finanszírozott ügynökségként nemzetközi érdekeket szolgálnak, és a kényes állami adatok kiszivárogtatásával veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
Hol helyezkedik el a láncolatban?
A Kegyencjárat láncmunka-elmélete szerint az igazság kiderítése és a politikai változás elérése a különböző funkciót betöltő műhelyek egymásra épüléséből fakad. A Szabó Bence-ügy végigvezetve:
| A láncolat fázisa | Szereplő | Konkrét funkció |
|---|---|---|
| 1. Adatbányászat és szivárogtatás | Direkt36 | Hetekig egyeztet a forrással, ellenőrzi a dokumentumokat, és elkészíti a megdönthetetlen, forrásolt alapanyagot. |
| 2. Tömeges terjesztés | Partizán | Átveszi az anyagot, stúdióba hívja a szereplőt, és érthető, százezrek által megosztott videós formátumba önti. |
| 3. Digitális emlékezet | Kegyencjárat | Rendszerezi az ügyet, összeköti a felelősök adatlapjával, és nyomon követi a jogi következményeket. |
Gyakran ismételt kérdések
Mi az a Direkt36?
Független, nonprofit oknyomozó újságírói műhely, amely olvasói támogatásokból és alapítványi pályázatokból működik. Egy-egy anyaguk hónapokig, esetenként több mint egy évig készül.
Kinek adta az első interjúját Szabó Bence?
A Direkt36-nak, 2026. március 25-én. Néhány nappal később a Partizánnak is megszólalt egy csaknem másfél órás élő adásban.
Mi történt Szabó Bencével az interjú után?
A cikk megjelenése után házkutatást tartottak a munkahelyén a Nemzeti Nyomozó Irodában, majd az otthonában is, ahol az adathordozóit lefoglalták.
Mi volt az Elios-ügy?
A Tiborcz Istvánhoz köthető Elios uniós közvilágítási tendereinek feltárása. A műhely bizonyította be, hogy a pályázatokat a konkurencia kizárására szabták; a cikkek alapján az OLAF rendszerszintű csalást állapított meg.
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
