Lázár János
Középosztályból érkező politikusként vált az ország egyik legvagyonosabb képviselőjévé: 46 ingatlan, 3 luxusautó, 1+ milliárd forint nettó vagyon egy közpénzből élő politikus esetén. A batidai kastélyhoz vezető utat 2024-ben 3,3 milliárd forint közpénzből újíttatta fel — miközben mint építési és közlekedési miniszter dönthetett ilyen fejlesztésekről. Miniszterként egy tollvonással állíttatott le több száz MÁV-fejlesztést.
Ha az összes hozzá köthető, tételesen dokumentált ügyre és az összesített becsült kárra vagy kíváncsi, nézd meg a teljes áttekintést.
Feltárt ügyek
Az alábbi esetek sajtócikkeken és nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokon alapulnak. Jogerős ítélet hiányában bűnösséget nem állítanak.
Batida kastély és a 3,3 milliárdos közút
Lázár János a batidai vadászháza körüli földek felvásárlására 181 millió forintot költött, és mára a kastély 40%-os tulajdonosa — korábban tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz. 2024-ben az odavezető utat 3,3 milliárd forint közpénzből újíttatták fel, miközben Lázár mint építési és közlekedési miniszter felügyeli az ilyen beruházásokat.
Megmagyarázatlan vagyonosodás
Lázár vagyonnyilatkozata szerint 46 ingatlan (3 lakóház, 35 szántó, 3 szőlő, 3 erdő, 1 töltés, 1 kivett mocsár), 3 luxusautó (Mini Cooper Cabrio, Land Rover Defender, Audi A6 Allroad), 200 millió Ft értékpapír, 90 millió Ft bankkövetelés, 30 millió Ft készpénz. A Népszava számítása szerint nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot.
MÁV-fejlesztések leállítása
2023-ban Lázár János egy döntéssel több száz MÁV fejlesztési projektet és részben karbantartási munkálatokat is felfüggesztett. 2024 júniusában ez közlekedési katasztrófához vezetett: a Budapest–Balaton vonalon a nyár első hétvégéin órákon át megbénult a vasúti forgalom.
Kastélyprogram – EU-pénzből felújított kastélyok magánkézbe adása
Lázár János mint építési és közlekedési miniszter 2023–2024-ben kastélyfelújítási programot indított, amelynek keretében közpénzből felújított (összesen ~22 milliárd forint) kastélyokat Fidesz-közeli magánszemélyeknek adott át. Az OLAF EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása miatt vizsgálatot indított; a program 2026 elején összeomlott, mindössze 2 kastély átadása után.
Mini-Dubaj Rákosrendezőn
Lázár János építési miniszterként 2024-ben 50,9 milliárd forintért adta el az Emírségekbe tartozó Eagle Hills befektetői csoportnak a rákosrendezői vasúti rendező pályaudvar területét, ahol 250–500 méteres felhőkarcolókat terveztek. A beruházás ellentmond Budapest 90 méteres épületmagassági korlátjának — Lázár egyedi miniszteri határozattal felülírta a szabályozást. A felháborodás és Budapest jogi fellépése nyomán a kormány végül kihátrált: a fővárosnak elővásárlási joga volt a területre, amellyel élve Karácsony Gergely és Budapest Főváros megvette a telket. A projekt nem valósul meg.
Budapest élt elővásárlási jogával és megvette a telket — a projekt nem valósul meg.
Cikk olvasása →Állami vagyon átadása magánalapítványoknak – kuratóriumi nyereség
Lázár János a „Jövő Nemzedék Földje" Alapítvány kuratóriumi elnökeként a Fidesz-kormány 2021–2022-es állami vagyonátadási hullámából személyesen is profitált: az alapítványba kerülő állami cégekből (Nemzeti Ménesbirtok, ATEV, Concordia) összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki. Az átadások parlamenti felhatalmazás és nyilvános versenyeljárás nélkül zajlottak.
Visszaélés a földpályázatoknál
2015–2016-ban az állam privatizálta a Nemzeti Földalap termőterületeinek jelentős részét — a közvetlen értékesítési eljárást Lázár János a Miniszterelnöki Irodát vezető miniszterként felügyelte. Ángyán József volt agrárállamtitkár és az ellenzéki sajtó dokumentálta, hogy Fidesz-közeli hálózatok kaptak termőföldet, köztük nem gazdálkodók: ügyvédek, könyvelők, tanárok.
Egyetemi modellváltás
2019–2022 között a Fidesz-kormány az állami egyetemek kb. 70%-át magán-alapítványi fenntartásba adta (Corvinus, BME, ELTE és mások). Az ingatlanátadásokban és a modellváltás jogi kereteinek kiépítésében Lázár János is szerepet kapott; az átadások átláthatóság és érdemi parlamenti vita nélkül zajlottak. Az Alkotmánybíróság egyes elemeket alkotmányellenesnek nyilvánított.
Paks II. – építési felügyelet és titoktartás
Lázár János mint építési és közlekedési miniszter felügyeli a Paks II. bővítés megvalósítását. Az Orbán és Putyin által 2014-ben titkos záradékkal aláírt szerződés részletei 2045-ig titkosítottak. Az EU Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette a beruházás állami támogatásának jóváhagyását, mégis folytatják az építkezést — amelyért Lázár miniszterként felelős.
Kormány vs. Norvég Alap
Lázár János a Miniszterelnöki Irodát vezető miniszterként 2014-ben hatósági vizsgálatot indított az Ökotárs Alapítvány és más, EU-s Norvég Civil Alapból civil szervezeteknek osztó alapítványok ellen. A vizsgálat adóellenőrzéssel, irodaátkutatásokkal és számlazárolásokkal járt. Norvégia jogsértőnek nyilvánította a beavatkozást; a vizsgálat eredmény nélkül zárult.
Trafik-mutyi
2012-ben Lázár János terjesztette be azt a törvényt, amely megszüntette a szabad dohánykereskedelmet és bevezette a nemzeti dohánybolt-koncessziót. Az engedélyeket zömmel Fidesz-közeliek kapták; az elosztás szempontrendszere nem volt nyilvános. 2022-re a ~8000 koncessziós dohánybolt átlagos nyeresége elérte a 8,3 milliárd forintot.
A trafikmutyi egyik nagy nyertese Németh Balázs volt — ami megmagyarázza, miért vállalta, hogy beüljön a parlamentbe.
Cikk olvasása →Hogyan szüntette meg Lázár János törvénye a szabad dohánykereskedelmet, és hogyan kerültek a koncessziós engedélyek zömmel Fidesz-közeliekhez — miközben a nyertes kiválasztásának szempontrendszere máig nem volt nyilvános?
Origo-ügy – szerkesztőfőnök kirúgása
2014 májusában az Origo.hu feltárta, hogy Lázár János ~2 millió forintot költött egy 7 napos berlini kiküldetés során közpénzből szállodára. Lázár visszafizette az összeget; néhány nappal később az Origo szerkesztőjét, Sáling Gergőt kirúgták. A szerkesztőség tüntetéssel tiltakozott; a sajtó közvetlen összefüggést tételezett fel a két esemény között.
Elios Zrt. – hódmezővásárhelyi közbeszerzések
Lázár János 2002–2014 között Hódmezővásárhely polgármestere volt. Az Elios Innovatív Zrt. — Tiborcz István cége — ebben az időszakban nyerte el a város összes közvilágítási tenderének 71%-át, 4,1 milliárd forint értékben. Az OLAF által vizsgált és 43,7 millió euró visszafizetését javasló EU-forrás-visszaélési ügy részben a hódmezővásárhelyi projektekre is kiterjed.
Lázár János az ATV stúdiójában személyesen magyarázza el, miért nem lát összeférhetetlenséget a hódmezővásárhelyi Elios-tendereknél — miközben a város polgármestereként döntési pozícióban volt.
Kapcsolódó hírek
Automatikusan szűrve a napi hírfolyamból — minden új cikk azonnal megjelenik.
Érdekelnek a lemondások is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.