A 250 hektáros, ~20 milliárd forintra becsült majorság hivatalosan nem Orbán Viktoré, hanem édesapja, Orbán Győző nevén van — Orbán mindmáig tagadja, hogy a major az övé lenne, mégis ő lakja és kezelteti. A finanszírozási forrás és a tényleges haszonélvező ismeretlen; az ingatlan értéke összeegyeztethetetlen a nyilvánosan bejelentett vagyonával. 2025-ben Hadházy Ákos feljelentést tett, mert a majoron műemlék jellegű épületet bontottak le engedély nélkül — az ügyészség nyomozást indított.

2026 tavaszán a NAV és a titkosszolgálat megakadályozott egy Ukrajna határán átkelő konvojt, amely aranyat és devizát szállított Orbán-közelből. Az ügyvéd feljelentésben terrorcselekmény-gyanú is szerepel.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere keretében szisztematikusan kerültek az állami megrendelések Orbán-közeliekhez — Mészáros, Tiborcz, Balásy és más oligarchák cégeihez — közbeszerzési verseny mellőzésével.

A Válasz Online 2026 májusában tárta fel, hogy az Orbán-kormány Zsigmond Ágost lengyel király diszpáncélját — a Nemzeti Múzeum egyik legritkább középkori darabját — elajándékozta Lengyelországnak. Az átadás mögött NER-diplomáciai érdekek állnak; a döntés a köz megkérdezése és parlamenti jóváhagyás nélkül született.

A 2011-ben bevezetett vállalati adókedvezmény (TAO) keretében 2011–2021 között 1107 milliárd forint áramlott sportolók helyett döntően Fidesz-közeli stadion- és akadémia-projektekhez. Orbán Viktor saját alapítású Puskás Akadémiája (Felcsút) az egyik legnagyobb haszonélvező; a Transparency International rendszeres korrupciós kockázatot állapított meg, és a kedvezményezetti hálózat átfedett az Orbán-közeli üzleti körökkel.

2014 januárjában Orbán Viktor Moszkvában, előzetes parlamenti felhatalmazás és nyilvános vita nélkül, személyesen írta alá a Paks II. reaktor-bővítés szerződését Vlagyimir Putyinnal. Egy titkos záradék 2045-ig zárolta az összes pénzügyi részletet. Az EU Bírósága 2025 szeptemberében jogellenesnek ítélte az állami támogatást; az építkezést mégis folytatják.

Magyar katonai repülőgépek rendszeresen szállítják Orbán Viktort magáncélú utazásokra is. 2025-ben kiszivárgott, hogy Orbán egy Kairó–Olaszország útvonalon magáncélból tért el — az Átlátszó szerint az előző nap egy olasz éttermi fotón tűnt fel a családjával. Visszafizetett 2+ millió forintot a repülőjegyért; a repülési adatokat 30 éves titoktartással kezelik.

2016 őszén kiderült, hogy Ghaith Pharaon — szaúdi üzletember, akit az FBI 25 éve körözött pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt — ingatlant vásárolt Orbán Viktor felcsúti rezidenciájának szomszédságában. A kormány bagatellizálta a körözött személy szomszédságát; az USA nagykövete nyilvánosan cáfolta a kormány állítását. Pharaon 2017 januárjában Bejrútban elhunyt.

Az Orbán-féle felcsúti ingatlanegyüttes (majorság, szőlők, melléképületek) tényleges tulajdonosa és finanszírozási forrása ismeretlen — a terület értéke és beruházásai összeegyeztethetetlenek Orbán Viktor nyilvánosságra hozott vagyonával. A K-Monitor „Orbán szőlők" adatbázisában összegyűlt sajtónyomozások ennek az ingatlan-terjeszkedésnek a rekonstruálását kísérlik meg.

Matolcsy Györgyöt Orbán Viktor nevezte ki MNB-elnöknek 2013-ban, és az alapítványokba átutalt 266+ milliárd forintnyi közpénzről az Orbán-kormány tudott. Az ÁSZ 2025-ben büntetőfeljelentést tett; sajtójelentések szerint Orbán és Matolcsy között megállapodás születhetett a felelősség alóli mentesítésről. A miniszterelnöki felügyelet és az MNB-függetlenség jogi határa maga is vitatott.

A 2012–2017 között működő program keretében Magyarország tartózkodási engedélyeket értékesített főleg kínai és közel-keleti befektetőknek, egyenként 300 000 euróért. A kötvények kibocsátását és értékesítését irányító offshore cégek (köztük a Discus Holdings és az Arton Capital) Rogán-közeli hálózatokhoz köthetők. A program 2,1 milliárd eurós forgalmat bonyolított, miközben az átvilágítás minimális volt — az OLAF és több külföldi hatóság is vizsgálta.

A NAV nyomozása, amely Rogán Antal "találmányaként" elhíresült offshore-hálózat előzményeit vizsgálja, 2026-ban is aktívan folyik — a 444.hu szerint a nyomozás nem állt le, sőt kiszélesedett.

Az USA Pénzügyminisztériuma 2024-ben szankciókat vetett ki Rogánra, részletezve a korrupciót és a demokratikus intézmények szisztematikus aláásását. A szankció a letelepedési kötvény-hálózathoz is kapcsolódik.

Rogán Antal a Centrál Médiacsoport és a KESMA médiakonszolidáció mögötti politikai irányítóként koordinálta az állami hirdetési pénzek politikailag lojális médiumokhoz irányítását.

Rogán Antal 2006–2014 között Budapest III. kerületének (Óbuda–Békásmegyer) polgármestere volt. A K-Monitor adatbázisa 77 cikket dokumentál a kerületi önkormányzathoz köthető fiktív szerződések ügyéről, amelyek Rogán polgármesteri ciklusai idején köttetnek. Az ügyek közt találhatók túlszámlázott közbeszerzések, politikai alapon elosztott megbízások és átláthatatlan tenderek.

2010 és 2026 között Mészáros cégei több ezer milliárdos állami és EU-finanszírozott közbeszerzési megrendelést nyertek el. Az Opus Global Nyrt. napjainkra az egyik legnagyobb magyar vállalat.

Mészáros Lőrinc nevéhez fűződik a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) létrehozása, amely 500+ médiumot tömörít — így a politikailag lojális sajtó fenntartásának pénzügyi motorja.

A Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapja által tulajdonolt MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) 2023-ban 35 évre kapta meg 1237 km-nyi hazai gyorsforgalmi út üzemeltetési jogát. A 444.hu számítása szerint Mészárrosék 684 milliárd forint profitot zsebelhetnek be a futamidő alatt, az állam összes kifizetése elérheti a 15–17 ezer milliárd forintot — versenytárgyalás nélkül. A szerződést az aláírás után hat hónappal már módosítani kellett.

Az Elios 2011–2015 között ~50 milliárdos EU-s közvilágítási tender-sorozatot nyert. Az OLAF 2017-ben 43,7 millió EUR szabálytalanságot tárt fel. Tiborcz 2015-ben eladta részesedését, de a vizsgálat alatt.

Tiborcz a Párisi Udvar felújításával indult, azóta a BDPST Csoport az egyik legnagyobb prémium ingatlanfejlesztő Magyarországon. A cégcsoport 52 milliárd Ft eredménytartalékot halmozott fel; teljes becsült vagyona 188 milliárd Ft feletti. 2015–2026 között 11,4 milliárd Ft osztalékot vett ki. Az ingatlanok megszerzése és finanszírozása rendszeres sajtókritika tárgyát képezi.

2026 tavaszán az Andezit Holding és az ahhoz kötött magántőkealap-struktúra kapott sajtófigyelmet: állami hátterű pénzek és Tiborcz-érdekeltségek összefonódásáról számoltak be.

Az Átlátszó 2026-ban tárta fel, hogy Tiborcz István és Orbán Ráhel is felügyeli a galyatetői szállodai beruházást, amelybe közpénzmilliárdok folynak.

A Club Aliga balatoni luxusszálló-projektet korábban részben Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégei érdekkörébe soroltak, majd NER-közeli fejlesztők vették át. A Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztési Közalapítvány közel 4 milliárd forint állami támogatást folyósított — négy év alatt a szálloda érdemi felújítás nélkül maradt, természetvédelmi területet is beépítve. A K-Monitor adatbázisában „kiemelt beruházásként" szerepel az ügy.

2023 júniusában az állam 244 milliárd forintért megvásárolta a Tiborcz István üzlettársához, Balázs Attilához köthető zuglói félkész irodaháztömböt. A szerződést az Országos Vagyonkezelő (MNV) nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkos minősítésűvé nyilvánította; a helyi önkormányzatot nem értesítette, holott elővásárlási joggal bírt.

A Fidesz-kormány 2021–2022-ben több száz milliárd forintnyi állami vagyont — kastélyokat, ingatlanokat, tőzsdei részesedéseket — adott át magán-kuratóriumok által irányított alapítványoknak (pl. egyetemi fenntartói alapítványok). Az átadások átláthatóság és parlamenti kontroll nélkül zajlottak; a K-Monitor adatbázisa 234 kapcsolódó cikket dokumentál.

A The Insider és a Telex által nyilvánosságra hozott hangfelvétel bizonyítja: Szijjártó Péter 2022-ben titkos telefonbeszélgetésben ígért segítséget Szergej Lavrovnak, hogy eltávolítsák Pavel Szorokint — egy orosz energetikai oligarchát — az EU szankciós listájáról. „Mindig a rendelkezésedre állok" — mondta Szijjártó a felvételen. Az ügy súlyát fokozza, hogy Szorokin az orosz olaj- és árnyékflotta-hálózat kulcsfigurája. A botrány parlamenti vizsgálatot váltott ki, és külföldi nyomásgyakorlást is eredményezett Magyarország ellen.

Szíjjártó miniszteri évei alatt kötött azerbajdzsáni energetikai és befektetési szerződések körül az ellenzék és a sajtó összeférhetetlenséget azonosított. A Vagif Aliyev-üggyel való kapcsolat vizsgálat alatt.

A HVG 2026-ban tárta fel, hogy Szíjjártó Péter felesége, Nagy Szilvia interior design cége a miniszteri évek alatt figyelemre méltó terjeszkedésen esett át — az összeférhetetlenség és a politikai protekció gyanúja sajtóvitát váltott ki.

Szíjjártó Péter külügyminiszteri irodájából 2010–2026 között mintegy 1322 diplomata-útlevelet ellenőrzött az új kormány — ezek közel 72%-át, 943-at visszavontak. Az útlevelek között sportolók (Rúzsa Magdi, Hajós András, Kálomista Gábor fia), NER-üzleti körök tagjai és külföldi állampolgárok is szerepeltek. Szakértők szerint a visszaélésszerű kiosztás komoly biztonsági kockázatot jelent.

Az EU Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette a Paks II. bővítéshez nyújtott állami támogatás jóváhagyását, megállapítva, hogy az versenyjogilag szabálytalan volt. Tordai Bence 2026 januárjában 80 milliárd forintos hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett Szíjjártó Péter, Orbán Viktor és Nagy Márton ellen — arra hivatkozva, hogy az EU-s tiltás ellenére folytatták a beruházást.

Takács Péter sógora (Kőszegi Gábor) a Silk Road Fund Holding Zrt.-n keresztül 8 milliárd Ft osztalékot vett fel a Fourcardinal Zrt.-ből — abból a cégből, amely a 300 milliárdos lélegeztetőgép-ügyletből hasznot húzott.

Az MNB Matolcsy György vezényletével 266 milliárd forintot utalt át alapítványaiba (PSFN és társai). Az ÁSZ kiszivárgott jelentés-tervezete szerint az alapítványok súlyos vagyonvesztést szenvedtek el — a célok és a tényleges felhasználás között óriási szakadék tátong. A kiszivárgott ÁSZ-dokumentum 2025-ben több bűncselekmény gyanúját is felvetette; a hatóságok 2026-ban nyomozást indítottak.

A Telex feltárta, hogy az MNB székházfelújítási projektjében a RAW Development érintett, amellyel szemben feljelentés is érkezett. Az MNB Ingatlan Kft. ügyletei számos átláthatósági kérdést vetnek fel.

Lázár János a batidai vadászháza körüli földek felvásárlására 181 millió forintot költött, és mára a kastély 40%-os tulajdonosa — korábban tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz. 2024-ben az odavezető utat 3,3 milliárd forint közpénzből újíttatták fel, miközben Lázár mint építési és közlekedési miniszter felügyeli az ilyen beruházásokat.

Lázár vagyonnyilatkozata szerint 46 ingatlan (3 lakóház, 35 szántó, 3 szőlő, 3 erdő, 1 töltés, 1 kivett mocsár), 3 luxusautó (Mini Cooper Cabrio, Land Rover Defender, Audi A6 Allroad), 200 millió Ft értékpapír, 90 millió Ft bankkövetelés, 30 millió Ft készpénz. A Népszava számítása szerint nettó vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot.

2023-ban Lázár János egy döntéssel több száz MÁV fejlesztési projektet és részben karbantartási munkálatokat is felfüggesztett. 2024 júniusában ez közlekedési katasztrófához vezetett: a Budapest–Balaton vonalon a nyár első hétvégéin órákon át megbénult a vasúti forgalom.

Lázár János mint építési és közlekedési miniszter 2023–2024-ben kastélyfelújítási programot indított, amelynek keretében közpénzből felújított (összesen ~22 milliárd forint) kastélyokat Fidesz-közeli magánszemélyeknek adott át. Az OLAF EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása miatt vizsgálatot indított; a program 2026 elején összeomlott, mindössze 2 kastély átadása után.

Lázár János építési miniszterként 2024-ben 50,9 milliárd forintért adta el az Emírségekbe tartozó Eagle Hills befektetői csoportnak a rákosrendezői vasúti rendező pályaudvar területét, ahol 250–500 méteres felhőkarcolókat terveztek. A beruházás ellentmond Budapest 90 méteres épületmagassági korlátjának — Lázár egyedi miniszteri határozattal felülírta a szabályozást. A felháborodás és Budapest jogi fellépése nyomán a kormány végül kihátrált: a fővárosnak elővásárlási joga volt a területre, amellyel élve Karácsony Gergely és Budapest Főváros megvette a telket. A projekt nem valósul meg.

Lázár János a „Jövő Nemzedék Földje" Alapítvány kuratóriumi elnökeként a Fidesz-kormány 2021–2022-es állami vagyonátadási hullámából személyesen is profitált: az alapítványba kerülő állami cégekből (Nemzeti Ménesbirtok, ATEV, Concordia) összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki. Az átadások parlamenti felhatalmazás és nyilvános versenyeljárás nélkül zajlottak.

2015–2016-ban az állam privatizálta a Nemzeti Földalap termőterületeinek jelentős részét — a közvetlen értékesítési eljárást Lázár János a Miniszterelnöki Irodát vezető miniszterként felügyelte. Ángyán József volt agrárállamtitkár és az ellenzéki sajtó dokumentálta, hogy Fidesz-közeli hálózatok kaptak termőföldet, köztük nem gazdálkodók: ügyvédek, könyvelők, tanárok.

2019–2022 között a Fidesz-kormány az állami egyetemek kb. 70%-át magán-alapítványi fenntartásba adta (Corvinus, BME, ELTE és mások). Az ingatlanátadásokban és a modellváltás jogi kereteinek kiépítésében Lázár János is szerepet kapott; az átadások átláthatóság és érdemi parlamenti vita nélkül zajlottak. Az Alkotmánybíróság egyes elemeket alkotmányellenesnek nyilvánított.

Lázár János mint építési és közlekedési miniszter felügyeli a Paks II. bővítés megvalósítását. Az Orbán és Putyin által 2014-ben titkos záradékkal aláírt szerződés részletei 2045-ig titkosítottak. Az EU Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette a beruházás állami támogatásának jóváhagyását, mégis folytatják az építkezést — amelyért Lázár miniszterként felelős.

Lázár János a Miniszterelnöki Irodát vezető miniszterként 2014-ben hatósági vizsgálatot indított az Ökotárs Alapítvány és más, EU-s Norvég Civil Alapból civil szervezeteknek osztó alapítványok ellen. A vizsgálat adóellenőrzéssel, irodaátkutatásokkal és számlazárolásokkal járt. Norvégia jogsértőnek nyilvánította a beavatkozást; a vizsgálat eredmény nélkül zárult.

2012-ben Lázár János terjesztette be azt a törvényt, amely megszüntette a szabad dohánykereskedelmet és bevezette a nemzeti dohánybolt-koncessziót. Az engedélyeket zömmel Fidesz-közeliek kapták; az elosztás szempontrendszere nem volt nyilvános. 2022-re a ~8000 koncessziós dohánybolt átlagos nyeresége elérte a 8,3 milliárd forintot.

2014 májusában az Origo.hu feltárta, hogy Lázár János ~2 millió forintot költött egy 7 napos berlini kiküldetés során közpénzből szállodára. Lázár visszafizette az összeget; néhány nappal később az Origo szerkesztőjét, Sáling Gergőt kirúgták. A szerkesztőség tüntetéssel tiltakozott; a sajtó közvetlen összefüggést tételezett fel a két esemény között.

Lázár János 2002–2014 között Hódmezővásárhely polgármestere volt. Az Elios Innovatív Zrt. — Tiborcz István cége — ebben az időszakban nyerte el a város összes közvilágítási tenderének 71%-át, 4,1 milliárd forint értékben. Az OLAF által vizsgált és 43,7 millió euró visszafizetését javasló EU-forrás-visszaélési ügy részben a hódmezővásárhelyi projektekre is kiterjed.

Balásy Gyula New Land Media csoportja 2010–2026 között politikailag lojális médiumok felé irányította az állami reklámköltést, közbeszerzési verseny mellőzésével, közvetlen minisztériumi megrendelésekkel.

Semjén irányítása alatt az állam milliárd négyzetméternyi ingatlant adott vissza egyházaknak — sok esetben olyanokat is, amelyek sosem voltak egyházi tulajdonban, vagy amelyekre az egyháznak aktív igénye nem volt bizonyított.

Az egyházi iskolák állami normatívája 30–40%-kal magasabb az állami intézményeknél, miközben az egyházi szelekció torzítja az oktatási rendszert. A különbözet évente több tízmilliárd forint pluszt jelent az egyházi fenntartóknak.

A Transparency International és a K-Monitor 2018-ban büntetőfeljelentést tett Semjén Zsolt ellen. A szervezetek szerint Farkas József szállodás-vállalkozó mintegy 20–25 millió forint értékű luxusvadászatot fizetett Semjén számára (5 alkalommal Svédországban, 2 alkalommal Kanadában). Farkas cégei a szóban forgó időszakban 600 millió forint EU-s pályázati forrást nyertek, és 24 közbeszerzési szerződést kötöttek állami megrendelőkkel.

2021 szeptemberében a kormány Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szervezésében megrendezte a Vadászati és Természeti Világkiállítást Budapesten. Az eredeti, 2017-ben vállalt 387,5 milliós büdzsé helyett a rendezvény végül ~80 milliárd forint közpénzt emésztett fel — beleszámítva a Hungexpo 55 milliárd forintos felújítását, amelyet kifejezetten az eseményre végeztek el. NER-kötött vállalkozások kapták a megbízásokat; 284 millió forint ment Semjén saját vadászkiadványainak nyomtatására, a rendezvényszervezők 131 milliós fizetési alapot kaptak. A Greenpeace számítása szerint az összes magyar nemzeti park éves büdzséjének 25-szörösét fordították erre a kiállításra.