Polt Péter
Polt az igazságszolgáltatás leghatékonyabb kapusává vált: bármennyire is bizonyítottnak látszott egy korrupciós ügy, ha NER-közeli személy érintett volt, az eljárás az ő asztalán akadt el. 21 év alatt az ügyészség senkit nem ítélt el a Fidesz-rendszer belső köreiből.
Polt Péter 21 évig volt Magyarország legfőbb ügyésze — 1990–1994, majd 2010–2025 között —, ezzel ő töltötte be a leghosszabb ideig ezt a posztot Európában. 2025-ben az Alkotmánybíróság elnöke lett. Ügyészként a Telex összefoglalója szerint szisztematikusan megakadályozta a NER-hez kötődő korrupciós nyomozásokat: az Elios-ügyet, a lélegeztetőgép-közbeszerzést, az MNB-alapítványok ügyét és a Microsoft-licencelési botrányt sem vitte vádig.
Főbb szerepek és ügyek
Az alábbi esetek sajtócikkeken és nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokon alapulnak. Jogerős ítélet hiányában bűnösséget nem állítanak.
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen — az Atlatszo.hu összefoglalója
Az Atlatszo.hu 2021-ben dokumentálta azt a 20 legfontosabb ügyet, amelyekben Polt Péter ügyészsége évek óta nem lépett. A lista: (1) Öveges-program — természettudományi oktatási fejlesztés visszaélései; (2) Híd a munka világába — roma foglalkoztatási projekt; (3) Szajol–Püspökladány vasútvonal felújítása; (4) Orbán fogorvosa — fogászati berendezések; (5) Rogán találmánya — digitális aláírás fejlesztés; (6) Microsoft-licencelés — szoftverlicenc-túlárazás; (7) Elios — közvilágítás, OLAF által vizsgált uniós visszaélés; (8) 4-es metró — metrópályaépítés szabálytalanságai; (9) Budapest Szíve — belváros-fejlesztés; (10) Mátrai Erőmű — állami megvásárlás veszteséggel; (11) Provital — közbeszerzési tanácsadó túlszámlázása; (12) Lószolárium — lovasközpont-támogatás; (13) Nyíregyháza-Sóstó — turisztikai projekt; (14) Biodóm — állatkert beruházás; (15) 3-as metró szerelvényei — orosz szerelvény felújítása; (16) Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozása; (17) Lélegeztetőgépek — Covid-közbeszerzések; (18) Tiborcz szállodabiznisze — visegrádi hotel osztalék; (19) TAO-támogatások Felcsútra; (20) KLIK szoftverügye — iskolarendszer informatikája. Egyikben sem emelt vádat az ügyészség.
Elios-ügy — nem indított vádat
Az OLAF európai csalásellenes hivatal 2017-ben 43 milliárd forintos uniós pénzek visszaélését állapította meg az Elios Zrt. közvilágítási projektjeinél — a cég akkori tulajdonosa Orbán Viktor veje volt. Polt ügyészsége az OLAF-ajánlás ellenére nem emelt vádat senki ellen.
Lélegeztetőgép-közbeszerzés — vizsgálat leállítva
A Covid-járvány idején a kormány 300 milliárd forintért kötött szerződést Mészáros Lőrinc köréhez köthető cégekkel kínai lélegeztetőgépek szállítására — az eszközök jelentős része soha nem került kórházba, vagy nem volt használható. Az ügyészség nem vizsgálta az ügyet.
MNB-alapítványok — milliárdok nyomtalanul
A Magyar Nemzeti Bank 2013–2015 között 266 milliárd forintot csatornázott át NER-közeli alapítványokba a törvényi korlátok megkerülésével. Az Állami Számvevőszék és az Európai Parlament is bírálta az ügyet. Polt ügyészsége nem indított nyomozást.
Felülbírálati indítvány trükközése
Polt ügyészsége a felülbírálati indítvány jogintézményével is élt NER-érdekű ügyekben: ahol az alacsonyabb fokú bíróság marasztaló ítéletet hozott, az ügyészség felülbírálati indítványt nyújtott be az elítélt javára — ezzel gyengítve az eredeti ítéletet ahelyett, hogy szigorítást kért volna.
A fenti összefoglaló az alábbi cikkek tartalmaiból készült — nem saját szerkesztőségi tartalom.
Kapcsolódó hírek
Automatikusan szűrve a napi hírfolyamból — minden új cikk azonnal megjelenik.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a legdurvább ügyek?
7 kiemelt korrupciós ügy — bizonyítékokkal, becsült összegekkel, felelős személyekkel.
Érdekelnek a lemondások is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.