MNB botrány

Az ügy háttere

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) botránya az évtized egyik legsúlyosabb közpénzügyi ügye. Matolcsy György jegybankelnök 2013 és 2025 között összesen 266 milliárd forintot csatornázott ki a jegybank mérlegéből különböző alapítványokba — a Pallas Athéné Alapítványcsalád tagjaiba, a Közgazdasági Ismeretterjesztő Alapítványba és más szatellit-szervezetekbe. Az összeg rendkívülisége nem vitatható: 266 milliárd forint nagyjából annyi, mint az ország éves egészségügyi fejlesztési büdzséjének fele.

Az ÁSZ kiszivárgott jelentés-tervezete 2025-ben döntő fordulatot hozott. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt (PADME) és az Optima Befektetési Zrt.-t vizsgáló dokumentum súlyos vagyonvesztést tárt fel: az Optima közel 500 milliárd forint felett rendelkezett, ebből több mint 400 milliárd közpénzből származott. Az ÁSZ átláthatatlan céghálózatot, rossz befektetési döntéseket és hiányos kontrollrendszert azonosított. A GTC-befektetésen több mint 160 milliárd forint értékvesztés keletkezett; a lengyelrészvény-portfolio értéke összeomlott.

A tulajdonosi körökre vonatkozó gyanú is felmerült. Matolcsy György unokatestvérének neve — Balogh Csaba — megjelent az alapítványi körrel üzleti kapcsolatban álló szervezeteknél. Csizmadia Norbert, mindkét alapítvány kuratóriumának korábbi elnöke, korábban Matolcsy mellett dolgozott. Ez az összefonódás a jegybankelnök és a közpénzek haszonélvezői között közvetlen kapcsolatot sugall.

A kecskeméti polgármester és a 144 milliárd

Az MNB-alapítványok botrányának egyik legelképesztőbb mellékszála a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye. Az alapítvány 2020–2021-ben 144 milliárd forintot kapott az államtól — ebből 127,5 milliárdot az Optima Befektetési Zrt.-nek kölcsönöztek kirívóan alacsony kamattal. Az Optima ezt értékvesztett lengyel részvényekbe fektette. A kecskeméti campus félkész maradt, a „tudásváros" soha el sem kezdődött, a pénz visszaszerzésére nincs lehetőség. Amikor 2025 áprilisában a kecskeméti városházán kérdezték Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert a 144 milliárdról, arrogánsan söpörte le a kérdéseket.

A polgármester arroganciája nem véletlen: a Szemereyné-szál nem ér véget a 144 milliárdnál. 9 évvel korábban, 2016-ban kiderült, hogy a polgármester férjének cége — a Szempont Consulting Kft. — 400 millió forint MNB Növekedési Hitelt kapott. A cég törzstőkéje mindössze 3 millió forint volt; ez szolgált fedezetként a 400 millióhoz. A cég 2014-es összforgalma 8,5 millió forint, nyeresége 1,5 millió forint volt. Erre a 3 milliós alaptőkéjű, 8 milliós forgalmú cégre folyósított az MNB 400 millió forintot.

Matolcsy megszólalt: szerinte csak módszertanról van szó

2026 áprilisában Matolcsy György megszólalt az ügyről. Álláspontja szerint az alapítványok vagyona nem tűnt el — csupán az értékelési módszertanokról folyik vita. Ez az érvelés szembekerül az ÁSZ kiszivárgott megállapításaival, amelyek konkrét, visszafordíthatatlan vagyonvesztést dokumentálnak, és azzal a ténnyel, hogy az ezermilliárdos nagyságrendű ügyhöz köthető befektetések szinte kivétel nélkül értéktelenné váltak.

Az ügy jelenlegi állása

A 2026-ban megalakuló új kormány ügyészsége nyomozást indított hűtlen kezelés gyanújával. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát az ügyészségre adták át; az eljárásban óriási mennyiségű adatot foglaltak le. Matolcsy Györgynek le kellett mondania az MNB elnöki posztjáról; az MNB új elnöke megkezdte az intézményi átvilágítást és személycseréket végzett az érintett alapítványoknál. Vádemelésre eddig nem került sor.

A Direkt36 feltárása — a leghitelesebb nyilvános elemzés

Ha az ügy részletei érdekelnek, Panyi Szabolcs és Szőke Dániel (Direkt36 / Telex) az ÁSZ kiszivárgott jelentés-tervezetét teljes mélységében feldolgozó összefoglalóját ajánljuk — ez az egyik legjobb és leghitelesebb, nyilvánosan elérhető elemzés az MNB-alapítványok botrányáról.