Volánbusz-ügy
A Volánbusz-ügy a Volán-társaságok 2015 és 2018 közötti autóbusz-beszerzéseiről szól: a nyomozás szerint az állami cégek súlyosan túlárazva vásároltak és béreltek használt buszokat, mintegy 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva. 2026. szeptember 11-én nyolc embert gyanúsítottak meg, négy nappal később a Központi Nyomozó Főügyészség összehangolt akciójában három személyt őrizetbe vettek. A hatóság egyetlen gyanúsított nevét sem közölte; a sajtó és a miniszterelnök parlamenti felszólalása Szivek Norbertet, az MNV volt vezérigazgatóját és Jellinek Dániel ingatlanbefektetőt nevezte meg.
Kapcsolódó feljelentések
Nyilvánosan dokumentált feljelentések, amelyek érintik ezt az ügyet — ítélet, felelősség megállapítása nélkül.
Öt éve húzódó Volánbusz-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája 8 személyt idézett kihallgatásra, köztük Szivek Norbert, az NVK volt vezérigazgatóját és Jellinek Dánielt, aki Tiborcz István korábbi…
Cikk olvasása →A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája 2026. szeptember 30-án 30 napra elrendelte Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, KDNP-s országgyűlési képviselő letartóztatását. A gyanú szerint több mint 12 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vett át, amit ő tagad. A bíróság szerint fennáll a veszélye, hogy tanúkat befolyásolna, illetve bizonyítékokat rejtene el vagy semmisítene meg; a szökés veszélyét nem látta megalapozottnak. A nyomozás a 2014 és 2018 közötti miniszteri időszakát vizsgálja: tárcája felügyelte az MNV-t, az MNV pedig a Volánbusz tulajdonosi jogait gyakorolta. Védője fellebbezett.
A bíróság a letartóztatás három indítványozott okából kettőt elutasított: szerinte a bizonyítás veszélyeztetése indokolja a letartóztatást. Seszták ügyvédje szerint a nyomozók a volt minisztert és őt magát is megfigyelték még a mentelmi jog felfüggesztése előtt.
Cikk olvasása →Az ATV Start beszélgetése Seszták Miklós letartóztatásáról, a stúdió vendége dr. Bátki Pál ügyvéd, büntetőjogász.
Kapcsolódó videók
Az ügy ismertetése
Sajtójelentések és nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok alapján. Jogerős ítélet hiányában az érintett személyek ártatlannak tekintendők.
2026. szeptember 15. — Három embert őrizetbe vett az ügyészség
A Központi Nyomozó Főügyészség közel 40 hivatalos személy részvételével összehangolt nyomozási cselekményeket hajtott végre a Volánbusz-ügyben: több helyszínen kutattak és foglaltak le, négy gyanúsítotti kihallgatás indult, közülük három személyt őrizetbe vettek. A főügyészség sem a gyanúsítottak nevét, sem további részletet nem közölt.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye: bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények miatt folyó nyomozásban közel 40 hivatalos személy vett részt az akcióban, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala és a Készenléti Rendőrség közreműködésével. Négy gyanúsítotti kihallgatás van folyamatban, közülük hármat őrizetbe vettek.
Cikk olvasása →Az ügyészség nem árulta el a gyanúsítottak nevét. A miniszterelnök a parlamentben aznap délelőtt arról beszélt, hogy előállították Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, az MNV egykori vezérigazgatóját.
Cikk olvasása →Kész-Varga Mónika, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője szerint további személyek meggyanúsítása is megtörténhet, köztük mentelmi joggal rendelkezőké is. A nyomozás szerint a Volán-társaságoknál 2015 és 2018 között közel 10 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett.
Cikk olvasása →A Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc embert gyanúsított meg korrupciós és pénzmosási ügyben. A vizsgált ügyletek között 85 lízingelt autóbusz, egy 2 milliárd forintos karbantartási megbízás, 250 használt busz bérlete és egy kecskeméti ingatlan két hónap alatti, 700 millióról 1,3 milliárd forintra ugró továbbadása szerepel.
Cikk olvasása →A Volánbusz-ügy Magyarország egyik legrégebb óta húzódó állami korrupciós nyomozása: a feljelentés 2021 őszén érkezett meg a Nemzeti Nyomozó Irodához hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával, érdemi előrelépés azonban éveken át nem történt. A Volánbusz-ügy 2026 februárjában került vissza a nyilvánosságba, amikor Tordai Bence országgyűlési képviselő bírósági végzéseket és nyomozati iratokat hozott nyilvánosságra a dossziéból. A nyomozás a legfőbb ügyész lemondása után gyorsult fel látványosan, és 2026 szeptemberében egyetlen héten belül nyolc embert gyanúsítottak meg, majd három személyt őrizetbe vettek.
Miről szól a Volánbusz-ügy
A Volánbusz-ügy tárgya az állami tulajdonú Volán-társaságok 2015 és 2018 közötti autóbusz-beszerzése és -bérlete. A nyomozás jelenlegi állása szerint az állami cégek súlyosan túlárazva vásároltak és béreltek használt autóbuszokat, miközben a különbözet közbeiktatott magáncégeknél csapódott le. A Volánbusz-ügyben vizsgált teljes vagyoni hátrány mintegy 10 milliárd forint — ez az az összeg, amellyel a hatóság szerint a köz rosszabbul járt, mintha a Volán-társaságok közvetlenül, piaci áron intézték volna a beszerzést. A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. május 15-e óta folytat saját erős felderítést, és ez vezetett el a megalapozott gyanú közölhetőségéig.
A 85 busz, amely három nap alatt hétszereződött
A Volánbusz-ügy első és legszemléletesebb szála egy 2006-ban indult lízingszerződés. A Volán akkor 85 autóbuszt lízingelt; a konstrukció 2016 végén járt le, ekkor a járműveket 236 millió forintért lehetett volna megvásárolni. Az állami cég helyett azonban egy magáncég vette meg őket ezen az áron — majd három nappal később 1,6 milliárd forintért adta tovább egy másik magáncégnek. A különbözet, 1,3 milliárd forint, a magánszférában maradt. Az állami vállalat ezután ugyanazokat a buszokat bérelte tovább, immár a felsrófolt értéken alapuló díjért. Ez a háromnapos árugrás a Volánbusz-ügy egyik legjobban dokumentált tétele.
431 millióért vett buszok, 6,3 milliárd forint bérleti díj
A Volánbusz-ügy második szálán egy magáncég 161 autóbuszt vásárolt meg a korábbi alvállalkozóktól összesen 431 millió forintért, majd éveken át bérbe adta őket a Volánbusznak. A cég 2017 és 2019 között összesen 6,3 milliárd forintot kapott bérleti díjként. A nyomozati iratok szerint az állami vállalat mintegy 5,9 milliárd forinttal járt volna jobban, ha egyszerűen megveszi a járműveket ahelyett, hogy bérli őket. A Volánbusz-ügy iratanyaga szerint a konstrukció összesen 250 autóbuszt érintett, és nem egyszeri tévedés, hanem évekig fenntartott, ismétlődő gyakorlat volt.
Karbantartás, amit nem végeztek el
A Volánbusz-ügy harmadik szála a járművek karbantartása. A nyomozás szerint egy magáncég javítási és karbantartási munkákért is pénzt kapott a Volán-társaságoktól — olyan munkákért, amelyeket ténylegesen nem végzett el. A sajtóértesülések szerint mintegy 2 milliárd forintos karbantartási megbízás van a Volánbusz-ügy vizsgált tételei között. Ez a szál azért fontos, mert itt nem árazási vitáról vagy utólag rosszul sikerült üzleti döntésről van szó: a gyanú szerint a kifizetés mögött egyáltalán nem állt teljesítés, ami a hűtlen kezelés mellett a vesztegetés gyanúját is megalapozza.
A kecskeméti telep: 763 millió be, 1,3 milliárd ki
A Volánbusz-ügy negyedik szála egy ingatlan. A kecskeméti Fuvar utca 1. alatti telepet egy közbeiktatott cég 763,5 millió forintért vásárolta meg, majd az állami tulajdonú DAKK Zrt. 1,3 milliárd forintért vette meg tőle — a becsült állami kár ezen az egy tételen 538,5 millió forint. A telep a gyakorlatban alkalmatlan volt busztárolásra, a Volán-csoport mégis nettó 100 millió forint bérleti díjat fizetett érte félévente. Az ingatlanvásárlást és a hozzá felvett hitelt 2016 decemberében Szivek Norbert, az MNV Zrt. akkori vezérigazgatója írta alá.
Hová lett a pénz
A Volánbusz-ügy nyomozati szakaszának egyik kulcskérdése, hogy hová került a kivitt közpénz. A hatóság szerint az összegeket cégeken és látszólagos kölcsönügyleteken keresztül forgatták tovább, majd ingatlanprojektekbe és luxusautókba fektették — a XII. és a IX. kerületben, Balatonvilágoson és Törökbálinton zajló beruházások kerültek szóba. A sajtóértesülések szerint a Volánbusz-ügy egyik szálán egy 700 millió forintos kölcsönügylet végső haszonélvezője Jellinek Dániel egyik érdekeltsége volt. A vagyon felkutatását az akcióban részt vevő NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala végzi, amelynek bevonása önmagában is jelzi, hogy a nyomozás a pénz útját célozza.
Ki kicsoda a Volánbusz-ügyben
A Volánbusz-ügyben a hatóság egyetlen gyanúsított nevét sem közölte — a Központi Nyomozó Főügyészség kifejezetten úgy fogalmazott, hogy „a nyomozásról és a gyanúsítottak személyéről további adat nem közölhető”. A nevek két úton kerültek nyilvánosságra: a sajtó információi alapján, illetve a miniszterelnök parlamenti felszólalásából, aki 2026. szeptember 15-én délelőtt arról beszélt, hogy előállították Jellinek Dániel ingatlanbefektetőt és Szivek Norbertet, az MNV Zrt. 2016 és 2019 közötti vezérigazgatóját. Szivek Norbert szerepe a Volánbusz-ügyben azért kerül elő, mert az állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként döntési pozícióban volt, és ő írta alá a kecskeméti ingatlanvásárlást.
Meddig érnek a szálak
A Volánbusz-ügy még távolról sem zárult le. A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Kész-Varga Mónika szerint további gyanúsítások is várhatók, és mentelmi joggal rendelkező személy is érintett lehet — ilyen esetben, ahogy fogalmazott, „bekapcsolódik az ügyészség”, mert a rendőrségnek nincs hatásköre nyomozni. A sajtóban felmerült egy volt miniszter neve is a Volánbusz-ügy kapcsán; ezt hatóság nem erősítette meg, és a szóban forgó személy ellen nyilvánosan ismert eljárás nem folyik. A Korruptométer ezért nevet ebben az összefüggésben nem nevesít.
Hol tart most az eljárás
A Volánbusz-ügyben 2026. szeptember 11-én nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény miatt, az NNI-ágon hűtlen kezelés és pénzmosás a minősítés. Négy nappal később, szeptember 15-én a Központi Nyomozó Főügyészség összehangolt akciót hajtott végre: közel 40 hivatalos személy vett részt benne, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NNI Vagyonvisszaszerzési Hivatala és a Készenléti Rendőrség közreműködésével. Több helyszínen kutattak és foglaltak le, négy gyanúsítotti kihallgatás indult, és a főügyészség három személyt őrizetbe vett. A gyanú itt bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmény.
Mit jelent és mit nem jelent ez
Fontos különbséget tenni: a Volánbusz-ügyben eddig gyanúsítás és őrizetbe vétel történt, nem ítélet. A gyanúsítotti státusz azt jelenti, hogy a hatóság megalapozott gyanút közölt, az őrizetbe vétel pedig legfeljebb 72 órás kényszerintézkedés, amelyet a bíróságnak kell felváltania letartóztatással vagy megszüntetnie. Egyetlen érintett bűnössége sem került megállapításra, és a nyomozás iránya is változhat. Oldalunk a hatósági közleményeket és a nyilvánosan dokumentált sajtóértesüléseket követi; amint a Volánbusz-ügyben bírósági döntés születik, azt külön is jelezzük.
Miért került a Volánbusz-ügy a kiemelt ügyek közé
A Volánbusz-ügy azért kerül a kiemelt ügyek közé, mert három olyan vonás egyszerre jellemzi, ami ritka. Egyrészt a kár tételesen kiszámolható és dokumentált: minden egyes szál mögött konkrét szerződés, vételár és kifizetés áll. Másrészt az állami vagyonkezelés legfelső szintjét érinti, hiszen az MNV Zrt. akkori vezérigazgatója maga is gyanúsított. Harmadrészt pedig a Volánbusz-ügy évekig állt, majd hetek alatt mozdult meg — ami önmagában is mond valamit arról, mitől függ Magyarországon, hogy egy korrupciós nyomozás halad-e. A közlekedési közszolgáltatás finanszírozása mindannyiunk pénze: a tízmilliárdos hátrány buszokban, járatokban és menetrendben hiányzik.
A Kontroll információi szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda nyolc embert idézett be kihallgatásra az öt éve húzódó Volánbusz-ügyben, majd mindannyiukat meggyanúsították. A cikk tételesen végigveszi a buszflotta-ügyletet, a bérleti konstrukciót, az el nem végzett karbantartást és a kecskeméti ingatlan továbbadását.
Cikk olvasása →Kapcsolódó hírek
Automatikusan szűrve a napi hírfolyamból — minden új cikk azonnal megjelenik.
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
