Momentum
Parlamenti pártként mondott le arról, hogy induljon a 2026-os választáson, hogy ne forgácsolja szét a kormányváltó szavazatokat.
Mi az a Momentum?
A Momentum története különleges helyet foglal el a rendszerváltás utáni magyar politika történetében. Egy olyan politikai mozgalomról van szó, amely a NOlimpia kampánnyal robbant be a közéletbe, néhány év alatt parlamenti párttá vált, majd 2025-ben egy olyan döntést hozott, amelyre kevés példa akad a magyar pártpolitikában: lemondott a 2026-os országgyűlési választáson való indulásról.
A döntés mögött nem az állt, hogy a Momentum ne rendelkezett volna parlamenti tapasztalattal vagy politikai infrastruktúrával. Éppen ellenkezőleg. A Momentum 2022-ben tíz képviselővel jutott be az Országgyűlésbe, és ezzel önálló parlamenti frakciót alakíthatott.
2025-ben mégis azt választotta, hogy nem indít saját országos listát és egyéni jelölteket a 2026-os választáson.
A párt indoklása szerint azért, mert az önálló indulás a NER választási rendszerében megosztaná az ellenzéki szavazatokat, és ezzel nehezítené a kormányváltást. A Momentum Küldöttgyűlése 2025. június 7-én döntött a távolmaradásról.
A Dicsőségfal szempontjából éppen ez teszi érdekessé a Momentum történetét: egy párt, amelynek volt parlamenti jelenléte, saját politikai érdekeit és a következő választáson megszerezhető mandátumokat is háttérbe szorította egy általa fontosabbnak tartott politikai cél érdekében.
A Momentum nem egyszerűen nem indult – volt miről lemondania
Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy párt nem képes bejutni a parlamentbe, és aközött, hogy egy parlamenti párt tudatosan lemond az indulásról.
A Momentum 2022-ben tíz képviselővel jutott be az Országgyűlésbe. Ez azt jelentette, hogy a pártnak valódi parlamenti frakciója, képviselői, állami támogatása és országos politikai infrastruktúrája volt.
Május 2-án megalakult a Momentum történetének első parlamenti frakciója. Az eskütétel után az összes képviselőnk kivonult a Parlament alakuló ülés érdemi részéről.
Cikk olvasása →A tízfős frakció nagysága önmagában is jól mutatja, hogy a Momentum nem egy jelentéktelen parlamenti szereplő volt: a 2022-es Momentum-frakció nagyobb volt, mint a Mi Hazánk 2026-ban megszerzett hatmandátumos parlamenti képviselete.
Vagyis amikor a Momentum 2025-ben úgy döntött, hogy nem indul a következő országgyűlési választáson, nem egy olyan párt hozott áldozatot, amelynek egyébként sem lett volna reális parlamenti jelenléte.
Egy korábban tízfős frakcióval rendelkező párt mondott le arról a lehetőségről, hogy megpróbálja megőrizni parlamenti képviseletét.
A Momentum saját bemutatkozása szerint a párt azért nem indult 2026-ban, hogy „ne osszuk meg az ellenzéki szavazatokat”, és ezzel segítsék a kormányváltást.
Ez a döntés politikai szempontból természetesen vitatható. Lehet érvelni mellette és ellene is.
A Dicsőségfal szempontjából azonban éppen a döntés ténye az érdekes: a Momentum a saját parlamenti jelenlétének megőrzését nem tekintette minden más szempontnál fontosabbnak.
A Tisza mellé állt a Momentum
Rózsa András, a Momentum új elnöke arról, miért nem indul a párt 2026-ban, és hogyan kampányolnak a kormányváltásért, különösen a vidéki településeken.
A Momentum volt az első parlamenti párt, amely hátralépett
A történeti pontosság kedvéért érdemes hozzátenni, hogy a Momentum nem az első magyar politikai szervezet volt, amely a 2026-os választástól való távolmaradás mellett döntött.
A Momentum jelentősége abban áll, hogy elsőként a parlamenti pártok közül választotta ezt az utat.
A döntés 2025. június 7-én született meg, amikor a Momentum Küldöttgyűlése kimondta, hogy a párt nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. A Momentum hivatalos indoklása szerint ezzel a kormányváltás elősegítéséhez kívánt hozzájárulni.
Ez azért volt különösen jelentős, mert a párt számára az önálló indulás egyáltalán nem lett volna szokatlan vagy lehetetlen.
A Momentum 2022-ben már bizonyította, hogy képes parlamenti pártként működni.
2025-ben azonban a párt vezetése arra jutott, hogy a saját jelöltek indítása többet árthat a kormányváltás esélyének, mint amennyit a Momentum önálló parlamenti jelenléte jelentene.
Ezt követően a Momentum nem saját választási kampányt épített fel, hanem a kormányváltás támogatását helyezte előtérbe.
A Momentum azt ígéri, a következő tíz hónapban minden erejével azon lesz, hogy Magyarországon megvalósuljon a kormányváltás.
Cikk olvasása →Nem indult, de kampányolt: plakátok és a legfideszesebb települések
A visszalépés nem jelentett visszavonulást a kampánytól. 2025. augusztus 16-án a Momentum „A kormányváltás rajtad is múlik” címmel óriásplakát-kampányt indított, azzal a bejelentéssel, hogy 2026 áprilisáig egyetlen célja a kormányváltás támogatása.
Rózsa András, akit 2025. augusztus 31-én választottak a párt elnökévé, a megválasztásakor így foglalta össze a stratégiát: „Plakátkampányainkon a billegő körzetekbe juttatjuk el a kormányváltás üzenetét, miközben politikusaink és aktivistáink a legfideszesebb településeket járják be. Olyan helyekre fogunk eljutni, ahol 16 éve nem járt ellenzéki párt, de szavazataik sorsdöntőek lehetnek jövő áprilisban.”
2025 szeptemberében ehhez országos plakátkiállítás társult a NER luxuskiadásairól: a plakátokat vidéki, billegő választókerületek közterein állították ki.
A választás után, 2026 májusában a Momentum óriásplakáton gratulált a győztesnek: „Gratulálunk a Tiszának! Köszönjük Magyarország! Kezdődjön a rendszerváltás!”
Fekete-Győr András: a saját indulásról is lemondott
A döntés egyik legfontosabb előzménye Fekete-Győr András kezdeményezése volt.
A Momentum alapítója és korábbi elnöke már 2025 tavaszán amellett érvelt, hogy a pártnak nem kellene elindulnia a 2026-os országgyűlési választáson.
Ez azért is fontos, mert Fekete-Győr nem egy kívülállóként tett javaslatot.
Ő volt a Momentum egyik alapítója, a párt első elnöke, a NOlimpia kampányának egyik legismertebb arca, később pedig országgyűlési képviselő.
A Momentum döntése ezért számára személyesen is azt jelentette, hogy saját politikai karrierjének következő parlamenti állomásáról mond le.
Nem arról volt szó, hogy egy politikus elveszített egy választást.
Hanem arról, hogy a saját pártja által választott stratégia miatt eleve nem indult el azon.
Fekete-Győr esetében ez különösen szimbolikus, hiszen a Momentum történetének két meghatározó pontján is jelen volt: a párt politikai megszületését jelentő NOlimpia-kampánynál, majd a párt 2026-os választási visszalépésének folyamatánál.
Tompos Márton: a Momentum elnökeként vitte végig a döntést
A másik meghatározó név Tompos Márton.
Tompos Márton a Momentum elnökeként vett részt abban a folyamatban, amelynek végén a párt lemondott az önálló választási indulásról.
Ez azért lényeges, mert a Momentumon belül korábban komoly vita volt arról, hogy a párt induljon-e saját jelöltekkel.
A döntés tehát nem egy automatikus, konfliktusmentes folyamat eredménye volt.
A Momentum végül meghozta a döntést, és Tompos Márton elnökként képviselte azt.
A későbbi elnöki lemondása után sem úgy beszélt a történtekről, mintha a választási indulás elmaradása önmagában politikai kudarc lenne. A Momentum történetében ezzel egy olyan időszak zárult le, amelyben a párt saját parlamenti jelenlétének fenntartása helyett egy szélesebb kormányváltási cél mögé állt.
Fekete-Győr és Tompos története ezért különösen fontos a Momentum Dicsőségfal-oldalán: mindketten a Momentum vezető politikusaként vállalták azt a politikai stratégiát, amelynek következménye az lett, hogy a párt és saját maguk sem indultak el a 2026-os országgyűlési választáson.
A Momentum és a Tisza Párt
A Momentum 2026-os döntésének értelmezéséhez megkerülhetetlen a Tisza Párt megjelenése.
A Momentum nem azért mondott le az indulásról, mert minden politikai kérdésben azonos álláspontra került volna a Tiszával.
A párt saját politikai identitását továbbra is fenntartotta.
A döntés lényege az volt, hogy a kormányváltást fontosabb stratégiai célnak tekintette, mint a saját parlamenti jelenlétének megőrzését.
Ez egy fontos különbség.
A Momentum nem azt állította, hogy a Tisza minden kérdésben ugyanazt képviseli, mint ő.
Azt állította, hogy a 2026-os választás legfontosabb politikai kérdésében – a kormányváltásban – nem akarja saját jelöltekkel megosztani azokat a választókat, akik változást szeretnének.
A párt hivatalos álláspontja szerint a 2026-os választáson ezért nem indult, hanem a kormányváltás elősegítésére koncentrált.
A Momentum és a többi ellenzéki párt közötti különbség
A 2026-os választás után különösen látványossá vált a Momentum döntésének sajátossága.
A Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is elindult a választáson.
A Momentum nem.
A végeredmény alapján a három párt közül a Momentum nem kapott listás szavazatot, hiszen nem indult, a DK 1,10 százalékot, az MKKP pedig 0,82 százalékot szerzett.
Önállóan indul az MSZP, a Kutyapárt és a DK a 2026-os választáson
Kilenc hónappal a választás előtt: a DK és a Kutyapárt önálló indulást tervez, a Momentum pedig úgy döntött, hogy el sem indul, mert az csak a kormányváltó szavazatokat osztaná meg.
Vagyis azt sem lenne pontos állítani, hogy „mindhárman 1 százalék alatt maradtak”.
A DK valamivel átlépte az 1 százalékot.
Az MKKP viszont nem érte el.
És ennek az MKKP számára nagyon konkrét pénzügyi következménye lett.
Az MKKP 686 milliós tartozása
A választási kampányok állami finanszírozásának szabályai miatt az MKKP-nak vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást, miután országos listája nem érte el az 1 százalékot.
A visszafizetendő összeg 686 millió forint.
A párt ezért a választás után adománygyűjtést indított, hogy előteremtse az összeget.
A gyűjtés azonban a nyár folyamán gyakorlatilag lelassult.
A 2026. szeptember 22-én megjelent 24.hu-beszámoló szerint az MKKP addig mindössze 155,6 millió forintot tudott összegyűjteni a 686 millióból. Ez azt jelenti, hogy még körülbelül 530 millió forint hiányzott. A lap szerint május végén már 150 millió forintnál jártak, vagyis csak 5,6 millió forinttal sikerült növelniük az összeget a következő csaknem négy hónapban.
Más friss beszámolók szintén arról számoltak be, hogy az adománygyűjtés a nyár folyamán megtorpant, miközben a pártnak továbbra is jelentős visszafizetési kötelezettsége maradt.
Ez egy nagyon érdekes kontraszt a Momentum 2026-os döntésével.
Az MKKP elindult.
A Momentum nem indult.
Az MKKP kampányolt és felvette a kampánytámogatást, majd az 1 százalékos küszöb el nem érése miatt jelentős összeget kell visszafizetnie.
A Momentum ezzel szemben nem állított országos listát és nem indított saját parlamenti választási kampányt.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az MKKP döntése önmagában helytelen lett volna. A pártok saját politikai stratégiájuk alapján döntenek arról, hogy indulnak-e.
A különbség azonban jól látható:
a Momentum a saját parlamenti jelenlétének lehetőségét is feladta, miközben az MKKP a saját indulását választotta.
A NOlimpia – ahol a Momentum története igazán elkezdődött
Ha a Momentum történetének egyetlen olyan eseményét kellene megnevezni, amely nélkül a párt mai politikai identitása aligha érthető meg, az a NOlimpia.
2017-ben a még fiatal Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezést indított Budapest 2024-es olimpiai pályázatáról.
A cél az volt, hogy a budapestiek dönthessenek arról, szeretnék-e, hogy a főváros rendezze meg az olimpiai játékokat.
A kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtése óriási szervezési feladat volt.
A Momentum végül 266 151 aláírást adott le.
A népszavazás kiírásához 138 ezer érvényes aláírásra lett volna szükség. Az RTL korabeli beszámolója szerint a Momentum tehát jelentősen túlteljesítette a szükséges mennyiséget.
Ez volt az a pillanat, amikor a Momentum országosan is megkerülhetetlen politikai szereplővé vált. Néhány nappal később a kormány visszavonta a pályázatot. Fekete-Győr András a Kossuth téren így értékelte:
Egyik szemünk örül, a másik viszont sír.”Fekete-Győr András az olimpiai pályázat visszavonása után · 2017. február
A NOlimpia nélkül a Momentum valószínűleg teljesen más politikai pályán indult volna el.
Kezdetben 160 ezer, a vége felé már 220 ezer aláírás volt a legoptimistább becslésünk. Aztán kicsit több lett.
Cikk olvasása →266 151 aláírás
A szám önmagában is fontos.
266 151.
Ennyi aláírást gyűjtött össze a Momentum az olimpiai népszavazás kezdeményezéséhez.
Kiütöttük az első téglát a falból.”Fekete-Győr András az aláírások átadásakor · 2017. február
A párt akkor még nem rendelkezett a későbbi parlamenti infrastruktúrával, nem volt ismert, régi politikai szereplő, és nem volt mögötte évtizedes pártszervezet.
A NOlimpia kampány viszont megmutatta, hogy egy új politikai közösség képes lehet rövid idő alatt jelentős társadalmi mobilizációra.
Az RTL akkori beszámolója szerint a Momentum 266 ezer aláírást gyűjtött, miközben a népszavazáshoz 138 ezer érvényes aláírásra lett volna szükség.
Miért volt fontos a NOlimpia gazdasági szempontból?
A NOlimpia nem pusztán arról szólt, hogy valaki szereti-e az olimpiai játékokat.
A vita egyik központi kérdése az volt, hogy mennyibe kerülne Budapestnek és Magyarországnak az olimpia megrendezése.
A hivatalos Budapest 2024 megvalósíthatósági tanulmány jelentős, több százmilliárdos nettó költséggel számolt, a teljes bruttó költség pedig meghaladta az ezer milliárd forintot.
A Momentum ennél magasabb tényleges költséggel számolt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az olimpiai beruházásoknál komoly kockázatot jelenthetnek a költségtúllépések.
A későbbi történelmi értékelésben azonban érdemes elkerülni azt az állítást, hogy a Momentum „megakadályozta az államcsődöt”.
Ezt ugyanis nem lehet bizonyítani.
Budapest nem rendezett olimpiát, ezért nem létezik olyan tényleges költségvetési adat, amelyből megállapíthatnánk, mi történt volna az olimpia megrendezése esetén.
Ami viszont bizonyítható, az az, hogy a Momentum a NOlimpia kampánnyal kikényszerítette az olimpiai pályázat társadalmi és pénzügyi kockázatainak széles körű politikai vitáját, majd 266 151 aláírást gyűjtött össze.
Ez már önmagában is jelentős politikai teljesítmény volt.
Videó: a NOlimpia története
Az RTL Híradó korabeli anyaga közvetlenül a 266 151 aláírásról szól. Nem utólagos politikai összefoglalóról van szó: közvetlenül akkor készült, amikor a Momentum leadta a több mint 266 ezer aláírást.
Van egy másik, szintén RTL-es anyag, amely a NOlimpia történetét később, 2022-ben foglalta össze.
Az RTL-anyagok az RTL oldalán nézhetők meg. Alább a leadás napjának euronews-felvétele és a Momentum saját kampányvideója látható.
Aláírásgyűjtés az olimpiáról: „nem szabad félni!”
A leadás napja: bejelentik, hogy több mint 266 ezer aláírás gyűlt össze az olimpiai népszavazás kiírásáért.
A NOlimpia-kampány
A Momentum saját kampányvideója az aláírásgyűjtés indulásának napjáról: miért ne legyen olimpia Budapesten.
A Momentum történetének két fontos döntése
A Momentum történetében két esemény különösen jól megmutatja a párt politikai karakterét.
Az első a NOlimpia.
2017-ben egy akkor még új politikai mozgalom nem elégedett meg azzal, hogy kommentálja a kormány olimpiai terveit. Aláírásokat kezdett gyűjteni, és több mint 266 ezer aláírást adott le.
A második a 2026-os választás.
2025-ben a Momentum nem egyszerűen megpróbált bejutni a parlamentbe, majd elvesztette a választást.
A Momentum úgy döntött, hogy nem indul.
Egy tízfős korábbi parlamenti frakcióval rendelkező párt mondott le arról, hogy megpróbálja megőrizni parlamenti jelenlétét.
A párt hivatalos álláspontja szerint azért, hogy ne ossza meg az ellenzéki szavazatokat, és ezzel hozzájáruljon a kormányváltáshoz.
Ez a két esemény időben kilenc évre van egymástól.
Mégis van közöttük egy közös elem.
Mindkettőben az történt, hogy a Momentum egy politikai cél érdekében vállalt jelentős kockázatot.
2017-ben egy új mozgalom kockára tette politikai jövőjét egy olyan kampánnyal, amely az olimpiai pályázat visszavonását célozta.
2025-ben pedig egy már parlamenti párt vállalta annak kockázatát, hogy saját maga nem lesz jelen a következő Országgyűlésben.
Miért kerül a Momentum a Dicsőségfalra?
A Dicsőségfalra kerülés nem azt jelenti, hogy egy politikai párt minden döntése helyes volt, minden politikusa hibátlan volt, vagy hogy minden politikai álláspontjával egyet kell érteni.
A Momentum esetében a Dicsőségfal szempontjából két konkrét döntés emelkedik ki.
Az egyik a NOlimpia.
Egy új politikai közösség több mint 266 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy népszavazás dönthessen Budapest olimpiai pályázatáról.
A másik a 2026-os választási visszalépés.
Egy korábban tízfős parlamenti frakcióval rendelkező párt úgy döntött, hogy nem indul el a következő országgyűlési választáson, mert saját értékelése szerint ezzel segítheti a kormányváltást.
Fekete-Győr András a párt egyik meghatározó alapítójaként és korábbi vezetőjeként a visszalépés gondolatának egyik kezdeményezője volt.
Tompos Márton a Momentum elnökeként képviselte és vitte tovább a párt döntését.
A Momentum pedig ezt követően nem egyszerűen eltűnt a választási térképről: a párt saját beszámolója szerint a rendelkezésére álló időszakban a kormányváltás elősegítésére koncentrált.
Lehet vitatkozni arról, hogy ez volt-e a megfelelő stratégia.
A Dicsőségfal szempontjából azonban a Momentum történetének ez a része azért érdekes, mert egy politikai párt nem mindenáron a saját mandátumát választotta.
És ez ritka dolog a politikában.
A Momentum történetének egyik legfontosabb üzenete ezért nem az, hogy mindig neki kell nyernie.
Hanem az, hogy egy politikai közösségnek néha azt is tudnia kell mondani:
„Most nem mi indulunk.”
És ha ezt kimondja, akkor a saját politikai érdeke ellenére is végig kell vinnie a döntést.
A NOlimpia és a 2026-os választási visszalépés között kilenc év telt el.
Az egyik egy új párt megszületésének története.
A másik egy parlamenti párt önkéntes hátralépésének története.
Ezért van helye a Momentumnak a Dicsőségfalon.
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
