Fekete-Győr András

Ki Fekete-Győr András?

Fekete-Győr András nem pártapparátusból érkezett a politikába. A Momentum Mozgalom alapítójaként a NOlimpia-kampánnyal vált országosan ismertté, később a párt elnökeként és parlamenti képviselőjeként dolgozott. A Momentum a 2022-es választáson tíz képviselővel jutott be az Országgyűlésbe, és ebben a frakcióban Fekete-Győr listavezetőként szerzett mandátumot.

Politikai pályája három szakaszra bontható: a mozgalom indulása és a NOlimpia (2017), a parlamenti évek és a füstgyertyás per (2018–2024), végül a Momentum választási visszalépésének kezdeményezése és saját kilépése (2025–2026).

A Dicsőségfalon szereplő többi névhez hasonlóan itt sem a hibátlanság a mérce. A kérdés az, hogy egy politikus történetében vannak-e olyan tettek és döntések, amelyek a magyar rendszerkritikus nyilvánosság történetében maradandó nyomot hagytak.

Fekete-Győr András pályája azért érdemel külön figyelmet, mert kevés olyan magyar politikusról lehet elmondani, hogy ugyanazon a néhány éven belül három különböző szerepben is meghatározó volt: aktivistaként és kampányszervezőként, parlamenti képviselőként, majd a párt belső vitáiban a visszalépés legfőbb szószólójaként. Mindhárom szerep más-más kockázattal járt. Az aláírásgyűjtés és a népszavazási kezdeményezés közpénzügyi és politikai vitát indított el. A parlamenti munka a mandátum elvesztésének lehetőségével járt, amikor az ítélet megszületett.

A visszalépési javaslat pedig egy saját párt parlamenti jelenlétének feladását jelentette egy olyan időszakban, amikor a magyar ellenzék a Fidesz elleni egységről vitatkozott.

Fontos különbséget tenni az események és az értékelések között. Az alábbi szöveg igyekszik az események sorrendjét és dokumentumokkal alátámasztható tényeit külön kezelni attól, amit szereplői és kritikusai mondanak róluk.

Időrend egy pillantásban

1. 2017. február 17.A Momentum 266 151 aláírást ad le a budapesti olimpiáról szóló népszavazás kezdeményezéséhez (138 ezer érvényes aláírás kellett). (RTL)
2. 2017. februárA kormány visszavonja a budapesti olimpiai pályázatot.
3. 2018. december 13.Füstgyertya a Kossuth téri tüntetésen, a rendőrsorfal felé. (444)
4. 2022. áprilisA Momentum tíz képviselővel jut be a parlamentbe; Fekete-Győr listavezetőként kap mandátumot. (Momentum)
5. 2023. május 26.Az elsőfokú bíróság felmentő ítéletet hoz. (Telex)
6. 2024. február 12.Másodfokon bűnösnek mondják ki. (Infostart)
7. 2024. október 17.A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete: egy év szabadságvesztés, két év próbaidőre felfüggesztve. (Infostart)
8. 2025. május 7.Fekete-Győr javasolja, hogy a Momentum ne induljon 2026-ban, és 500 millió forintos Rendszerváltó Alapot javasol. (444, Index)
9. 2025. május 12.A Momentum elnöksége támogatja a visszalépést. (Népszava)
10. 2025. június 7.A küldöttgyűlés döntése: a Momentum nem indul a 2026-os választáson. (Kontroll)
11. 2026. október 17.Lejár a kétéves próbaidő (a jogerő napjától számítva).
12. 2026. október 19.Fekete-Győr kilép a Momentumból. (Telex)

A legfontosabb állomások

1. 1NOlimpia: 266 151 aláírás

   2017

   2017-ben a Momentum népszavazást kezdeményezett arról, hogy Budapest pályázzon-e a 2024-es olimpiai játékokra. A kezdeményezéshez 138 ezer érvényes aláírás kellett. A Momentum ennél jóval többet, 266 151 aláírást gyűjtött, amelyet 2017. február 17-én adott le. Az aláírások átadásakor Fekete-Győr úgy fogalmazott: „Kiütöttük az első téglát a falból.”

   A kampány eredménye az lett, hogy a kormány visszavonta a főváros pályázatát.

   A vita egyik központi eleme a közpénzügyi kockázat volt. A hivatalos Budapest 2024 megvalósíthatósági tanulmány bruttó költsége meghaladta az ezer milliárd forintot, a nettó költség pedig több százmilliárd volt. A Momentum ennél magasabb tényleges költséggel számolt, és arra figyelmeztetett, hogy az olimpiai beruházásoknál a költségtúllépés komoly kockázat. Azt viszont nem lehet bizonyítani, hogy a rendezés szükségszerűen államcsődhöz vezetett volna. Az olimpia nem valósult meg, így nincs összehasonlítható „mi lett volna, ha” helyzet.

   ▶

   euronews (magyarul) · 2017. február 17.

   266 ezer aláírás gyűlt össze a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért

   A leadás napján: a Momentum 266 ezer aláírást gyűjtött, majdnem kétszer annyit, amennyi a népszavazás kiírásához kellett.

   ▶

   ATV Magyarország · 2017. január 24.

   Nolimpia: már 35 ezer aláírás gyűlt össze

   A gyűjtés első napjaiból: a NOlimpia-kampány néhány nap alatt 35 ezer aláírásnál járt.

   RTL2017. febr. 17.266.151 aláírás gyűlt összeMomentum Mozgalom2017. febr.Fekete-Győr András beszéde: Kiütöttük az első téglátMagyar NarancsA biztos bukás – Az olimpia gazdasági hatásai

2. 2A füstgyertyás ügy

   2018–2024

   2018. december 13-án, a túlóratörvény elleni tüntetésen, a Kossuth téren Fekete-Győr füstgyertyát dobott a rendőrsorfal felé. Saját elmondása szerint a füstgyertyát ejtő mozdulattal juttatta a rendőrsorfal mögé. A Telex beszámolója szerint nincs olyan felvétel, amelyen látszana, pontosan hol értek földet a füstgyertyák.

   Az ügy vádja csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak volt. Az elsőfokú bíróság 2023. május 26-án felmentette. Másodfokon, 2024 februárjában bűnösnek mondták ki, a harmadfokú, jogerős döntést pedig 2024. október 17-én hozta meg a Fővárosi Ítélőtábla: egy év szabadságvesztés, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős, ellene nincs további jogorvoslat.

   A sajtóban gyakran „két év felfüggesztett börtön” formában szerepel az ítélet. A pontos tartalom az, hogy az egyéves szabadságvesztés két év próbaidő mellett felfüggesztett volt. A jogerős ítélet napjától számolva a próbaidő 2026 októberében járt le.

   Az ítélet következményei a politikai életben is megjelentek. Az ítélet a parlamenti mandátum megszűnésével járt. Fekete-Győr nem kérte a visszadelegálást, mandátumát Cseh Katalinnak adta át. 2025 nyarán arról számolt be, hogy a büntetésre hivatkozva a brit beutazási kérelmét indoklás nélkül elutasították, ezért nem tudott kiutazni a rokonaihoz.

   Fekete-Győr az ügyet koncepciós pernek nevezi, és azt állítja, hogy ő lett az első politikai elítélt a rendszerváltás óta.

   A jogerős ítélet előtt és után Fekete-Győr a közösségi oldalán is többször megszólalt. Az ítélet napján úgy fogalmazott, hogy „bár senkinek nem okoztam sem sérülést, sem anyagi kárt”, a hatalom mégis jogerős felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá. Egy bejegyzésében azt írta, hogy a hatalom azért akarja elítéltetni, mert „elszántan tüntettem ellenük, és a mai napig az első sorokban küzdök a változásért”. Az ügy tehát nemcsak jogi, hanem politikai kommunikációs kérdés is lett: a védekezés középpontjában az állt, hogy a tüntetési cselekmény politikai motivációjú büntetést kapott.

   Az ügy hosszúsága is része a történetnek. A cselekmény 2018 decemberében történt, a jogerős ítélet pedig 2024 októberében született meg. Ez hat év, amely alatt Fekete-Győr a parlamenti munkáját végezte, választási kampányokban vett részt, majd a Momentum belső vitáiban is központi szereplővé vált. A hosszú eljárás miatt a büntetőügy a közvélemény előtt folyamatosan jelen maradt, és az ítélet megszületése nem egyetlen nap híre, hanem több éves politikai üzenet volt.

   Érdemes azt is rögzíteni, hogy a bíróság és a sajtó is különbséget tett a cselekmény és a politikai háttér között. A bírói döntés a cselekményt minősítette: a füstgyertya dobása a rendőrsorfal felé hivatalos személy elleni erőszak tényállásába került. A politikai háttér – a túlóratörvény elleni tiltakozás, a kormánnyal szembeni ellenzéki fellépés – nem volt a bírói döntés tárgya, de a közvélemény szempontjából ez adta az ügy jelentőségét.

   Telex2023. máj. 26.Fekete-Győrt felmentették, párttársa felfüggesztettet kapott hivatalos személy elleni erőszak miattInfostart2024. febr. 12.Felfüggesztett börtönre ítélték másodfokon Fekete-Győr AndrástInfostart2024. okt. 17.Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Fekete-Győr AndrástIndex2024. okt. 17.Jogerősen elítélték Fekete-Győr Andrást4442024. okt. 17.Fekete-Győr András átadja a parlamenti mandátumát Cseh KatalinnakTelex2025. aug. 18.Fekete-Győr András nem tudott kiutazni Angliába a rokonaihoz a felfüggesztett börtönbüntetése miattRTL2019. jan. 13.Füstbomba miatt nyomoz az ügyészség (videó)

3. 3Listavezetőként a parlamentben

   2022

   A 2022-es országgyűlési választáson a Momentum tíz képviselővel jutott be a parlamentbe. Fekete-Győr a párt listavezetőjeként kapott mandátumot. Ez azért fontos, mert a későbbi 2025-ös visszalépési döntés nem egy parlamenten kívüli párt döntése volt, hanem egy tízfős frakcióval rendelkező szervezeté.

   Index2021. nov. 8.Fekete-Győr András vezeti a Momentum 2022-es listájátMomentum Mozgalom2022. máj. 2.Megalakult az első Momentum-frakció

4. 4A visszalépés javaslata és a Rendszerváltó Alap

   2025

   2025. május 7-én Fekete-Győr a közösségi oldalán azt javasolta, hogy a Momentum ne induljon a 2026-os országgyűlési választáson. Helyette egy 500 millió forintos „Rendszerváltó Alapot” javasolt, amelyet a párt állami támogatásából hoznának létre. Ebből tüntetéseket, rendszerkritikus sajtót és az Orbán-rendszer politikai üldözöttjeinek támogatását finanszíroznák.

   Május 12-én a Momentum elnöksége támogatta a visszalépést, és ezt javasolta a küldöttgyűlésnek. A javaslatot a párt nem fogadta egységesen. Tompos Márton, a Momentum akkori elnöke élesen bírálta Fekete-Győrt: szerinte a belső dilemmát lájkokra váltotta, és a vitát a nyilvánosság kizárásával kellett volna lefolytatni. Cseh Katalin nem támogatta a visszalépést. A Rendszerváltó Alap javaslatát a küldöttgyűlés napirendre sem vette.

   Június 7-én a Momentum küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a párt nem indul a 2026-os választáson. A Kontroll értesülése szerint a szavazás 57:43 arányban dőlt el. Ugyanebben a cikkben az is szerepel, hogy a tagság fegyelmi eljárást kezdeményezett Fekete-Győr ellen a visszalépést nyilvánosan szorgalmazó megszólalásai miatt.

   Fekete-Győr személyes helyzetének is van egy fontos eleme: a források nem mutatják, hogy egyéni jelöltként indulni készült volna 2026-ban. A visszalépés az ő esetében a párt indulásának elutasítására irányuló javaslatként jelenik meg, nem egyéni lemondásként.

   A visszalépés nem volt egyedi jelenség a 2026-os választás előtt. Hajnal Miklós 2025. március 26-án jelentette be, hogy nem indul újra a budapesti 3. számú választókerületben, Tóth Endre május 12-én jelentette be, hogy nem indul, és Jámbor András is június 19-én jelentette be a saját visszalépését. Fekete-Győr javaslata ezért nem önmagában álló gesztus volt, hanem egy olyan, 2025 tavaszán és nyarán végigfutó sorozat része, amelyben a kormányváltás érdekében több ellenzéki szereplő is háttérbe húzódott.

   A különbség az, hogy a Momentum esetében ez pártszintű döntés volt, nem egyéni. Ebből következett a párt belső vitája, a tagsági szavazás és a fegyelmi eljárás kezdeményezése. Tompos Márton június 7-e után is hangsúlyozta, hogy a párt a Tisza-szavazók nyomását akarja fenntartani: szerinte „a Tisza-szavazók akkor kérik ezt számon Magyar Péteren, ha van egy minta előttük” – vagyis a választójogi és médiatörvényi ígéreteket. Ez a mondat jól mutatja, hogy a visszalépés nem a Momentum politikai szerepének megszűnését jelentette, hanem annak átalakulását.

   Az ellenvélemények is erősek voltak. Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum egyik korábbi politikusa a szavazás után azt írta, hogy elfogadja a döntést és marad a pártban, de szerinte nem volt egyértelmű, hogy a Momentum rajtra állása veszélyeztetné a NER leváltását. Cseh Katalin így érvelt az indulás mellett: „Ha most eldobjuk az egyik legerősebb eszközünket, azzal nem rendszerkritikusak leszünk, hanem kiszolgáltatottak.” Ezek a vélemények nem gyengítik a történetet, hanem pontosítják: a döntés nem volt egyértelmű, és a párt tagsága sem volt egységes.

   4442025. máj. 7.Fekete-Győr András: Ne induljon a Momentum a 2026-os választásokonATV2025. máj. 8.Fekete-Győr András: Szeretnék a tükörbe nézni 2026 után isTelex2025. máj. 7.A Momentum elnöke szerint Fekete-Győr lájkokra vált egy belső dilemmátNépszava2025. máj. 12.A Momentum elnöksége támogatja, hogy a párt ne induljon el a 2026-os választásonKontroll2025. jún. 8.Nem indul a 2026-os választásokon a Momentum, Fekete-Győr távozhatNépszava2025. jún. 10.Cseh Katalin nem támogatja a Momentum visszalépését, Szabó Szabolcs újraindulTelex2025. máj. 12.A Momentum újabb képviselője jelentette be: nem indul újra a 2026-os választáson4442025. jún. 19.Jámbor András nem indul a 2026-os választáson

5. 5Kilépés a Momentumból

   2026. október 19.

   2026. október 19-én Fekete-Győr bejelentette, hogy kilép a Momentumból. Független politikusként novembertől országjárásba kezd, és a progresszív oldal számára hoz létre új politikai teret. Úgy fogalmazott: „A Tisza széles politikai koalíciót képvisel, ezért nem feltétlenül vállal fel minden progresszív álláspontot” – ezeket ezért külön is szeretné képviselni.

   Ez a lépés a Momentum visszalépés utáni történetének egyik fontos pontja. Fekete-Győr nem a kormányváltás pártján belüli támogatójaként, hanem a kormányváltás után is kritikus, független szereplőként jelenik meg.

   A 2025-ös javaslat, a 2026-os kilépés és a független országjárás bejelentése egy folyamatos, következetes politikai pályát mutat: Fekete-Győr mindig a párt előtt álló stratégiai kérdésre, és nem a pártapparátus belső egyensúlyára reagált. Ez egyaránt lehet erény és konfliktusforrás, attól függően, hogy valaki a párt önállóságát vagy a kormányváltás egységét tartja fontosabbnak.

   A kilépés egyben a Momentum és a Tisza közötti viszony egyik jelzése is. Ez a megközelítés párhuzamba állítható a Momentum 2025-ös döntésével: a kormányváltás fontosabb, mint a saját politikai márka, de a kormányváltás után is van szükség független hangokra.

   Telex2026. okt. 19.Fekete-Győr András kilépett a Momentumból, független politikusként fog országjárásra indulni4442026. okt. 19.Fekete-Győr András lezárja a momentumos korszakátIndex2026. okt. 19.Fekete-Győr András kilépett a Momentumból, független politikusként folytatja a munkát

Miért van Fekete-Győr András a Dicsőségfalon?

Fekete-Győr András három olyan momentumban játszott kulcsszerepet, amelyek a rendszerkritikus politikai nyilvánosság történetéhez tartoznak.

Először a NOlimpia: egy újonnan alakuló politikai közösség több mint 266 ezer aláírást gyűjtött, és ezzel a budapesti olimpia közpénzügyi kockázatait a közbeszéd középpontjába emelte. Ez a teljesítmény nem attól függ, hogy a Momentum minden érvét elfogadjuk-e.

Másodszor a 2025-ös visszalépés: a javaslat Fekete-Győr nevéhez köthető, és a párt tagsága végül elfogadta. A döntés vitatott volt a Momentumon belül is, de nem nevezhető a politikai érdektelenség példájának. A Momentum egy 2022-ben tízfős frakcióval rendelkező párt volt, amely a saját parlamenti jelenlétének megőrzését nem tekintette minden más szempontnál fontosabbnak.

Harmadszor a füstgyertyás ügy: egy parlamenti képviselő ellen hat éven át folyt büntetőeljárás egy tüntetési cselekmény miatt, és az ítélet a mandátumát is érintette. A bírósági döntés ténye és a politikai vitája együtt része a történetnek.

Fekete-Győr András neve ezért három olyan kulcsmomentumhoz kötődik, amelyek nélkül a Momentum 2017 utáni története, és a magyar ellenzék 2025–2026-os visszalépési vitái nehezebben érthetők lennének.

Politikai módszer és stílus

Fekete-Győr politikai módszere három elemre épül. Az első a szervezett, tömeges aláírás- és kampánymunka: a NOlimpia-kampány azt mutatta meg, hogy egy új politikai közösség képes nagy számú állampolgárt mozgósítani egy konkrét, mérhető célért. A második a nyilvános tiltakozás: a túlóratörvény elleni tüntetés és a későbbi, Kossuth téren zajló demonstrációk azt jelzik, hogy az utcai jelenlét számára a politikai fellépés szerves része volt. A harmadik a közösségi médiában folytatott, gyakran éles hangú kommunikáció, amely a párt belső és külső vitáiban egyaránt kulcsszerepet játszott.

Ez a stílus egyszerre volt erőssége és konfliktusforrása. Támogatói a következetességet, a kockázatvállalást és a nyílt kiállást értékelik; kritikusai szerint a nyilvános konfrontáció gyakran a belső egyeztetések és a párt stratégiai egységének rovására ment. A 2025-ös vita is ezt a feszültséget mutatta: Tompos Márton szerint a döntést zártkörű fórumon kellett volna megvitatni, Fekete-Győr viszont a nyilvánosságot választotta.

A politikai stílus és a jogi ügy nem független egymástól. A büntetőeljárás során Fekete-Győr több alkalommal azt hangsúlyozta, hogy az eljárás politikailag motivált. A bíróság a politikai hátteret nem értékelte mentő körülményként. A vitát ezért nem lehet egyetlen dokumentummal eldönteni.

Milyen kritikák érték?

Fekete-Győr megítélése sem egységes. Kritikusai szerint a füstgyertya dobása erőszakos cselekmény volt a rendőrök ellen, amelyet a bíróság hivatalos személy elleni erőszakként minősített. Mások a Momentum belső vitájának szempontjából bírálták: Tompos Márton szerint a visszalépés-javaslat a nyilvánosság előtt zajlott, és nem a belső fórumokon. A tagság fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene. Cseh Katalin a visszalépést nem támogatta.