Jámbor András
Jámbor András helye a Dicsőségfalon nem azért védhető, mert kormánykritikus politikus, és nem is azért, mert minden állításával vagy szervezeti döntésével egyet kellene érteni. A helye azért indokolható, mert több mint másfél évtizeden át ugyanazon a három területen dolgozott következetesen: a független nyilvánosság építésén, a lakhatási és szociális jogvédelem megszervezésén, és azon, hogy ezek az ügyek az utcáról bekerüljenek az intézményes politikába.
Ki Jámbor András?
Jámbor András a Mérce alapítójaként és 2019-ig főszerkesztőjeként kezdte, majd 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztást Budapest 6. számú választókerületében, és 2022-ben független képviselőként bejutott az Országgyűlésbe. Az útja azért érdekes, mert nem szakított a korábbi munkájával: képviselőként is ugyanazokkal a témákkal foglalkozott, amelyekről addig írt.
A közpénzügyekhez egy sajátos irányból közelít: nem a nagy beruházások összegeit nézi, hanem azt, hogy közben mi maradt ki a költségvetésből — lakhatás, szociális ellátás, rezsi, munkaügyi jogok. Ez tette láthatóvá azt az összefüggést, ami a puszta botránylistákból nem derül ki: a kiosztott közpénznek mindig van másik oldala.
A Szikra Mozgalom egyik meghatározó arcaként emellett kampányokat szervezett konkrét, helyi ügyekben, a Fudan-beruházás elleni tömegtüntetéstől a józsefvárosi kilakoltatások megakadályozásáig.
A legfontosabb állomások és ügyek
Ez más típusú teljesítmény, mint Panyi Szabolcs oknyomozó újságírása vagy Hadházy Ákos közpénzellenőrző munkája. Jámbor fő fegyvere nem a dokumentumokból kibontott korrupciós hálózat, hanem a közösségszervezés: embereket kapcsolt össze, ügyeket tett láthatóvá, és a politikai képviseletet megpróbálta visszakötni azokhoz, akikről a hatalom rendszeresen beszél, de akiket ritkán kérdez meg.
- 2008–2019A Mérce
- 2018–2025Végrehajtások és kilakoltatások
- 2021–2024Fudan és Diákváros
- 2022–2026Parlamentből indított helyi nyomásgyakorlás
- 2023–2024A lejáratókampány
- 2024–2025Diószegi utca
- 2025. júniusA visszalépés
A Mércefüggetlen nyilvánosság a pártokon kívül
2008–2019Jámbor első maradandó közéleti teljesítménye nem egy parlamenti felszólalás, hanem egy intézmény létrehozása. A 2008-ban indult Kettős Mérce blogból nőtt ki a Mérce, amely 2017. október 22-én indult el önálló hírportálként, több mint háromezer ember közösségi finanszírozásából. Jámbor volt a fő kezdeményezője, és 2019-ig a főszerkesztője.
A lap nem a politikai elit napi konfliktusait tekintette a közélet egyetlen tárgyának, hanem azt mutatta meg, hogyan hatnak a döntések a bérből élőkre, a bérlőkre, a végrehajtás alatt álló családokra, a hajléktalan emberekre és a közszolgáltatások dolgozóira. Olyan témákat emelt be az országos vitába, amelyek korábban civil csoportok, helyi aktivisták vagy szűk szakmai közösségek ügyei voltak.
Ez a Dicsőségfal szempontjából azért fontos, mert a NER nem kizárólag a korrupciós ügyek eltitkolásával működik. A rendszer része az is, hogy milyen témák jutnak el a nyilvánosságba, milyen nyelven beszélünk a szegénységről, és kiket tekintünk egyáltalán politikai szereplőnek. A Mércével Jámbor ahhoz járult hozzá, hogy a lakhatási válság, a kilakoltatás vagy a munkajog ne csak civil ügyként, hanem hatalmi kérdésként jelenjen meg.
Jámbor András, a Mérce alapítója is elindul az előválasztásonA szerkesztőség saját közleménye arról, hogy az alapítójuk politikai pályára lép — és arról, mióta nem vesz részt a lap munkájában.
Cikk olvasása →Jámbor András, a Mérce volt főszerkesztője is elindul az előválasztásonA pályaváltás külső összefoglalója: mit csinált addig, és milyen témákkal indul neki az előválasztásnak.
Cikk olvasása →Fudan és Diákvárosamikor egy beruházás politikai szimbólummá válik
2021–2024A Szikra Mozgalommal közösen szervezett tüntetéssorozat a kínai Fudan Egyetem budapesti campusának terve ellen irányult. A 2021. június 5-i demonstráció a járványszabályok miatt formálisan tizenhat külön bejelentett tüntetésre bontva zajlott — így kerülte meg a szervező csapat az ötszáz fős létszámkorlátot —, és a Kossuth teret megtöltő tömeget vonzott.
A tüntetés nem egyszerűen egy kínai egyetemről szólt. A szervezők a beruházást az állami eladósodás, a közpénzfelhasználás és a budapesti fiatalok lakhatási lehetőségeinek kérdésével kötötték össze: ugyanazon a ferencvárosi területen, ahol a kormány korábban kollégiumi férőhelyeket ígért, egy drága, részben hitelből finanszírozott külföldi egyetemi beruházás kapott volna elsőbbséget. Az állítás ezért nem puszta tiltakozás volt, hanem alternatíva: Fudan helyett Diákváros, presztízsberuházás helyett megfizethető lakhatás.
2024 novemberében a kormány a Kormányinfón jelentette be, hogy a Fudan-campus helyett mégis a Diákváros épülhet meg, decemberben pedig ezt írásban is rögzítette. Nem lenne korrekt azt állítani, hogy ezt egyetlen politikus vagy egyetlen tüntetés kényszerítette ki: szerepe volt a fővárosi és a kerületi önkormányzat kiállásának, a politikai környezetnek és a lakhatási válság súlyosbodásának is. Jámbor szerepe azonban dokumentálható — a témát évekig napirenden tartotta, tömegtüntetést szervezett, és a beruházásról szóló vitát összekötötte a lakhatás mindennapi kérdésével.
A Dicsőségfalon ez nem egy projekt megnyeréseként jelenik meg, hanem példaként arra, hogyan lehet egy kormányzati beruházást társadalmi üggyé alakítani. A politikai nyomásgyakorlásnak ugyanis gyakran nem az azonnali győzelem a mércéje, hanem az, hogy a hatalom kénytelen legyen megváltoztatni a saját eredeti nyelvét és célját.
A Fudan Egyetem ellen tüntetnek június 5-én a Hősök terénA tüntetés meghirdetése: ki szervezi, mi a követelés, és miért a Diákváros a tét a szervezők szerint.
Cikk olvasása →Trükkös tüntetés a Diákvárosért és a Fudan Egyetem ellenHelyszíni beszámoló arról, hogyan bontották tizenhat külön bejelentett tüntetésre a demonstrációt, hogy a járványkorlátozás ne lehetetlenítse el.
Cikk olvasása →Kormányinfó: a Fudan Egyetem helyén tervezik felépíteni a budapesti diákvárostA kormányzati irányváltás bejelentése: a Fudan-projekt évek óta áll, a területen kollégiumi és bérlakás-fejlesztés jöhet helyette.
Cikk olvasása →Most írásba adta a kormány, hogy nem lesz Fudan-campus, de megépül a korábban elkaszált DiákvárosA szóbeli bejelentés után a dokumentum is megszületett — a kormány visszatért ahhoz a tervhez, amelyet korábban maga söpört le.
Cikk olvasása →Végrehajtások és kilakoltatásoka lakhatási jogvédelem
2018–2025Jámbor egyik legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy a lakhatási ügyeket nem kizárólag parlamenti felszólalásokban kezelte. Civil szervezetekkel és a Szikra aktivistáival éveken át részt vett kilakoltatások megakadályozásában és lakhatási válsággal küzdő háztartások támogatásában. Ez a munka ritkán látványos: egy végrehajtási ügyben nem egyetlen nagy politikai döntés a tét, hanem az, hogy egy család elveszíti-e az otthonát, és marad-e pénze élelmiszerre.
670 ezer végrehajtás — egy adatigénylésből
A végrehajtási rendszer működése több százezer embert érint, miközben a közbeszédben az érintettek jellemzően adósként, mulasztóként vagy problémás családként jelennek meg. Jámbor ezt a keretet fordította meg: olyan állami rendszerként beszélt a végrehajtásról, amelyben az adósság rendezése mellett a megélhetés védelmét is biztosítani kell.
A számokat nem becslésből vette. Közérdekű adatigényléssel kérte ki a folyamatban lévő eljárások számát, és 2024 októberében ebből derült ki, hogy egy év alatt 490 ezerről 670 ezerre — több mint a harmadával — nőtt a végrehajtás alatt álló emberek száma.
Egy év alatt több mint a harmadával nőtt a végrehajtások számaAz adatigénylés eredménye és a mögötte lévő módszer: honnan származik a 670 ezres szám, és mihez képest ugrott meg.
Cikk olvasása →Már 670 ezer végrehajtás folyik az országban, egy év alatt harmadával nőtt a számukUgyanaz az adatsor, kontextussal: mekkora az érintett kör, és mit jelent ez egy háztartás mindennapjaiban.
Cikk olvasása →Jámbor András: Összesen 670 ezer ember ellen folyik ma végrehajtás MagyarországonA képviselő saját értelmezése a számokról — és arról, hogy szerinte kinek az érdeke a mai végrehajtási rendszer.
Cikk olvasása →A védett jövedelem — tizenháromszor benyújtva
A konkrét jogalkotási követelése az volt, hogy emeljék meg a végrehajtás alól mentes jövedelem összegét, és azt a háztartásban élők számához igazítsák. A saját beszámolója szerint a javaslatot tizenháromszor nyújtotta be, és a kormánypárti többség sok alkalommal már azt sem támogatta, hogy a módosítás a teljes Országgyűlés elé kerüljön.
A szabályozás végül változott, de nem az ő javaslata szerint: 2025. július 1-jétől a végrehajtás alól mentes összeg a minimálbér 60 százaléka, azaz nagyjából 106 ezer forint. Ez az alacsony jövedelmű adósoknak valódi könnyebbség, ugyanakkor a jogsegélyt nyújtó szervezetek szerint önmagában kevés a legszegényebbek helyzetének rendezéséhez. A történet így egyszerre mutatja a parlamenti ellenzék korlátait és azt, hogyan lehet a parlamenti eszközöket civil nyomással összekapcsolni.
Mi változik a végrehajtások terén: most akkor igazságos lesz a rendszer?Tételes végigvezetés arról, mi változik a védett jövedelem szabályaiban, és mi az, ami változatlan marad.
Cikk olvasása →Utcajogász: Nem elég a legszegényebbek megsegítésére a végrehajtási szabályok módosításaA jogsegélyszolgálat kritikája: miért nem old meg mindent a mentes összeg emelése, és mit kellene mellé tenni.
Cikk olvasása →Devizahitelesek — közös javaslat Hadházy Ákossal
Az Európai Unió Bíróságának 2025 tavaszi döntése után, amely tisztességtelennek mondta ki a teljes árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződéses kikötést, Jámbor András és Hadházy Ákos közös törvényjavaslatot nyújtott be. Két lépést kértek: függesszék fel az összes folyamatban lévő devizahiteles eljárást a jogértelmezés tisztázásáig, és szülessen olyan törvény, amely az uniós döntést átülteti a magyar jogba.
Ez nem lezárt elszámoltatási ügy, és nem jelenti automatikusan minden adós problémájának megoldását. A jelentősége abban áll, hogy egy uniós bírósági döntésből következő jogi helyzetet a két képviselő azonnal parlamenti napirenddé próbált tenni ahelyett, hogy megvárta volna a kormány lépését.
Jámbor András és Hadházy Ákos közös törvényjavaslatot nyújtott be a devizahitelesekértA javaslat tartalma pontokba szedve: mit kérnek a folyamatban lévő eljárásoktól, és mit a jogalkotótól.
Cikk olvasása →Az összes devizahiteles eljárás felfüggesztését kezdeményezi Jámbor András és Hadházy ÁkosAz uniós ítélet és a magyar következménye: miért lehetne érintett több tízezer, még futó végrehajtási ügy.
Cikk olvasása →Diószegi utcaállami beruházás, kisajátítás, lakók
2024–2025A Diószegi Sámuel utcai családok ügye mutatja meg leginkább, mit jelent Jámbor számára a helyi képviselet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítéséhez kapcsolódó állami kisajátítások miatt több száz józsefvárosi család került bizonytalan helyzetbe. A leromlott állapotú épületek bontása és a lakók elhelyezése nem pusztán városfejlesztési kérdés: arról szól, milyen feltételekkel mozdít ki az állam embereket az otthonukból egy beruházás érdekében.
Jámbor 2024 áprilisától a lakók demonstrációin is megjelent, 2025 júniusában pedig a Miénk az utca címmel meghirdetett tüntetésen azt követelte, hogy az érintettek ne politikai alkuk és egymásra mutogatás közben maradjanak ellátatlanul. Az álláspontja szerint a családoknak élhető, összkomfortos cserelakás vagy olyan kártalanítás jár, amelyből ténylegesen új otthont tudnak teremteni — konkrét határidővel, nem ígérettel.
Ebben az ügyben különösen fontos, hogy nem általános kormánykritikus jelszóról volt szó. A kérdés végig konkrét maradt: ki biztosítja a lakásokat, mikorra történik meg az elhelyezés, mennyi pénz áll rendelkezésre, és ki vállalja a felelősséget, ha a határidők újra kitolódnak.
A Dicsőségfalon ez azért érdemel külön pontot, mert a NER működésének egyik tipikus mintáját teszi láthatóvá: egy állami presztízsberuházásnál a döntéshozók könnyen számként vagy akadályként kezelik az érintett embereket. A képviselet akkor válik valódivá, amikor valaki nem engedi, hogy a lakók eltűnjenek a beruházási tervek és a salátatörvények mögött.
Gyerekkorom óta itt élek, erre tájsebnek nevezik az otthonom, hát kösz! — józsefvárosi lakások állami kisajátítása ellen tüntettekAz első nagy tiltakozás az egyetem előtt: mit mondanak az érintett lakók, és mire hivatkozik az állam a kisajátításnál.
Cikk olvasása →Nekem semmilyen más lehetőségem nincs a lakhatásra, mint ez a bérlemény — a józsefvárosi lakáskisajátítások ellen tüntettekHelyszíni riport a bérlők oldaláról: kinek hova kellene mennie, és miért nincs hova.
Cikk olvasása →Családjuk lakhatásáért, egy fokkal jobb életért tüntettek Józsefvárosban a Diószegi utcai lakókA tüntetés, amelyen Jámbor azt követelte, hogy minden lakó kapjon cserelakást az államtól — és amelyen egyetlen döntéshozó sem jelent meg.
Cikk olvasása →Parlamentből indított helyi nyomásgyakorlás
2022–2026Jámbor parlamenti munkájának egyik erőssége, hogy nem kizárólag országos témákban szólalt fel. Írásbeli kérdésekkel, bizottsági munkával és nyilvános nyomásgyakorlással helyi ügyeket is megpróbált előrevinni — abból a megfontolásból, hogy a mandátum csak egy eszköz a sok közül, és az utcai jelenlét, a jogsegély meg a helyi szervezés nélkül egy ellenzéki képviselő könnyen ugyanabba a zárt politikai világba kerül, amelytől eredetileg változást remélt.
Két példát maga említett. A rezsicsökkentés átalakításakor a feltöltőkártyás áramfogyasztók szabályozása elromlott; írásbeli kérdések sorozatával mintegy húszezer ember helyzetét próbálta rendezni. Egy másik ügyben a ferencvárosi tanuszodák elmaradt felújítása miatt kérdezte a kormányt és a tankerületet, a nyomásgyakorlás után pedig egyeztetés indult az érintett szereplőkkel.
Ezek nem klasszikus korrupciós leleplezések, és önmagukban nem bizonyítanak rendszerszintű elszámoltatást. Azt sem lehet állítani, hogy minden esetben kizárólag a képviselő fellépése hozta meg a változást. Mégis fontosak, mert a parlamenti képviselet egy másik funkcióját mutatják meg: a helyi problémák országos nyilvánosságba emelését és a döntéshozók válaszadásra kényszerítését.
Ha Magyar Péter mindenkit kizár, nem lesz elegendő szavazata a rendszerváltáshozHosszú interjú a képviselői munka eszközeiről: mire jó a parlament kétharmados többség mellett, és mit lehet elérni írásbeli kérdésekkel.
Cikk olvasása →A lejáratókampányés a sajtóper, amit megnyert
2023–2024A Szikra Mozgalmat és Jámbor Andrást 2023-ban súlyos kormányzati és kormányközeli médiatámadások érték. A kampány egy antifasiszta esemény körüli büntetőeljárás, illetve egy a mozgalomhoz kötöttként bemutatott aktivista köré épült, majd oda jutott, hogy a képviselőt személyesen hozták összefüggésbe pedofil bűncselekményekkel.
Az ügyben külön kell választani a tényeket és a politikai minősítéseket. Nem lehet azt állítani, hogy a mozgalommal kapcsolatban felmerült minden vita puszta kitaláció volt, és azt sem, hogy egy politikai közösség minden tagjának minden tettéért a képviselő felel. A nyilvánosságban megjelent legsúlyosabb összekapcsolásokat azonban sem a hatósági közlések, sem a bírósági fejlemények nem támasztották alá úgy, ahogyan azt a kormányközeli sajtó sugallta.
Jámbor nem hátrált ki a nyilvánosságból: a parlamentbe vitte be azt az aktivistát, akit a sajtóban előzetesen megbélyegeztek, és bocsánatkérést követelt a kormánypárti képviselőktől. 2024 októberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helyt adott a sajtó-helyreigazítási keresetének azzal a kormányközeli lappal szemben, amely valótlanul állította róla, hogy bűnrészes pedofil bűncselekményekben.
A Dicsőségfal szempontjából ez nem azért jelentős, mert Jámbornak minden politikai vitában igaza lenne. Hanem azért, mert a NER egyik alapvető működési módja a politikai ellenfelek büntetőjogi és erkölcsi megbélyegzése. Aki egy ilyen kampánnyal szemben jogi, parlamenti és nyilvánosságbeli eszközökkel védi a saját közösségét, az a demokratikus politikai tér védelmében is dolgozik.
Az esetrőlJámbor András pert nyert az őt pedofilozó kormányközeli lappal szembenAz elsőfokú elutasítás után fél évvel az ítélőtábla jogerősen helyt adott a keresetnek — mit kellett a lapnak helyreigazítania.
Cikk olvasása →Jogerősen pert nyert Jámbor AndrásA sajtójogi összefoglaló: mi volt a kereset tárgya, mit mondott ki a bíróság, és mibe került a lapnak.
Cikk olvasása →A visszalépésamikor a mandátum kevesebbet ért, mint a cél
2025. június2025. június 19-én Jámbor bejelentette, hogy nem indul a 2026-os választáson abban a két kerületben, ahol 2022-ben megválasztották. Az indoklása szerint ha elindul, nagyobb eséllyel szerez egy mandátumot a Fidesznek, mint amekkora az esélye annak, hogy ő szerezzen egyet a kormányváltásért.
Csináltunk a körzetemben egy közvélemény-kutatást is, amelyben az jött ki, hogyha indulok, nagyobb eséllyel segítem egy mandátumhoz a Fideszt, minthogy én tegyek hozzá egyet az Orbán-rendszer leváltáshoz. Ezt a helyzetet meg kellett értenem.”Jámbor András · Telex, 2025. június 19.
Ez a Dicsőségfalon azért kap külön pontot, mert a NER egyik legmegbízhatóbb szövetségese éppen az ellenzéki oldal széttagoltsága volt. Egy egyéni képviselői mandátum a magyar politikában nem apróság: státusz, nyilvánosság, apparátus és megélhetés. Aki ezt a saját számítása szerint a kormányváltás esélyéért adja fel, az pontosan azt teszi, amit a rendszer a legkevésbé tud kezelni.
Nem ő volt az első visszalépő: Hajnal Miklós 2025 márciusában adta át a hegyvidéki körzetet Magyar Péternek, májusban Tóth Endre jelentette be, hogy nem indul újra, a Momentum küldöttgyűlése pedig június 7-én döntött úgy, hogy a párt egyáltalán nem indul. Az ő lépése abban különbözik ezektől, hogy nem pártdöntés hajtotta végre rajta: függetlenként, saját magának kellett kimondania, hogy a körzet, amelyet 2022-ben a Fidesztől vett el, nélküle ad jobb esélyt a kormányváltásra. A saját beszámolója szerint a rendszerváltás érdekében lépett vissza a Tisza javára.
A döntés nem tette utólag helyessé az összes korábbi politikai állítását, és nem zárta le a vitákat a mozgalom szervezeti működéséről sem. De egy olyan évben, amikor sok szereplő a saját pozíciója megtartásával volt elfoglalva, ez a lépés mérhető és visszakereshető — nem szándéknyilatkozat, hanem visszalépés.
Jámbor András bejelentette, hogy nem indul a 2026-os választásonA bejelentés és a hozzá tartozó számítás: miért gondolta úgy, hogy az indulása a Fidesznek kedvezne Józsefvárosban és Ferencvárosban.
Cikk olvasása →Hajnal Miklós visszalép Magyar Péter javára a hegyvidéki választókörzetbenAz első ilyen lépés 2025-ben, három hónappal Jámboré előtt: egy 2022-ben egyéni mandátumot szerzett képviselő adja át a körzetét.
Cikk olvasása →Nem indul a Momentum a 2026-os országgyűlési választásonA pártszintű döntés, amely megelőzte Jámbor bejelentését — a visszalépések 2025-ben végigfutó sorozata.
Cikk olvasása →
A módszer: szervezés, nyilvánosság, jogsegély, képviselet
A munkáját négy, egymásra épülő elem jellemzi. Nyilvánosság: a Mérce révén szociális és lakhatási ügyekből politikai témát csinált. Közösségszervezés: civil csoportokkal, aktivistákkal és helyi közösségekkel mozgósított. Jogvédelem: kilakoltatások, végrehajtások és kiszolgáltatott családok ügyében gyakorlati segítséget keresett. Intézményi képviselet: képviselőként parlamenti kérdésekkel, törvényjavaslatokkal és bizottsági munkával próbált nyomást gyakorolni.
Ez a módszer nem látványos minden nap. Nincs mindig egyetlen dokumentum, egyetlen feljelentés vagy egyetlen nagy leleplezés, amelyhez az egész teljesítményt hozzá lehetne kötni. A hatása inkább abban mérhető, hogy egy ügyből lesz-e nyilvános vita, a lakók kapnak-e politikai képviseletet, és egy civil követelés eljut-e a jogszabályokig.
Milyen kritikák érték a munkáját?
Jámbor megítélése a kormánykritikus oldalon sem egységes. Kritikusai szerint a Szikra Mozgalom politikai és szervezeti működése nem mindig volt átlátható, a mozgalom belső konfliktusai pedig időnként a nyilvánosság előtt is megjelentek. Mások azt róják fel, hogy a radikális baloldali nyelv és az antifasiszta közeghez való kapcsolódás szűkíti a megszólítható választók körét.
Jámbor politikai szereplő, nem pártatlan bíró: az állításai ugyanúgy forráshoz kötöttek, mint bárki másé, és nem lesznek igazzá attól, hogy ő mondta őket. A Dicsőségfal dokumentált közéleti teljesítményeket gyűjt, nem életműveket minősít.
A kérdés ezért nem az, hogy minden döntése helyes volt-e. A kérdés az, hogy létrehozott-e olyan nyilvánosságot, közösséget és politikai képviseletet, amely a NER-rel szemben több esélyt adott a kiszolgáltatott embereknek.
Miért van helye a Dicsőségfalon?
A helye nem egyetlen nagy leleplezésen múlik. Az eddigi munkája több, egymást erősítő darabból áll: egy független szerkesztőség felépítéséből, lakhatási és végrehajtási ügyek felkarolásából, tömeges tiltakozások megszervezéséből, helyi lakók parlamenti képviseletéből, a politikai lejáratókampányokkal szembeni jogi fellépésből, és végül egy mandátum feladásából.
A NER elleni küzdelemben nemcsak az számít, ki találja meg a közpénz útját vagy ki dokumentálja egy hatalmi hálózat működését. Az is számít, ki hozza létre azt a nyilvánosságot és közösséget, amelyben az érintettek megszólalhatnak, megszerveződhetnek és követeléseket fogalmazhatnak meg.
Gyakran ismételt kérdések
Jámbor András korrupciós ügyeket tárt fel?
Nem ez a fő profilja. A Dicsőségfalon nem korrupciófeltáróként, hanem független nyilvánosságépítőként, lakhatási jogvédőként és közösségszervezőként szerepel.
Mi volt a szerepe a Fudan–Diákváros ügyben?
2021-ben a Szikra Mozgalommal tömegtüntetést szervezett a Fudan Egyetem budapesti campusának terve ellen, és a Diákváros ügyét a lakhatási válsággal kötötte össze. Nem állítható, hogy egyedül ő érte el a 2024 novemberében bejelentett kormányzati irányváltást, de a téma napirenden tartásában fontos szerepe volt.
Mit tett a végrehajtási rendszer megváltoztatásáért?
Közérdekű adatigényléssel tette nyilvánossá, hogy 670 ezer ember ellen folyik végrehajtás, és a saját beszámolója szerint tizenháromszor nyújtott be javaslatot a végrehajtás alól mentes jövedelem emelésére. A szabály végül 2025. július 1-jétől változott: a mentes összeg a minimálbér 60 százaléka lett.
Miért fontos a Diószegi utcai ügy?
Mert megmutatja, hogyan kerülhetnek családok bizonytalan helyzetbe egy állami beruházás miatt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése miatti kisajátítások több száz józsefvárosi háztartást érintettek; Jámbor határidőhöz kötött elhelyezést és megfelelő kártalanítást követelt.
Jámbor András újságíró vagy politikus?
Mindkettő volt, de a szerepek időben elkülönülnek. A Mérce alapítója és 2019-ig főszerkesztője volt, 2022 és 2026 között pedig Józsefváros és Ferencváros független országgyűlési képviselőjeként dolgozott.
Miért nem indult a 2026-os választáson?
2025 júniusában jelentette be a visszalépését: a számítása szerint az indulása nagyobb eséllyel juttatott volna mandátumot a Fidesznek, mint saját magának, ezért a kormányváltás érdekében nem indult a két kerületében.
További források
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
