Márki-Zay Péter
Hódmezővásárhely polgármestere. 2018-ban független jelöltként nyert egy Fideszhez erősen kötődő városban, 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztást, a 2022-es vereség után pedig visszatért a városba, ahol 2024-ben harmadszor is megválasztották.
Ki Márki-Zay Péter?
Márki-Zay Péter neve 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy politikailag hosszú időn át stabilnak számító városban, Hódmezővásárhelyen független jelöltként megnyerte az időközi polgármester-választást. A győzelem nem pusztán egy helyi önkormányzati választás eredménye lett: az országos politikában is sokan egy olyan jelzésként értelmezték, amely megmutatta, hogy egy közösen támogatott, pártpolitikán kívülről érkező jelölt is képes komoly választási eredményt elérni.
Márki-Zay története ugyanakkor nem állt meg a 2018-as győzelemnél. 2019-ben újraválasztották Hódmezővásárhely polgármesterének, 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztás második fordulóját, így ő lett az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson. A választási vereség után sem vonult ki a közéletből: visszatért a helyi politizáláshoz, 2024-ben pedig ismét megnyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.
A Dicsőségfalon Márki-Zay Péter története elsősorban azért érdekes, mert jól példázza, hogyan válhat egy helyi, pártokon kívülről érkező politikai szereplő néhány év alatt országosan ismert közéleti szereplővé.
2018: amikor Hódmezővásárhelyen „van remény”
2018 februárjában Hódmezővásárhelyen időközi polgármester-választást tartottak. Márki-Zay Péter független jelöltként indult, és több ellenzéki párt támogatását is maga mögött tudhatta.
A választáson 22 918 választópolgár jelent meg, ami 61,35 százalékos részvételt jelentett. Márki-Zay Péter 13 076 érvényes szavazatot, vagyis 57,49 százalékot szerzett, míg a Fidesz–KDNP jelöltje, Hegedűs Zoltán 9468 szavazattal 41,63 százalékot kapott.
A győzelem azért kapott országos figyelmet, mert Hódmezővásárhelyt a korszakban a Fideszhez erősen kötődő városként tartották számon. A választási eredmény ezért messze túlmutatott a város határain: azt mutatta, hogy egy helyi, közös támogatással induló jelölt jelentős választói támogatást tudott szerezni.
Márki-Zay a győzelmi beszédében nem egyszerűen saját győzelméről beszélt. A hangsúlyt a demokráciára, a részvételre és az összefogásra helyezte.
Van remény.”Márki-Zay Péter · győzelmi beszéd, Hódmezővásárhely, 2018. február 25.
Ez lett az egyik legismertebb Márki-Zay-idézet a 2018-as győzelem után.
A mondat azért vált emblematikussá, mert az egész hódmezővásárhelyi történet röviden összefoglalható benne: egy addig országosan kevéssé ismert, pártpolitikán kívülről érkező jelölt megmutatta, hogy egy választáson a korábbi politikai beidegződések mellett más eredmény is születhet.
Márki-Zay a győzelme után arról beszélt, hogy Hódmezővásárhelyen és az országban is „rendszerváltó hangulatot” érzékel, és azt hangsúlyozta, hogy a választók részvétele és az összefogás képes lehet politikai változást létrehozni.
A győzelmi beszéd egy másik, sokat idézett mondata:
Többen vagyunk, mi vagyunk többen.”Márki-Zay Péter · győzelmi beszéd, Hódmezővásárhely, 2018. február 25.
A mondat később szorosan összekapcsolódott Márki-Zay politikai karakterével. Nem egy hagyományos pártpolitikai karrierből érkezett, hanem civilként, helyi ügyekből kiindulva került az országos politika középpontjába.
A Lázár János városában győztes polgármester azt üzente, hogy van remény a Fidesz legyőzésére.
Cikk olvasása →Nem egyszeri siker: 2019-ben újraválasztották
A 2018-as győzelem után fontos kérdéssé vált, hogy Márki-Zay Péter eredménye egyszeri politikai áttörés volt-e, vagy tartós helyi támogatottságot is jelent.
A 2019-es önkormányzati választás erre adott választ.
Márki-Zay ismét elindult Hódmezővásárhely polgármesteri tisztségéért, ezúttal a Mindenki Magyarországa Mozgalom–Tiszta Vásárhelyért Egyesület támogatásával. Ellenfele Grezsa István volt.
Márki-Zay 13 478 szavazatot kapott, ami 57,30 százalékos eredményt jelentett. Grezsa István 10 042 szavazattal 42,70 százalékot ért el.
Ez azért fontos része a történetnek, mert a 2018-as időközi választás után nem egyszerűen újabb négy- vagy ötéves ciklust kapott: az újabb választáson is hasonló arányú támogatást szerzett.
A 2019-es választással egyúttal a helyi politikai erőviszonyok is megváltoztak: a Márki-Zay mögött álló oldal a képviselő-testületben is többséget szerzett.
A hódmezővásárhelyi történet így már nem pusztán egy váratlan választási meglepetésről szólt. Két egymást követő önkormányzati választási eredmény kapcsolódott Márki-Zay nevéhez.
Ő volt az első, akiért létrejött a teljes összefogás. Másodszorra is működött.
Cikk olvasása →2021: a helyi politikusból országos miniszterelnök-jelölt
Márki-Zay Péter 2021-ben már nem kizárólag Hódmezővásárhely polgármestereként volt jelen a magyar politikában.
Az ellenzéki előválasztás első fordulójában harmadik helyen végzett. Dobrev Klára 34,84, Karácsony Gergely 27,30, Márki-Zay Péter pedig 20,40 százalékot szerzett.
A második fordulóban azonban jelentősen megváltozott a helyzet.
Márki-Zay Péter 371 560 szavazatot, 56,71 százalékot kapott, míg Dobrev Klára 283 677 szavazattal 43,29 százalékon végzett.
Ezzel Márki-Zay lett a hatpárti ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson.
Ez volt pályafutásának egyik legnagyobb politikai fordulata: egy olyan politikus nyerte meg az előválasztást, aki nem rendelkezett saját parlamenti párttal, és akinek politikai pályája néhány évvel korábban még kizárólag egy hódmezővásárhelyi polgármesteri kampányhoz kötődött.
Győzelmi beszédében Márki-Zay az ellenzéki oldalon is változást ígért. Egyik sokat idézett mondata így szólt:
Ellenzéket is váltottunk.”Márki-Zay Péter · előválasztási győzelmi beszéd, 2021. október 17.
A beszédben a korrupció elleni fellépést is hangsúlyozta: a Telex beszámolója szerint azt mondta, hogy a korrupciónak nincsen színe.
Ugyanebben a beszédben egy másik, később gyakran idézett gondolatot is megfogalmazott: egy olyan Magyarországról beszélt, ahol a szeretet fontosabb szerepet kap, mint a politikai gyűlölet.
Gyűlölettel nem lehet legyőzni a gyűlöletet, csak szeretettel.”Márki-Zay Péter · előválasztási győzelmi beszéd, 2021. október 17.
Ez az idézet jól illeszkedik Márki-Zay 2021-es politikai üzenetéhez. A kampányban nemcsak a kormány leváltásáról beszélt, hanem arról is, hogy szerinte az ellenzéki oldalnak más politikai kultúrát kell képviselnie.
Márki-Zay Péter győzelmi beszéde
Az előválasztás második fordulója utáni győzelmi beszéd, a saját csatornáján — itt hangzik el az „ellenzéket is váltottunk” és a gyűlöletről és szeretetről szóló gondolat.
15 ezer megtekintés
Fordított az első forduló után, közel 88 ezer szavazattal előzte meg Dobrev Klárát.
Cikk olvasása →Egy politikus, aki nem hagyományos pártkarrierből érkezett
Márki-Zay Péter politikai pályájának egyik sajátossága, hogy nem klasszikus pártpolitikai karrierből érkezett.
A hódmezővásárhelyi polgármesteri tisztség megszerzése előtt külföldön is élt, majd hazatérése után helyi közéleti szerepet vállalt. 2018-as indulása idején nem volt országgyűlési képviselő, nem volt miniszter vagy államtitkár, és nem egy országos párt vezetőjeként vált ismertté.
A 2018-as győzelem ezért egy olyan politikai történetként is értelmezhető, amelyben egy helyi jelöltből rövid idő alatt országos politikai szereplő lett.
Ez a pálya különösen látványos a számok alapján:
- 2018Hódmezővásárhely polgármestere
- 2019újraválasztott polgármester
- 2021ellenzéki előválasztási győzelem
- 2022közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt
- 2024ismételt hódmezővásárhelyi polgármesteri győzelem
A történetben ráadásul nemcsak sikerek, hanem nyíltan vállalt kudarcok és önkritikus megszólalások is vannak.
2022: vereség, majd szokatlanul nyílt önkritika
A 2022-es országgyűlési választáson Márki-Zay Péter volt a hatpárti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
Az ellenzéki lista nem tudta leváltani a Fidesz–KDNP-t, Márki-Zay pedig később nemcsak a választási vereség okait próbálta magyarázni, hanem saját korábbi politikai elképzeléseit is újraértékelte.
Ez különösen érdekes része a történetének.
A 24.hu-nak adott, 2022. április 8-án megjelent interjúban arról beszélt, hogy a Hódmezővásárhelyen működőnek bizonyult politikai modellt országos szinten is alkalmazhatónak gondolta, de a választási eredmény után ezt felül kellett vizsgálnia.
És itt hangzott el az egyik legerősebb mondata:
Vagyis nem volt jó a modell.”Márki-Zay Péter · 24.hu-interjú, 2022. április 8.
Ez azért különösen érdekes idézet, mert nem másokra hárítja a teljes felelősséget. Márki-Zay saját korábbi stratégiai elképzelését nevezi hibásnak.
Egy politikai vereség után ritkább az olyan mondat, amely ennyire tömören foglalja össze a stratégiai önkorrekciót.
A 2022-es interjúban arról is beszélt, hogy a választási eredményt nem lehet egyszerűen egy-egy rossz mondatra vagy kampányhibára visszavezetni, hanem a teljes politikai modell működését kell újragondolni.
Meggyőződése, hogy nem rajta ment el a választás, arra jutott, hogy a jelenlegi keretek között nem győzhető le a Fidesz. Nagyinterjú Márki-Zay Péterrel.
Cikk olvasása →„Nekem Magyarország a hazám.”
Ugyanebben az interjúban Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy a vereség után sem tervezte elhagyni Magyarországot.
Nekem Magyarország a hazám.”Márki-Zay Péter · 24.hu-interjú, 2022. április 8.
A mondat mögött személyes történet is áll: Márki-Zay és családja éveket töltött Észak-Amerikában, majd hazatértek Magyarországra. A politikus az interjúban azt mondta, hogy Kanadában megszerzett állampolgárságuk biztonsági tartalékot jelent a család számára, de ő Magyarországon akar élni.
Nem politikai szlogen, hanem egy rövid, személyes mondat.
A parlament helyett vissza Hódmezővásárhelyre
A 2022-es választási vereség után Márki-Zay Péter egy másik fontos döntést is meghozott: nem vette fel parlamenti mandátumát.
A Telex beszámolója szerint bejelentette, hogy nem ül be az Országgyűlésbe, hanem Hódmezővásárhelyen kívánja folytatni munkáját.
Ez politikai szempontból azért is érdekes döntés volt, mert a választási vereség után akár az országos politikában is folytathatta volna parlamenti képviselőként.
Ehelyett visszatért ahhoz a városhoz, ahonnan a politikai pályája indult.
A történet így visszakanyarodott Hódmezővásárhelyhez: az országos választási kampány után ismét a helyi politikai munkára került a hangsúly.
Városépítés ellenszélben I. — Idén is 1,5 milliárd önerőből fejlesztjük Vásárhelyt
Nem az országos politika, hanem a polgármesteri munka: a városi fejlesztésekről, saját csatornáján.
Hódmezővásárhely polgármestereként azt írta: az a legfontosabb feladata, hogy a városa bizalmát megerősítse, és teljesítse ígéretei fennmaradó részét.
Cikk olvasása →2024: újabb választási győzelem Hódmezővásárhelyen
A 2024-es önkormányzati választás újabb fontos állomás lett Márki-Zay Péter pályáján.
Hódmezővásárhelyen ismét elindult a polgármesteri tisztségért, és újra megnyerte a választást.
A végleges eredmény szerint Márki-Zay Péter 12 504 szavazatot, 55,10 százalékot szerzett. Grezsa István 8658 szavazattal 38,15 százalékot kapott.
Ez volt a harmadik egymást követő olyan polgármester-választás, amelyen Márki-Zay győzött Hódmezővásárhelyen: 2018, 2019 és 2024.
A 2024-es győzelem különösen fontos abból a szempontból, hogy két évvel a 2022-es országos vereség után ismét közvetlen választói felhatalmazást kapott ugyanabban a városban.
A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint Márki-Zay Péter 2024-ben is Hódmezővásárhely polgármestere lett.
A városi önkormányzat jelenlegi közgyűlési oldalán szintén polgármesterként szerepel.
Megvédtük a Szabadság Városát! — Márki-Zay Péter győzelmi beszéde
A 2024-es választás estéjén, élőben Hódmezővásárhelyről.
17 ezer megtekintés
Nagyot nyert a hódmezővásárhelyi polgármester, pedig intenzíven kampányolt ellene a Fidesz, ráadásul kihátrált mögüle több ellenzéki párt is.
Cikk olvasása →A 2024-es kampány: nem egyedül, hanem csapattal
Márki-Zay 2024-ben nem csupán saját polgármesteri újraválasztására épített, hanem képviselőjelölti csapatot is állított.
A kampányoldalán olyan üzenetet fogalmazott meg, amely szerint olyan képviselőket kíván támogatni, akik nem saját gazdagodásukat, hanem a város érdekeit helyezik előtérbe.
A választási eredmény alapján a polgármesteri pozíció mellett a hozzá kötődő jelöltek több körzetben is mandátumot szereztek, így a helyi politikai struktúra 2024 után is Márki-Zay köré szerveződött.
2025: egy újabb politikai döntés – nem indulnak saját jelöltekkel 2026-ban
Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Néppárt története 2025-ben újabb fordulóhoz érkezett.
Az MMN kongresszusa úgy döntött, hogy a 2026-os országgyűlési választáson nem állít saját országos listát, és egyéni választókerületekben sem indít saját jelölteket.
A párt ezt azzal indokolta, hogy szerintük a választáson az ellenzéki oldalon a szavazatok koncentrálása fontos, és nem kívánják saját indulással megosztani az ellenzéki szavazatokat.
Márki-Zay erről saját videójában is beszélt:
Nem állítunk listát, nem lesz saját jelöltünk 2026-ban
A Mindenki Magyarországa Néppárt döntése a 2026-os választásról, Márki-Zay Péter saját csatornáján.
10 ezer megtekintés
Ez a döntés azért illeszkedik a történetbe, mert jól mutatja Márki-Zay politikai pályájának egyik visszatérő elemét: az együttműködés és az ellenzéki koordináció kérdését.
A Mindenki Magyarországa Néppárt szerint minden választókerületben a legesélyesebb ellenzéki jelöltet kell támogatni.
Cikk olvasása →Miért érdekes Márki-Zay Péter története a Dicsőségfalon?
A Dicsőségfal nem politikai pártok vagy politikusok hivatalos listája, hanem egy olyan gyűjtemény, amely azt mutatja meg, kik vállaltak különböző időszakokban olyan közéleti szerepet, amely a rendszerkritikus, demokratikus vagy korrupcióellenes politikai nyilvánosságban meghatározóvá vált.
Márki-Zay Péter története ebben a kontextusban több pont miatt is figyelemre méltó.
Először: 2018-ban egy országosan is jelentős figyelmet kiváltó hódmezővásárhelyi győzelemmel vált ismertté.
Másodszor: nem egyszeri győzelemről volt szó. 2019-ben újraválasztották, 2024-ben pedig ismét megnyerte a polgármester-választást.
Harmadszor: 2021-ben egy országos ellenzéki előválasztáson 371 560 szavazattal megnyerte a második fordulót, és ezzel az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje lett.
Negyedszer: a 2022-es vereséget követően sem hagyta abba a politizálást, és visszatért a helyi közélethez.
Ötödször: a vereség után saját politikai modelljét is kritikusan értékelte. A „Vagyis nem volt jó a modell” mondat éppen azért emlékezetes, mert nem kizárólag külső okokat nevezett meg.
És végül: a történetnek van egy különösen fontos helyi dimenziója. Márki-Zay Péter politikai pályája nem Budapesten, egy pártközpontban vagy egy parlamenti frakcióban kezdődött, hanem Hódmezővásárhelyen.
Ott nyert először.
Ott nyert újra 2019-ben.
Ott tért vissza a 2022-es országos vereség után.
És ott nyerte meg ismét a polgármester-választást 2024-ben.
Ez teszi a történetet koherenssé: az országos politika után mindig vissza lehet vezetni a kiindulóponthoz, Hódmezővásárhelyhez.
Márki-Zay Péter: egy politikai pálya, amely Hódmezővásárhelyről indult és oda tért vissza
Márki-Zay Péter történetét nehéz egyetlen politikai szereppel azonosítani.
2018-ban még elsősorban egy helyi, független jelölt volt.
2019-ben már újraválasztott polgármester.
2021-ben országos ellenzéki előválasztási győztes.
2022-ben miniszterelnök-jelölt.
2022 után ismét hódmezővásárhelyi polgármester.
2024-ben pedig újabb helyi választási győztes.
A történetnek vannak sikerei, vereségei, stratégiai tévedései és újrakezdései is. Éppen ezért nem egyetlen választás vagy egyetlen politikai kampány alapján érdemes értelmezni.
A 2018-as „Van remény” a politikai áttörés pillanatát jelképezi.
A „Többen vagyunk, mi vagyunk többen” az összefogás üzenetét.
A 2021-es „Gyűlölettel nem lehet legyőzni a gyűlöletet, csak szeretettel” egy másfajta politikai kultúra igényét.
A 2022-es „Vagyis nem volt jó a modell” pedig azt, hogy egy választási vereség után saját korábbi stratégiájának újragondolását is vállalta.
És talán a legszemélyesebb mondat:
Nekem Magyarország a hazám.”Márki-Zay Péter · 24.hu-interjú, 2022. április 8.
Márki-Zay Péter politikai történetének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a nagy országos kitérők ellenére mindvégig visszatért ahhoz a városhoz, ahol a története elkezdődött.
Hódmezővásárhelyhez.
2018-ban ott vált országosan ismertté.
2019-ben ott erősítette meg a választói felhatalmazását.
2022-ben oda tért vissza az országos választási vereség után.
2024-ben pedig ott kapott újabb polgármesteri mandátumot, 55,10 százalékos eredménnyel.
A Dicsőségfal szempontjából éppen ez adja Márki-Zay Péter történetének sajátos ívét: egy helyi választási győzelemből országos politikai szerep lett, majd az országos politika után ismét a helyi közélethez tért vissza.
És ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni azt a pillanatot, amikor az egész történet elkezdődött, akkor talán valóban az a két szó marad a legerősebb:
Van remény.”
További források
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
