Partizán
A Partizán nézői támogatásból fenntartott videós műhely, amely hosszú, vágatlan, élőben közvetített beszélgetésekre épül. 2024 februárjában itt adott először interjút az a Magyar Péter, akinek a fellépéséből a 2026-hoz vezető politikai folyamat elindult — de a műhely azóta sem állt le: a legfrissebb oknyomozó adásaik továbbra is milliós nagyságrendű közönséget érnek el.
Mi az a Partizán?
A Partizán azt bizonyította be, hogy hirdetői és állami pénz nélkül, kizárólag a nézők havi támogatásából is fenn lehet tartani egy teljes szerkesztőséget. Ez a finanszírozási forma nem mellékes részlet: pontosan azt a nyomásgyakorlási felületet szüntette meg, amellyel a hirdetéspiacon keresztül a legtöbb más médiumot kezelni lehetett.
A csatorna műsorai között politikai interjúk, közéleti vitaműsorok, tényfeltáró riportok és élő közvetítések egyaránt szerepelnek. A YouTube-alapú terjesztés miatt egy-egy adás elérése független volt attól, hogy a nagy hírportálok átvették-e.
A Kegyencjárat podcast- és videórovata rendszeresen hivatkozik partizános anyagokra: számos olyan ügy van az adatbázisunkban, amelynek az első részletes, kontextusba helyezett feldolgozása itt jelent meg.
A műhely súlyát egyetlen adás mutatta meg a legélesebben. 2024 februárjában egy addig ismeretlen interjúalany ült be a Partizán stúdiójába: Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje. Az adás alatt hetvenezren nézték élőben, néhány óra alatt félmillióan, azóta pedig milliós nagyságrendben — és a benne elhangzottakból indult el az a politikai folyamat, amely végül a 2026-os fordulathoz vezetett. Az interjúalanyt Magyar Péternek hívják.
EXKLUZÍV: Varga Judit exférje a pedofilbotrányról, Rogán Antalról és a fideszes törésvonalakról
A teljes, vágatlan interjú — az a beszélgetés, amely után a magyar közélet nem volt ugyanaz. Pontosan ezért működik a formátum: itt nem egy percnyi vágott idézet ment ki, hanem több óra, amelyet mindenki maga ellenőrizhetett.
Amit a Partizán megváltoztatott
Egy YouTube-csatornáról nehéz elhinni, hogy politikatörténeti tényező. Ez a négy eset megmutatja, pontosan hogyan lett azzá — és hogy nem egyetlen szerencsés adásról van szó.
Az első Magyar Péter-interjú
2024. február 11.Varga Judit volt igazságügyi miniszter exférje a Partizán stúdiójában szólalt meg először nyilvánosan, néhány nappal a kegyelmi botrány kirobbanása után. Az adást hetvenezren nézték élőben, néhány óra alatt félmillióan, azóta pedig milliós nagyságrendben.
Ami ezt médiatörténeti pillanattá tette, nem a nézettség volt, hanem a formátum. Egy órákig tartó, vágatlan beszélgetésből nem lehet kiemelni egyetlen mondatot és arra építeni a cáfolatot: a néző maga hallotta az egészet, a kontextussal együtt. Innentől számítható az a politikai folyamat, amely 2026. április 12-ig vezetett.
Az interjú kirobbanó hatásához az is hozzátartozik, hogy máshol nem készülhetett volna el. Egy hirdetésből élő kereskedelmi csatornán egy ilyen beszélgetés tulajdonosi, hirdetői és jogi egyeztetések sorozatán ment volna keresztül — ha egyáltalán eljut az adásig.
A Szabó Bence-interjúamikor a titkosszolgálat került a képbe
2026. márciusNéhány héttel a választás előtt egy volt őrnagy, Szabó Bence adott csaknem másfél órás interjút a Partizánnak arról, hogyan gyakorolt rá nyomást az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy ellenzéki párthoz köthető informatikusokat vizsgáljanak. Az élő adást kilencvenezren nézték egyszerre, a folytatás pedig másfél nap alatt egymilliós megtekintésnél járt.
Ez az az eset, ahol a csatorna szerepe már nem a nyilvánosság megteremtése volt, hanem a védelemé: egy bejelentő számára az jelentette a biztonságot, hogy amit elmond, azt egyszerre több százezren hallják, és nem lehet utólag „félreértésnek" minősíteni.
A sztori nem itt kezdődött: Szabó Bence az első interjúját a Direkt36-nak adta, néhány nappal korábban. A Partizán szerepe az volt, hogy ezt a történetet élő adásban, nagy tömeg előtt is elmondhatóvá tette. Két különböző műhely, két különböző funkció — a Direkt36 profilja is megtalálható ezen a Dicsőségfalon.
A Tisza elleni titkosszolgálati akcióról kérdezzük Szabó Bence volt nyomozót
A teljes, vágatlan beszélgetés — ez az az adás, amelyet másfél nap alatt egymillióan néztek meg.
Szabó Bence: Üdvözlöm Gulyás Gergely nyilatkozatát, hiszen beigazolta, hogy titkosszolgálatok álltak az egész művelet mögöttA Partizánnak nyilatkozott a volt rendőrszázados, akit sokan hősnek tartanak, miután részletesen beszélt arról, milyen titkosszolgálati akció folyhatott a Tisza ellen.
Cikk olvasása →A Dicsőségfalon · Direkt36Itt adta az első interjúját Szabó BenceA Partizán-adás előtt néhány nappal a Direkt36-nak szólalt meg először a nyomozó. Az az interjú — és ami utána történt vele — a Direkt36 oldalán nézhető meg.Tovább a Direkt36-hoz →A nézőkből felépített szerkesztőség
A műhely hirdetői és állami pénz nélkül, a nézők havi támogatásából működik. Ez nem pénzügyi részlet, hanem a lényeg: pontosan azt a nyomásgyakorlási felületet szüntette meg, amellyel a magyar médiapiac nagy részét kezelni lehetett.
A 2010-es évek magyar médiaátalakításának a legfontosabb eszköze nem a cenzúra volt, hanem a tulajdonlás és a hirdetési pénz. Egy szerkesztőséget elég volt megvásárolni, vagy kiéheztetni azzal, hogy az állami és az állami közelben lévő vállalatok hirdetései elkerülik. Ez a fogás olyan lapoknál is működött, ahol egyetlen újságírót sem kellett elbocsátani — elég volt a tulajdonos.
Egy több tízezer apró támogatóból élő szerkesztőségnél viszont nincs az az egy telefon, amivel el lehet intézni a dolgot. Ezért volt a finanszírozási forma önmagában is politikai állítás.
Élő közvetítés ott, ahol más nem volt jelen
Tüntetések, parlamenti események, választási éjszakák: a Partizán rendszeresen közvetített élőben olyan helyszínekről, ahonnan más szerkesztőségnek nem volt kapacitása vagy szándéka. A YouTube-alapú terjesztés miatt egy-egy adás elérése független volt attól, hogy a nagy hírportálok átvették-e — nem kellett hozzá se kábelcsomag, se címlap.
Mit jelent a közösségi finanszírozás a gyakorlatban?
A „nézői támogatásból működik" mondat könnyen hangzik üres marketingnek, pedig nagyon konkrét működési következményei vannak. Egy hirdetésből élő szerkesztőségnél minden téma mögött ott van a kérdés, hogy melyik hirdető melyik cikktől lesz ideges. Egy előfizetői modellnél ez enyhül, de nem tűnik el: az előfizetőt is el lehet veszíteni. Egy több tízezer apró támogatóra épülő modellnél viszont egyetlen szereplő kiesése sem jelent egzisztenciális fenyegetést.
A másik oldala, hogy ez a modell folyamatos, látható teljesítménykényszert jelent. Aki havonta fizet, az bármikor le tudja mondani — nem egy évre elkötelezett hirdetési szerződésről van szó. Ez a szerkesztőségeket arra kényszeríti, hogy folyamatosan bizonyítsanak a nézőik felé, nem pedig egy tulajdonos felé.
Magyarországon ez a forma azért vált kritikus fontosságúvá, mert a hagyományos utak sorra zárultak be. Nem elvi döntés volt tehát a közösségi finanszírozás, hanem a maradék járható út — amiről utólag kiderült, hogy egyben a legvédhetőbb is.
Vezetőváltás a fordulat után
A Partizánt Gulyás Márton alapította, és éveken át ő volt a műhely arca és főszerkesztője. 2026 augusztusában bejelentette, hogy lemond a főszerkesztői pozíciójáról — a csatorna viszont működik tovább, és a friss adások nézettsége azt mutatja, hogy a közönség nem egyetlen személyhez kötődött.
Ez önmagában is fontos állítás egy ilyen műhelyről. Sok közösségi finanszírozású projekt lényegében egy ember köré épül, és vele együtt ér véget. Az intézményesülés próbája pontosan az, hogy az alapító távozása után is megy-e tovább a munka.
2026 szeptemberében Gulyás Márton tizenkét év után ült be újra a közmédia stúdiójába, a Kossuth Rádióba, ahol az átalakuló közmédiáról beszélt:
Ebben az intézményben ma is tucatjával vannak foglalkoztatva olyan emberek, akik az elmúlt 16 évben a magyar társadalom megvezetését szolgálták.”Gulyás Márton a Kossuth Rádióban · 444, 2026. szeptember 17.
A Partizán és a Kegyencjárat
A Kegyencjárat podcast- és videórovata rendszeresen hivatkozik partizános anyagokra: számos olyan ügy van az adatbázisunkban, amelynek az első részletes, kontextusba helyezett feldolgozása itt jelent meg. A mi munkánk ebből a szempontból másodlagos — mi rendszerezzük és összekötjük azt, amit ők és a többi műhely kiásott.
Ez a Dicsőségfal azért létezik, hogy ez a viszony látható legyen. Egy adatbázis könnyen kelti azt a látszatot, mintha az adatok maguktól állnának össze. Nem így van: minden sor mögött ott van valaki, aki elment a helyszínre, leült egy kamera elé, vagy végigolvasott több ezer oldalt.
És azóta is folytatják a tényfeltárást
A fordulat után sok minden abbamaradt a magyar közéletben — ez nem. Az alábbi két adás néhány napja jelent meg, és nagyjából egymilliós nagyságrendű nézettségnél jár. Ez a válasz arra a kérdésre, hogy a Partizán csak a rendszerváltás előtti időszak jelensége volt-e.
Mészáros vadászházától a csillagos égig: Orbán és a 4iG bizniszei
A vadászháztól az űriparig: hogyan épült fel egy cégbirodalom állami megrendelésekből. Néhány nap alatt közel egymillió megtekintés.
Családi ebéden döntött Orbán a kirúgásáról | Színre lép a titkos informátor
Egy informátor, aki a kormányzat belsejéből beszél arról, hogyan születtek a személyi döntések.
A csatorna legnézettebb adásai
A Partizán teljes feltöltési listájából (több mint négyezer videó) a mindenkori legnézettebbek.
Gyakran ismételt kérdések
Ki alapította a Partizánt?
Gulyás Márton, aki korábban a Krétakör színházi műhelyéből és a Közös Ország Mozgalomból volt ismert. 2026 augusztusában bejelentette, hogy lemond a főszerkesztői pozíciójáról; a csatorna azóta is működik. A saját profilja is megtalálható ezen az oldalon.
Miből él a Partizán?
Közösségi finanszírozásból: a nézők havi támogatásából. Nem hirdetői és nem állami bevételből — pont ez adja a függetlenségét.
Mikor volt az első Magyar Péter-interjú a Partizánon?
2024. február 11-én. Az adást hetvenezren nézték élőben, néhány óra alatt félmillióan, azóta pedig milliós nagyságrendben.
Aktív még a Partizán a 2026-os fordulat után?
Igen. A legfrissebb oknyomozó adásaik — például a 4iG-bizniszekről szóló riport — néhány nap alatt közel egymilliós nézettséget érnek el.
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
