Orbán Áron és az osztrák aranykonvoj: újabb ukrán pénzszállítmányt próbálhatott feltartóztatni Ausztriában

Mit ír a 444 Orbán Áron márciusi üzenetváltásáról?

A történet kulcsszereplője Lászlóvári-Thoma Csongor, Grazban élő, főleg vagyonkezeléssel foglalkozó magyar üzletember, akit Orbán Áron 2026. március 26-án, bő két héttel a magyarországi választások előtt keresett meg üzenetben. A 444 által ismertetett beszélgetés szerint Orbán Áron először arról érdeklődött, foglalkozik-e még politikával, majd azt kérdezte, mekkora befolyása van Ausztriában. Lászlóvári-Thoma 2021-ben az Osztrák Néppárt (ÖVP) listáján indult a grazi önkormányzati választáson, de mandátumot nem szerzett, és azt válaszolta, hogy az idei választáson már lemondott a jelölésről. Orbán Áron ezután egy, a magyarországi aranykonvoj-ügyről szóló ATV-videó linkjét küldte el, majd egy újabb ukrán szállítmányra utalt.

A Telex összefoglalója szerint Orbán Áron azt is állította, hogy információi vannak arról, mikor érkezik az újabb szállítmány. A megkeresett üzletember hárította a felvetést, a beszélgetés egy ponton megszakadt. A 444 forrásai szerint kizárt, hogy Orbán Áronnak valós információi lehettek az ukrán pénzszállítások menetrendjéről.

Ki az a grazi üzletember, akit Orbán Áron megkeresett?

A 444 szerint Lászlóvári-Thoma Csongort hat évvel korábban egy közös ismerős mutatta be Orbán Áronnak, amikor az üzletember új projektbe kezdett, Orbán Áron pedig érdeklődött az általa forgalmazott termékek iránt. Üzlet végül sem akkor, sem később nem lett belőle, a kapcsolatuk pedig évekre megszakadt. A Telex szerint érdemi politikai befolyása nem volt Ausztriában: politikai kapcsolatai a 2021-es, sikertelen grazi ÖVP-s jelöltségben merültek ki. Orbán Áronról a 444-nek azt mondta, hogy „eléggé naiv illető”, aki „egyfajta sétáló névjegyként kerül felhasználásra bizonyos érdekcsoportok által”. A megkeresést jelezte az osztrák titkosszolgálatoknak és a koalíciós kormányt vezető Néppártnak is — a pártnak azért, mert Orbán Áron a politikai kapcsolataira hivatkozva kereste meg.

Mi köze ennek a március 5-i aranykonvoj-akcióhoz?

Az előzmény a 2026. március 5-i rajtaütés: a TEK az M0-son megállított két pénzszállító autót, amelyek Bécsből Magyarországon át Ukrajnába vitték az ukrán Oschadbank mintegy 27 milliárd forint értékű aranyát és készpénzét. A hét ukrán pénzszállítót a TEK épületében kihallgatták, másnap kiutasították az országból, a vagyont lefoglalták. A hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkoztak. Az ukrán felet képviselő jogászok mindvégig azt állították, hogy a szállítmány törvényes volt, minden szükséges dokumentummal rendelkezett, és Ausztriából, a Raiffeisen Banktól indult. A lefoglalt arany és készpénz két hónappal később, 2026. május 6-án Záhonyon át elhagyta az országot, a vagyont visszakapta az ukrán fél.

A 444 később megszerezte a pénzszállítók tanúvallomásait is: ezekben részletesen leírták, mi történt velük, mit kérdeztek tőlük, és hogyan bántak velük a magyar hatóságok.

Két nappal korábban Fürcht Pál levele is nyilvánosságra került

Az osztrák szál nem az egyetlen friss fejlemény: két nappal korábban, 2026. szeptember 29-én nyilvánosságra került Fürcht Pál volt főügyész nyílt levele, amely szerint a nyomozás akkori állása alapján 2026. március 3-án Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására.

Mit tudunk az aranykonvoj-ügy nyomozásáról?

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetője az ügyvédje által nyilvánosságra hozott levelében azt írja: a nyomozás akkori állása szerint 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat, és erről 2026 májusában a nyomozó ügyészektől értesült. Ez Fürcht Pál állítása, nem bírósági ténymegállapítás. Az állításai nyomán született feljelentések a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez kerültek. Júniusban a 444 egy állítólagos ügyészségi dokumentumról is beszámolt, amely Orbán Viktort a lényegi döntéseket és utasításokat hozó személyek között nevezi meg; az ügyészség a nyomozásra hivatkozva érdemben nem válaszolt, de azt sem állította, hogy a dokumentum nem valódi.

Orbán Áron neve más ügyben is előkerült

A Telex szerint Orbán Áronnak valószínűleg semmi szerepe nem volt az aranykonvoj-ügyben, egy másik ügyben viszont igen. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) 2026. szeptember 28-án jelentette be, hogy az ügyészségtől magához vonja az Orbán Áronék vízumbizniszével kapcsolatos nyomozást, amelyet a Telex 2025 májusában tárt fel. Az NVVH összefoglalója szerint a gyanú az, hogy „vezető politikai szereplőkhöz szorosan köthető csoport anyagi ellenszolgáltatásért cserében azt vállalta, hogy akik rajtuk keresztül intézik a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek kiváltását, mindenképp megkapják a szükséges vízumokat”. Az ügyben a Fidesz bukása után letartóztattak két férfit, Orbán Áron üzleti társait; Orbán Áront a Telex szerint az eljárás eddig nem érintette.

Mire nem ad választ az üzenetváltás?

Hogy Orbán Áron pontosan milyen információ alapján kereste meg Lászlóvári-Thoma Csongort, honnan származhatott az állítólagos újabb szállítmányról szóló értesülése, és volt-e bármilyen valós lehetőség az osztrák hatóságok befolyásolására, arra a nyilvánosságra került üzenetek önmagukban nem válaszolnak. Dokumentált viszont, hogy az üzenetváltás megtörtént, és hogy a megkeresett üzletember később az osztrák titkosszolgálatoknak is jelezte a történteket.