Fürcht Pál szerint Orbán Viktor rendelte el az aranykonvoj elfogását
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetője 2026. szeptember 29-én nyilvánosságra hozott nyílt levelében azt írta: a nyomozás akkori állása szerint március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy két nappal később fogják el az Ukrajnába tartó ukrán pénzszállítókat. Ez Fürcht Pál állítása, nem bírósági ténymegállapítás; a nyomán született feljelentések a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez kerültek.
Nyilvános hatósági közlemények és sajtóértesülések alapján, forrásmegjelöléssel. Jogerős ítélet hiányában minden érintett ártatlannak tekintendő.
Mit írt Fürcht Pál a nyílt levelében?
A levelet Fürcht Pál ügyvédje, Horváth Lóránt hozta nyilvánosságra 2026. szeptember 29-én; Horváth az ukrán pénzszállítókat is képviseli, és Fürchtöt a vele szemben szeptember elején indult fegyelmi eljárásban. A levél szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az aranykonvoj-ügy „egy politika által kreált ügy”. Fürcht ezt főügyészként jelentette az akkori legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. A levél a nyomozás akkori állására hivatkozik, a mögötte lévő bizonyítékokat nem közli.
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.”
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, nyílt levél, 2026. szeptember 29.Forrás →
Március 3., 4., 5. — Fürcht szerint így követte egymást a döntési lánc
Fürcht levele szerint március 3-án Orbán Viktor kiadta a feladatot a titkosszolgálatnak. Március 4-én a titkosszolgálat „a politika által meghatározott feladatot végezve” egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is. Március 5-én a titkosszolgálat feljelentése — a legfőbb ügyész, a helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével — a törvényben biztosított három nap helyett mintegy négy-öt órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál, azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni. Fürcht szerint az átirat még így is majdnem elkésett, mert az akció akkor már javában zajlott: ha a Legfőbb Ügyészség vezetése csak fél nappal később küldi meg az utasítást, az ukrán pénzszállítók hazaérhettek volna.
A volt főügyész nyílt levele a márciusi döntési láncról, a májusi következtetésről és a legfőbbügyész-jelölésről.
Cikk olvasása →Az ATV Provokatőr című műsorában Boros Tamás, Dévényi István és Fekete-Győr András beszél Fürcht Pál nyílt leveléről, amely név szerint nevezi meg Orbán Viktort az akció elrendelőjeként.
Mit mondanak az érintettek?
A Fidesz közleményben reagált a levélre: szerintük „az ukrán maffia gátlástalanul és óriási mennyiségben szállította a pénzeit Magyarországon keresztül”, és a hatóságok az Orbán-kormány idején ennek vetettek véget, ezért „elismerést érdemelnek, és nem vádaskodást”. A Legfőbb Ügyészség Fürcht korábbi, a lemondásában tett állításairól azt közölte, hogy azok tényszerűen valótlanok, és a volt főügyész saját, a tényektől független meggyőződését próbálta érvényesíteni. Fürcht az ATV-ben azt mondta, ezt akkor tudná elfogadni, ha az általa jelzett körülményeket előzőleg kivizsgálták volna. Azt is hangsúlyozta, hogy közvetlen politikai nyomásgyakorlást nem állított: megfogalmazása szerint „a politikának volt egy elvárása”, amelyet egy szervezet közvetített az ügyészség felé.
Mi történt az aranykonvojjal március 5-én?
Március 5-én egy rendőrautó az M0-s autóút alacskai pihenőhelyénél félreállította az ukrán Oschadbank két, Ausztriából, a Raiffeisen Banktól Ukrajna felé tartó pénzszállító furgonját, ahol már a TEK kommandósai várták őket. A furgonokban talált, több mint 27 milliárd forintnyi készpénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta, a hét ukrán pénzszállítót órákkal később elengedték és kiutasították az országból. A Telex júniusi feltárása szerint a rajtaütés előtti napon az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést, ezt az AH a lap megkeresésére el is ismerte, és azt is megerősítette, hogy a feljelentést az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozta. Az ukrán fél, az Oschadbank és a pénzt küldő Raiffeisen szerint a szállítmány a megfelelő engedélyek birtokában tartott Ausztriából Ukrajnába. Augusztusban a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítók elleni nyomozást.
Nem ez volt az első forrás, amely Orbán Viktor döntéséről írt
A Telex már 2026. június 3-án arról számolt be, hogy a kormányzat, azon belül is Orbán Viktor döntött arról, hogy március 5-én le kell csapni az ukrán pénzszállítókra, és még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A lap ezt az ügyre rálátó vagy abban érintett forrásokkal folytatott háttérbeszélgetésekre alapozta. A szeptember 29-i levélben ehhez képest egy volt vezető ügyész nevezi meg név szerint Orbán Viktort, a nyomozás akkori állására hivatkozva.
Háttérbeszélgetések alapján: a rajtaütést szakmailag semmi sem indokolta, a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette az Információs Hivatal adataira építve.
Cikk olvasása →Ugyanezen a héten az osztrák szál is kiderült
Két nappal Fürcht levele után, október 1-jén egy másik új részlet is nyilvánosságra került: a 444 szerint Orbán Áron, Orbán Viktor öccse 2026. március 26-án egy grazi üzletembert kérdezett meg arról, Ausztriában is el lehetne-e kapni egy újabb ukrán pénzszállítmányt.
Fürcht szerint már májusban felmerült, hogy kreált ügyről lehet szó
Fürcht Pál szeptember 21-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, hogy május 8-án egyik kollégája egy közérdeklődésre számot tartó ügyben olyan körülményeket észlelt, amelyek alapján felmerült, hogy „kreált ügyről” lehet szó. Fürcht nem a nyilvánossághoz fordult, hanem a szolgálati utat követve jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetésének. Elmondása szerint ezután felrendelték, és egy vezető ügyész közölte vele, „ki ellen lehet nyomozni”, kiket nem lehet kihallgatni, és milyen irányban kell folytatni a nyomozást; az érintett vezetőt nem nevezte meg. Azt is elmondta, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető írásos nyom nélküli „instrukciókat” adott — ezt az állítását, saját bevallása szerint, nem tudja bizonyítani. Az interjúban még nem nevezte meg Orbán Viktort; ezt a szeptember 29-i levélben tette meg.
A lemondott főügyész távozásának körülményeiről, a május 8-i jelzésről és a vele szemben indult fegyelmi eljárásról.
Cikk olvasása →Fürcht Pál júniusban lemondott a KNYF vezetéséről
Fürcht Pál 2026. június 8-án mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. Hétoldalas lemondó levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség több politikailag érzékeny ügy — köztük az aranykonvoj- és a Gundalf-ügy — nyomozását befolyásolta, a lemondását pedig elsősorban az aranykonvoj-ügyben a felügyeletet ellátó legfőbb ügyészségi szakfőosztállyal kialakult szakmai nézetkülönbségekkel indokolta. Szeptember elején fegyelmi eljárás indult ellene.
Feljelentések is születtek Fürcht állításai nyomán
Szeptemberben az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvédi irodája ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt. A feljelentés alapja Fürcht ATV-nyilatkozata és a fegyelmi eljárásban tett írásos vallomása volt; az iroda Fürcht tanúkénti meghallgatását is indítványozta. Szeptember 28-án derült ki, hogy az aranykonvoj- és a Gundalf-ügyben tett, illetve a Fürcht állításaira alapított feljelentések a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez kerültek.
Az aranykonvoj- és a Gundalf-ügyben tett, valamint a Fürcht állításaira alapított feljelentéseket Szegeden bírálják el.
Cikk olvasása →Mit állít Fürcht a májusi bizonyítékokról?
Fürcht levele szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai májusra annyi bizonyítékot gyűjtöttek össze, hogy arra jutottak: az aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre. Fürcht ezt jelentette a Legfőbb Ügyészség vezetőinek. Az ATV-ben azt is elmondta, hogy az ügyben tanúként akarták kihallgatni, de ezt szerinte nem engedélyezték a Fővárosi Nyomozó Ügyészség számára. A konkrét bizonyítékok jelentős része nem nyilvános.
Az Egyenes Beszédben Rónai Egon Fürcht Pál védőjét, Horváth Lóránt ügyvédet kérdezi arról, mire jutottak a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai 2026 májusában. A videót eddig közel 140 ezren nézték meg.
Hol tart most az ügy?
A Fürcht Pál állításai alapján tett feljelentéseket a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bírálja el. A következő lényeges kérdés, hogy a volt főügyész által hivatkozott bizonyítékok és információk megismerhetők, ellenőrizhetők és büntetőeljárásban is felhasználhatók-e — ehhez kapcsolódik Fürcht tanúkénti meghallgatásának indítványa is.
Gyakran ismételt kérdések
Mit állít Fürcht Pál az aranykonvoj-ügyről?
A 2026. szeptember 29-én nyilvánosságra hozott levele szerint a nyomozás akkori állása alapján 2026. március 3-án Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. Ez az ő állítása, nem bírósági ténymegállapítás.
Ki az a Fürcht Pál?
A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője volt 2026. június 8-i lemondásáig. Lemondását elsősorban az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészséggel kialakult szakmai nézetkülönbségekkel indokolta; szeptember elején fegyelmi eljárás indult ellene.
Mit válaszolt a Legfőbb Ügyészség?
Fürcht lemondásban tett állításairól azt közölte, hogy azok tényszerűen valótlanok. A Fidesz a szeptember 29-i levélre közleményben reagált, szerintük a hatóságok az akcióért „elismerést érdemelnek, és nem vádaskodást”.
Hol tartanak a Fürcht állításai alapján tett feljelentések?
2026. szeptember 28-án derült ki, hogy a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez kerültek. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje Fürcht tanúkénti meghallgatását is indítványozta.
Mi történt március 5-én?
Az M0-s alacskai pihenőhelyénél a TEK feltartóztatta az ukrán Oschadbank két, Ausztriából Ukrajnába tartó pénzszállító furgonját, és a hatóságok lefoglalták a bennük lévő, több mint 27 milliárd forintnyi készpénzt és aranyat. A vagyon 2026. május 6-án hagyta el az országot.
Ez az összefoglaló az alábbi nyilvános források tartalmaiból készült — nem saját szerkesztőségi tartalom.
- Telex: Fürcht Pál szerint Orbán Viktor adta ki az utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására (szept. 29.) →
- ATV: Megszólalt Fürcht Pál az Egyenes beszédben (szept. 21.) →
- 444: A Fürcht Pál állításai alapján született feljelentések Szegedre kerültek (szept. 28.) →
- Telex: Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra” (jún. 3.) →
- Telex: Döntéshozóként nevezi meg Orbán Viktort egy állítólagos ügyészségi dokumentum (jún. 25.) →
Hogyan tovább az oldalon
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
