Mérce
A Mérce 2017 októbere óta működő, vállaltan baloldali közéleti hírportál, a 2008-ban indult Kettős Mérce blog utódja. Alapítója és első főszerkesztője Jámbor András volt; kiadója a közhasznú Kettős Mérce Blog Egyesület.
Mi az a Mérce?
A Mérce olvasói támogatásból fenntartott portál, amely tudatosan a társadalmi következményekre koncentrál. Amíg a legtöbb szerkesztőség a leleplezés pillanatáig követi az ügyeket, a Mérce jellemzően ott kezdi: mi történt azokkal, akiket érint.
A lap rendszeresen közölt helyszíni riportokat sztrájkokról, kilakoltatásokról, egészségügyi és oktatási intézményekről. Ezek az anyagok ritkán lettek országos főcímek, de együtt olyan folyamatos dokumentációt adnak, amely nélkül a 2026-ig vezető évek társadalmi képe hiányos lenne.
A szerkesztőség a Kegyencjárat számára elsősorban kontextusforrás: az ügyek mögötti intézményi működés leírásában támaszkodunk rá.
A legfontosabb mozzanatok
A Mérce nem egy-egy nagy leleplezéssel lett ismert, hanem folyamatos jelenléttel: tüntetéseken, sztrájkokon, vidéki riportokban, a munka, a lakhatás és a szegénység témáiban. Az alábbi pontok mindegyike forrással igazolható — a 2020-as számok az egyesület saját, a bíróságon letétbe helyezett beszámolójából származnak.
- 2017. október 22.Blogból hírportál
- 2018. decemberÉlő közvetítés a túlóratörvény elleni tüntetésekről
- 2019. januárAz Audi-sztrájk
- 2020A járvány hétköznapi következményei
- 2021. március–áprilisKétszer egymás után a Minőségi Újságírásért Díj zsűrijének kiemeltjei között
- 2021. szeptember 20.Helyközi Járat
- 2022–2023Határon átnyúló tényfeltárás és dolgozói műhely
- 2022. január–márciusPedagógussztrájk 2022
- 2022. szeptember–októberKirúgott tanárok, hídfoglalás, nyolcvanezres tüntetés
Blogból hírportálközösségi finanszírozásból
2017. október 22.A Kettős Mérce blog 2008 áprilisában indult, és évekig az Index blogszolgáltatóján, a blog.hu-n futott. A működtető Kettős Mérce Blog Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2015. június 23-án vette nyilvántartásba. 2017. október 22-én saját domainen, közösségi finanszírozásból indult el a merce.hu. Jámbor András főszerkesztő beköszönő cikke szerint a lap célja nem csak a hírközlés volt, hanem az összefüggések magyarázata.
Hanem magyarázni akarunk, kontextust teremteni, úgy átadni a nap eseményeit, hogy attól kicsit érthetőbb legyen a világ.”Jámbor András beköszönő cikke · idézi a 444, 2017. október 22.
Az egyesület 2018. január 8-án lett közhasznú szervezet. A lap a bemutatkozó oldalán ma is úgy írja le magát, mint „Magyarország első, 100%-ban olvasói támogatásból létrehozott hírportálja”.
A bemutatkozó oldal szerint a blog „több átalakulás után" 2014-ben kezdett szerkesztőséggé erősödni, és ez a munka vezetett a 2017-es hírportálhoz. A 444 induláskori beszámolója szerint az új Mércén állandó publicisztikai rovatot kapott hétfőnként Tamás Gáspár Miklós, keddenként Pogátsa Zoltán; a 444 a lap egyszerű, „nem portálos külsejű" dizájnját is kiemelte.
A lap a saját munkamódszerét így írja le: „Jelen vagyunk, ahol fontos dolgok történnek: élőben, percről-percre közvetítünk a meghatározó eseményekről." Ez a gyakorlat — a tüntetések, sztrájkok és munkahelyi konfliktusok órákon át tartó, helyszíni követése — lett a Mérce legismertebb műfaja a következő években.
Élő közvetítés a túlóratörvény elleni tüntetésekről
2018. decemberA túlóratörvény (közkeletű nevén „rabszolgatörvény") elleni 2018. decemberi tüntetéseket a Mérce élőben közvetítette. A 444 december 12-i tudósítása szerint a Kossuth téren a rendőrök könnygázt fújtak, és „kapott a Mérce élőben közvetítő stábja is, ki kellett menekülniük a szabadabb levegőre". Más szerkesztőségek a Mérce helyszíni becslésére és tudósítására hivatkoztak.
A Mérce december 19-i összegzése szerint a gyakornokokkal együtt tizenhárom tagú szerkesztőség napi hét-kilenc emberrel volt a helyszínen és a gép előtt; ha a tömeg több menetre vált szét, önkéntesek segítségével mindegyiket követték. A lap szerint munkatársai összesen nagyjából húsz könnygáztámadást szenvedtek el, egy tudósítójukat pedig fejbe dobták egy üveggel.
Ugyanez a cikk közölte, hogy a Facebook belső mérése szerint a Mérce egy hét alatt négymillió embert ért el, és az oldalán több mint 500 ezer interakció (lájk, komment, megosztás) történt — ugyanebben az időszakban az ATV oldalán 300 ezer, az Indexén 280 ezer. December 17-én a lap minden mutatóban új havi rekordot ért el.
A tüntetéssorozat után a szerkesztőség videón összegezte a tíz napot: „60 óra az utcán. 42 élő videós közvetítés. 16 szerkesztő, gyakornok és önkéntes segítő." A videóban megszólal többek között Jámbor András, Papp Gáspár, Diószegi-Horváth Nóra és Pap Szilárd István.
A Mérce újságírói a rabszolgatörvény-ellenes tüntetésekről
A szerkesztőség tagjai mesélik el, milyen volt tíz napon át az utcáról közvetíteni: a könnygáz, a szétváló menetek követése, az éjszakába nyúló élő adások.
29 ezer megtekintés
4442018. dec. 12.A Kossuth téren nyomakodnak a tüntetők, a rendőrök könnygázt fújnak4442018. dec. 13.Könnygázzal válaszoltak a rendőrök a közéjük dobott füstbombáraMérce2018. dec. 19.Az elmúlt napokban minden létező rekordot megdöntött a MérceMérce2018. dec. 21.Áder aláírta a rabszolgatörvényt, Budapest immár hatodjára az utcán – percről percre a MércénAz Audi-sztrájkegy hét Győrben, a dolgozók oldaláról
2019. januárNéhány héttel a rabszolgatörvény elfogadása után az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) sztrájkba vitte a győri gyár dolgozóit. A Mérce a sztrájk mindennapjait, a szakszervezeti vezetők nyilatkozatait, valamint a hazai és nemzetközi szolidaritást követte; a munkabeszüntetés hatodik napján, január 30-án született meg a megállapodás.
A lap aznap esti interjújában Szimacsek Tibor, az AHFSZ elnökségi tagja értékelte az egyezséget. A Mérce által közölt tartalom szerint: 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintos alapbér-emelés 15 hónapra, 400 ezer forintos béren kívüli juttatás 2019-re és 2020-ra, lojalitási és jubileumi bónuszok, valamint havonta egy szabad hétvége.
Ugyanazon az estén megjelent elemzésében a lap „fordulópontnak" nevezte a sztrájk győzelmét „a tőke és a dolgozók viszonyában", és kiemelte, hogy a győri szakszervezet sok segítséget kapott a német IG Metalltól. Másnap a Mérce arról is beszámolt, hogy Hatvanban több mint hatvan autóval zárták le az utat, és a győrihez hasonló sztrájk jöhet a Boschnál is.
Mérce2019. jan. 29.Hatalmas az Audi sztrájk hazai és nemzetközi támogatóinak táboraMérce2019. jan. 30.„Büszkék vagyunk a munkatársainkra!” – Sztrájkértékelő interjú a győri szakszervezeti vezetővelMérce2019. jan. 30.Fordulópont az Audi-sztrájk győzelme a tőke és a dolgozók viszonyábanMérce2019. jan. 31.Több mint 60 autóval zárták le az utat Hatvanban, a győrihez hasonló sztrájk jöhet a Boschnál isA járvány hétköznapi következményeinövekvő olvasottság
2020A koronavírus-járvány első hónapjaiban a Mérce a válság hétköznapi következményeire koncentrált. A European Journalism Centre esettanulmánya szerint az oldalletöltések száma a januári–februári havi 1,3 millióról márciusban 1,7, áprilisban 2 millióra nőtt.
Ugyanez a 2020. júniusi tanulmány írja, hogy a szerkesztőség 2017 októbere óta 10-ről 17 főre bővült, és több mint száz önkéntes segíti.
Az egyesület 2020-as beszámolója szerint abban az évben 4707 cikk jelent meg a portálon, 28 percről percre tudósítás és videóközvetítés készült, a látogatottság 14,8 millió munkamenet és 4,6 millió egyedi látogató volt.
Kétszer egymás után a Minőségi Újságírásért Díj zsűrijének kiemeltjei között
2021. március–áprilisA Minőségi Újságírásért Díj zsűrije 2021 márciusában a Mérce „Miként segítették hatalomra Jair Bolsonarót az amerikai titkosszolgálatok?" című írását emelte ki, áprilisban pedig a Ferge Zsuzsa 90. születésnapjára készült összeállítását. A lap közlése szerint a zsűri ez utóbbit „vizuális megoldásaival, a longform szerkezet sok információt könnyen emészthető formában átadó gazdagságával" méltatta. Az áprilisi díjat a 444 újságírója, Csurgó Dénes kapta.
Helyközi Járatvidéki riportok hat szerkesztőséggel
2021. szeptember 20.A Partizán kezdeményezésére hat szerkesztőség — az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs — indította el a Helyközi Járatot, hogy a Budapesten kívüli ügyekről több riport készüljön. A projekt a Telex/G7 decemberi összefoglalója szerint a Partizán korábbi támogatója, Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása révén jöhetett létre.
Az egyesület beszámolója szerint a Mérce három témakörre összpontosított: a kiemelt beruházásokhoz és különleges gazdasági övezetekhez kapcsolódó ügyekre, a roma képviselettel és emancipációval kapcsolatos helyi témákra, valamint a dolgozók helyzetére.
Pedagógussztrájk 2022a figyelmeztető sztrájktól a határozatlan idejűig
2022. január–márciusA Mérce a 2022-es tanármozgalom egyik legkövetkezetesebb krónikása volt. Már 2016-ban, még Kettős Mérce-blogként videón rögzítette a budapesti tanártüntetést; 2022 elején pedig felidézte, hogy hat évvel korábban a miskolci Hermann Ottó Gimnázium nyílt levelére indult országos tüntetéshullám, amelynek követeléseihez akkor 737 intézmény csatlakozott.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 2022. január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott. A Mérce interjút készített a sztrájkoló kőbányai Széchényi István általános iskola tanárával, Czédly Mariannal, a szolidaritási autós felvonuláson pedig villáminterjút a vegyipari szakszervezet (VDSZ) elnökével, Székely Tamással. A lap márciusi összefoglalója szerint a januári sztrájkhoz becslések szerint 28 ezer pedagógus csatlakozott.
A kormány ezután rendeletben szabályozta az iskolák sztrájk alatti működését; a szakszervezetek erre határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, amely március 16-án kezdődött. A Mérce aznap reggeltől élőben közvetített: hat iskola közös kiállásáról (a tanárok a „Mi vagyunk a Grund!" című dalt énekelték), a pedagógushallgatók tüntetéséről az oktatási minisztérium előtt, és a három budapesti pontról induló diákvonulásról, amely a Szent István-bazilikánál egyesült, majd a Kossuth téren tüntetett. A lap videója szerint a vonuláshoz több mint húsz iskola csatlakozott.
Sztrájkoló tanár: Ha most sem történik semmi, akkor ennek az országnak itt van vége
Interjú a figyelmeztető sztrájk napján Czédly Mariannal, a kőbányai Széchényi István két tanítási nyelvű általános iskola tanárával.
3,4 ezer megtekintés
„Nincs vesztenivalóm, ennél már nem lehet lejjebb menni” — a határozatlan idejű sztrájk első reggele
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium és a Pannónia Általános Iskola sztrájkoló tanárai mondják el, miért szüntették be a munkát — a hat iskola közös éneklésével kezdődő reggelen.
2,4 ezer megtekintés
Timelapse videón a Kossuth térre érkező diáktüntetők
Gyorsított felvétel a tanáraik mellett vonuló diákokról: a három budapesti menet a bazilikánál találkozott, és együtt érkezett a Parlament elé.
5,5 ezer megtekintés
Tanárok tüntetése, Budapest, 2016. febr. 3.
Előzmény hat évvel korábbról: a Kettős Mérce felvétele a 2016-os budapesti tanártüntetésről, a miskolci nyílt levéllel indult tiltakozáshullám idejéből.
Mérce2022. jan. 31.Mit követelnek a pedagógusok a hétfői sztrájk során?Mérce2022. febr. 1.Hat éve, hogy a miskolci Hermann Ottó Gimnázium felhívására országos tüntetés kezdődöttMérce2022. márc. 16.Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a tanárok, több ezer diák tüntetett mellettük országszerte – percről percreMérce YouTube2022. jan. 31.„Az ellehetetlenített sztrájkjogot mindenképpen módosítani kell” — villáminterjú Székely TamássalKirúgott tanárok, hídfoglalás, nyolcvanezres tüntetés
2022. szeptember–októberA sztrájkot ellehetetlenítő szabályok miatt a tanárok egy része polgári engedetlenségbe kezdett. 2022. szeptember 30-án a Mérce élőben közvetített a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium elől, ahol több százan tüntettek a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokért. A lapnak a helyszínen Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom egyik alapítója nyilatkozott: úgy tudja, őt is elbocsátják.
A cikk szerint a tankerületi központok szeptember 9-én névre szóló levélben figyelmeztették a polgári engedetlenségben részt vett tanárokat, hogy ismételt részvétel esetén rendkívüli felmentés jár. A lap részletesen ismertette a májusban törvénybe emelt feltételeket is: sztrájk idején a tanórák felét, az érettségizőknek a kötelező érettségi tárgyak minden óráját meg kell tartani — a tanárok szakmai szervezetei szerint ez gyakorlatilag elvette a sztrájkjogot.
Október 5-én, a pedagógusok világnapján a Mérce reggeltől estig percről percre követte az országos tiltakozást: a Rákóczi úti, több kilométeres élőláncot, a Grund diákcsoport által szervezett Margit hídi hídfoglalást és az esti Kossuth téri tüntetést. A lap a PDSZ-t idézve 13-14 ezer sztrájkolóról írt; a Kossuth téren felszólalt többek között Törley Katalin és Pilz Olivér miskolci tanár.
Október 23-án a Mérce élőben közvetítette a Kálvin térről a Szabadság hídon át a Műegyetem rakpartig vonuló tüntetést. A lap tudósítása szerint amikor a menet eleje már fél órája a Műegyetemnél várt, a vége még a Kálvin téren volt; a szervezők szerint hozzávetőleg 80 ezren tüntettek a tanárokért.
Videón a több kilométer hosszú élőlánc a tanárokért
A pedagógusok világnapjának reggelén diákok, szülők és tanárok sorakoztak fel kézen fogva a budapesti Rákóczi úton.
„Ha most nem teszünk semmit, a jövőnk semmivé lesz” — több tízezer ember tüntetett a tanárokért
Videóriport a Grund diákcsoport Margit hídi hídfoglalásáról: a résztvevők mondják el, miért vonultak ki a tanáraikért.
3,4 ezer megtekintés
Mérce2022. szept. 30.Több százan tüntetnek a kirúgott tanáraikért a Kölcsey gimnázium előtt BudapestenMérce2022. okt. 5.Több tízezres Kossuth téri tüntetéssel zárult a tanárok sztrájknapja – percről percreMérce2022. okt. 23.„Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!” – 80 ezren tüntettek a tanárokért BudapestenHatáron átnyúló tényfeltárás és dolgozói műhely
2022–2023A Mérce az Átlátszó Erdéllyel közösen dolgozott határon átnyúló tényfeltáró anyagokon; a 2023-as beszámoló szerint a pályázat keretében három tényfeltáró cikk jelent meg a két portálon.
Ugyanebben az évben indult a lap dolgozói műhelye, amely a beszámoló szerint „következetesen" követte a dolgozókkal és a szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos folyamatokat, és kilenc mélyinterjút készített dolgozókkal. Elindult a nőjogi műhely és a nőjogi hírlevél is.
Miről ír a Mérce?
A lap saját bemutatkozása szerint baloldali és politikai lap, amely csak politikai, közéleti híreket közöl. Témáit így sorolja fel: „a korán kelők országa, az elhagyatott Magyarország népeinek gondjai, a dolgozók kiszolgáltatottsága, a munkavállalók és a szegénységben élők mindennapi gondjai", valamint „a méltó lakhatásért folytatott harc, a romák kirekesztettség elleni és a nők egyenlőségi küzdelme".
A függetlenségről ezt írja: „Nekünk nem szólhatnak le fölülről, nincsen oligarcha, hirdető vagy pártember a szerkesztőségünk fölött vagy mögött." A támogatási oldal szerint „a Mércén nincsenek fizetett hirdetések". A bemutatkozó oldal szerint a szerkesztőségben tizenheten dolgoznak.
A kiadó egyesület beszámolókban rögzített céljai között a független újságírás mellett rendezvények, kampányok és közösségépítő események szervezése is szerepel; 2022-től havi filmklubot tart, és hírleveleket (köztük a Mérce Lila nőjogi és a Kult kulturális hírlevelet), valamint podcastot indított.
Kik vezették?
Az impresszum szerint a szerkesztőséget 2017 októberétől 2019 novemberéig Jámbor András főszerkesztő és Diószegi-Horváth Nóra főszerkesztő-helyettes vezette, 2019 novemberétől 2021 májusáig Diószegi-Horváth Nóra főszerkesztő és Pap Szilárd István főszerkesztő-helyettes. Jelenleg Papp Gáspár a főszerkesztő, Dobsi Viktória a főszerkesztő-helyettes; a kiadó egyesület elnöke szintén Papp Gáspár.
Jámbor András a főszerkesztői munka után politikus lett: 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztást Budapest 6. számú választókerületében, 2022-ben pedig országgyűlési képviselő lett.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a Mérce?
Baloldali, politikai hírportál, amely 2017 októberében indult a 2008-as Kettős Mérce blogból. Kiadója a közhasznú Kettős Mérce Blog Egyesület.
Ki alapította a Mércét?
Az impresszum szerint az alapító Jámbor András, aki 2017 októberétől 2019 novemberéig a főszerkesztő is volt. Ma Papp Gáspár a főszerkesztő.
Hogyan tudósított a Mérce a 2022-es tanártüntetésekről?
Élő közvetítésekkel, percről percre frissülő cikkekkel és helyszíni videóinterjúkkal: a január 31-i figyelmeztető sztrájktól a március 16-i határozatlan idejű sztrájkon és a kölcseys kirúgásokon át az október 5-i hídfoglalásig és az október 23-i, a szervezők szerint 80 ezres budapesti tüntetésig.
Hogyan tudósított a Mérce a rabszolgatörvény elleni tüntetésekről?
A lap saját összegzése szerint tíz nap alatt 60 órát töltött az utcán és 42 élő videós közvetítést készített; a munkatársakat több könnygáztámadás érte. A Facebook mérése szerint a Mérce egy hét alatt négymillió embert ért el.
Vannak-e hirdetések a Mércén?
A lap támogatási oldala szerint „a Mércén nincsenek fizetett hirdetések".
Ezeket az ügyeket is érdemes elolvasni
Kevésbé ismert, de sajtóban dokumentált ügyek az adatbázisunkból — kattints, és olvasd el, mi történt.
Érdekelnek a kirúgások és felmentések is?
Politikusok, intézményvezetők és közszereplők, akik 2026. április 12. óta lemondtak, kirúgták vagy felmentették őket.
Érdekelnek a NER kiemelt személyei?
10 kiemelt személy, akik a rendszer kulcsfigurái voltak — sajtójelentések és nyilvános dokumentumok alapján.
Érdekelnek a megszűnések is?
NER-közeli médiumok, műsorok és rendezvények, amelyek 2026. április 12. óta megszűntek vagy leépültek.
Lemondásra felszólított személyek
Magyar Péter nyolc NER-intézményvezető lemondását követeli — kövesd nyomon, ki ment és ki maradt.
