NKA pályázatok: így működött a rendszer — és így lehetett kijátszani

Mi az NKA, és mire lehetett nála pályázni?

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az állam elkülönített pénzalapja, amelyből kulturális célokra — kiadványokra, fesztiválokra, előadó-művészeti produkciókra, közművelődési programokra, filmes és képzőművészeti projektekre — lehetett támogatást igényelni. A pénz elosztásáról szakmai kollégiumok döntöttek (például Közművelődés, Előadó-művészetek, Ismeretterjesztés és Környezetkultúra), a pályáztatás technikai lebonyolítója pedig az NKTK, vagyis a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő volt. Pályázni belföldi és határon túli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek is tudtak, feltéve hogy átlátható szervezetnek minősültek, köztartozásmentesek voltak és rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkeztek. Az alábbi eljárásrend a 2026-os botrány idején érvényes szabályokat írja le — azóta épp ezeknek az átalakítása a tét.

Hogyan zajlott egy NKA-pályázat — lépésről lépésre

Az NKA saját pályázati tudnivalói szerint egy nyílt pályázat útja a kiírástól az elszámolásig hét jól elkülönülő lépésből állt. Érdemes végigolvasni, mert a 2026-os botrány pont attól lett botrány, hogy a vitatott pénzek egy része ezt az utat megkerülte.

1. 1. Pályázati felhívás közzététele

   A kollégiumnak a felhívást legkésőbb a benyújtási határidőt megelőző 30. napon közzé kellett tennie az NKA portálján, és legalább egy országos napilapban is közleményt kellett megjelentetnie róla. Meghívásos pályázatnál ez az előzetes közlési idő mindössze 7 nap volt.

2. 2. Regisztráció az NKA-portálon

   Pályázni csak regisztrált felhasználói fiókból lehetett, és a regisztrációt az NKTK-nak külön meg kellett erősítenie. Amíg ez nem történt meg, a pályázatbenyújtás felülete meg sem nyílt. A regisztráció tartós volt, később módosítható — ezért az egyik leggyakoribb NKA-keresés a mai napig az „NKA belépés”.

3. 3. Nevezési díj befizetése

   A nevezési díj összegét a kollégium határozta meg, és a felhívás rögzítette; egyedi pályázatnál az igényelt összeg 1%-a + 27% áfa, de legalább 10 000 Ft + 27% áfa. A díjat a pályázat benyújtásáig be kellett fizetni, és a bizonylatot csatolni kellett — befizetés nélkül a pályázat érvénytelen volt.

4. 4. Elektronikus benyújtás

   A pályázatot kizárólag elektronikusan, az NKTK adatlapján, a benyújtási határnap éjfeléig lehetett beadni, tételes, költség-jogcímek szerint bontott költségvetéssel együtt. Épp ez a költségvetési rész az, amit a botrány egyik szereplőjénél gyakorlatilag üresen hagytak.

5. 5. Kollégiumi elbírálás — 60 nap

   Az illetékes szakmai kollégiumnak a benyújtási határidőtől számított 60 napon belül kellett elbírálnia a pályázatokat. A kollégium a megítélt összeget és a költség-jogcímeket a kérttől eltérően is megállapíthatta, ezt azonban indokolnia kellett.

6. 6. Döntés közlése — és nem volt fellebbezés

   A pályázók a döntésről legkésőbb 20 napon belül, a felhasználói fiókjukon keresztül kaptak értesítést. Az NKA saját tájékoztatója szerint „a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs” — vagyis a döntési pont volt a rendszer legérzékenyebb szűk keresztmetszete.

7. 7. Szerződés, majd pénzügyi és szakmai elszámolás

   Támogatási szerződést csak megerősített regisztrációval, köztartozásmentesen, átláthatósági nyilatkozattal lehetett kötni. A végén kettős elszámolás kellett: pénzügyi (bizonylatokkal, a jogcímek szerint) és szakmai beszámoló arról, hogy a program ténylegesen megvalósult. Ha nem valósult meg, az NKTK a támogatást visszakövetelhette.

Mi történt 2026 tavaszán az NKA-pályázatokkal?

Hankó Balázs akkori kulturális miniszter négy nappal a 2026-os parlamenti választás előtt, 2026. április 8-án közel 394 millió forintot osztott ki egyedi miniszteri keretből. Az új kulturális miniszter, Tarr Zoltán ezeket a döntéseket visszavonta, majd elrendelte a korábbi kifizetések átvizsgálását, és mintegy 400 millió forintnyi támogatást tartott vissza. Az Index közérdekű adatigénylése nyomán az is kiderült, hogy 49 korábbi nyertes összesen 1,69 milliárd forintot utalt vissza önként az NKA-nak — köztük a Városliget Zrt. és Kis-Grófo énekes, aki elismerte, hogy a kapott összeg aránytalanul magas volt a valódi kulturális értékhez képest. A NAV azóta hűtlen kezelés bűntettének gyanújával nyomoz, az ügy több mint 17 milliárd forintnyi kifizetést érint.

Fásyék 172 milliós dokumentumfilmje, ami el se készült

A legrészletesebben dokumentált szál egy négyrészes dokumentumfilmhez kötődik: a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című sorozat első két részére 82,55 millió forint érkezett az NKA 790-es keretéből, a harmadik és negyedik részre pedig további 89,9 millió forint Hankó Balázs 447-es miniszteri keretéből — összesen 172,45 millió forint. A támogatott Munkácsy Art Kft. a Telex által megismert szerződések szerint több mint 56 millió forintért adott megbízást a Fásy családhoz köthető cégeknek: a Fásy Zsüliett tulajdonában álló Jules Media Kft.-nek 12,25 millió forint + áfa értékben (szerződés: 2026. január 22.), a Fásy Zsüliett és édesanyja tulajdonában lévő MVSZ 2015 Kft.-nek pedig 31,8 millió forint + áfa értékben (szerződés: 2025. december 29.). Az ügyészség gyanúja szerint az elszámolás határidejére, 2026 áprilisára a film nem készült el, az elkészültét viszont fiktív számlákkal igazolták.

A sorozat első két része végül azután került fel a YouTube-ra, hogy a NAV nyomozása elindult: az első rész 2026. július 30-án, a második augusztus 4-én jelent meg a Munkácsy Art stúdió csatornáján. A Telex leírása szerint mindkét rész nagyjából 20 perces, hosszú interjúkból és vágóképekből áll, a felhasznált archív felvételek gyakran rossz képaránnyal jelennek meg, és öt nap alatt a két rész együtt mintegy 6700 megtekintést ért el. A rendező Jankai Béla, a vágók között Fásy Zsüliett szerepel. Nézd meg magad, mi készült el abból, amire 172,45 millió forint közpénz ment el:

Húszmilliót visszaadott, tizenötöt megtartott — egy fideszes képviselő alapítványa

A második, tanulságos szál Radics Béla fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető Tradíciókért Alapítvány ügye. Az alapítvány a választás előtti, nem nyilvános pályázaton kapott 20 millió forintot — ezt 2026 szeptemberében visszafizette az NKA-nak. Egy korábban elnyert 15 millió forintos támogatást viszont megtartott, és a Telex, illetve a hvg.hu által megismert pályázati dokumentumban a konkrét programleírás helye üresen maradt: a költségvetésnél mindössze annyi szerepelt, hogy „ekkora összegre van szükségünk a programok megvalósításához”. Radics utóbb az Indexnek azzal indokolta a visszautalást, hogy a parlamenti munkája mellett nem tudná megfelelő minőségben kurátorként irányítani a programot, így felelősebb döntés visszaadni a pénzt; a megtartott 15 millióból elmondása szerint egy nőnapi gálakoncert és egy roma holokauszt-emléknap valósult meg. A négy éve alapított szervezet a sajtóösszesítések szerint összesen több mint 66 millió forintnyi közpénzhez jutott, többek között az Erasmus+ programból és a Bethlen Gábor Alapkezelőtől is.

Öt árulkodó jel egy NKA-pályázaton

A két esetből ugyanaz a minta rajzolódik ki. Ezek azok a jelek, amelyek egy nyilvánosan elérhető NKA-pályázati adatlapon is kiszúrhatók voltak — akkor is, ha nem indult mögötte nyomozás.

• ⚠

  Üres vagy általános programleírás

  Ha a pályázatból nem derült ki, pontosan mi valósul meg — hány esemény, hol, kinek —, akkor az elszámolást sem volt mihez mérni. A Tradíciókért Alapítvány 15 milliós pályázatánál épp ez a sor maradt üresen.

• ⚠

  Egyedi keret nyílt pályázat helyett

  A nyílt kollégiumi ág 30 napos kiírással és 60 napos szakmai bírálattal járt. Ha a támogatás a 447-es vagy a 790-es egyedi keretből érkezett, ezek a fékek kimaradtak.

• ⚠

  Választás előtti időzítés

  A 2026-os ügy vitatott kifizetéseinek egy része négy nappal a parlamenti választás előtt, 2026. április 8-án született meg. A kulturális programok határidőihez semmi nem indokolta ezt az ütemezést.

• ⚠

  Alvállalkozói kör a családon belül

  A támogatott szervezet tovább szerződött olyan cégekkel, amelyek a projekt szereplőinek hozzátartozóihoz köthetők — a dokumentumfilmes szálban a 172,45 milliós támogatásból több mint 56 millió forint ment ilyen megbízásokra.

• ⚠

  Fantomcím és friss alapítás

  Több érintett szervezetnél ismétlődő elem volt a néhány éve bejegyzett alapítvány és a virtuálisiroda-cím, ahol több ezer cég van bejelentve. Az NKA győri szálában a négy vizsgált szervezetnél a bejegyzés dátuma is közös volt.

Az NKA-botrány számokban

A nyilvános hatósági közlemények és sajtóértesülések alapján, 2026. szeptember 15-i állapot.

A gyanúsítás és a kényszerintézkedés nem bűnösség megállapítása. Jogerős ítélet ebben az ügyben eddig nem született.

Ki mennyit fizetett vissza az NKA-nak?

A visszautalók teljes listáját az NKA nem hozta nyilvánosságra — a 49 pályázóból az alábbiakat nevesítette a sajtó. A harmadik oszlopban csak olyan kötődés szerepel, amit forrás is megnevez; ahol a sajtó nem azonosított mögöttes szereplőt, ott gondolatjel áll.

A visszafizetés önmagában nem jogi felelősségvállalás, és nem jelenti azt, hogy a visszautaló bármit jogszerűtlenül tett volna — több szervezet a nyomozás megindulására hivatkozva, önként utalt vissza. A teljes visszautalt összeg a 17 milliárd forintos vizsgált körnek nagyjából a tizede.

Hogyan nézhetsz utána magad egy NKA-pályázatnak?

A kollégiumi döntések listái az NKA portálján nyilvánosak: pályázónként, azonosítóval és megítélt összeggel. Ha egy szervezetnek utánanéznél, érdemes három forrást összevetni: az NKA döntési listáját (mennyit kapott, melyik kollégiumtól vagy keretből), a bírósági nyilvántartást vagy a cégjegyzéket (mikor alapították, hol a székhely, kik a képviselők), és a Közbeszerzési Értesítőt vagy az átláthatósági adatbázisokat, ha a szervezet más állami forrásból is részesült. Ugyanezt a három lépést jártuk végig a saját adatbázisunkban is: a Kegyencjárat korrupciós adatbázisa ügyenként gyűjti a dokumentált közpénz-érintettséget és a forrásokat.