Mi legyen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal első 5 ügye?

A batidai vadászkastélya körüli földekre és a hozzá vezető útra 3,3 Mrd Ft közpénz ment el, miközben Lázár maga is folyamatosan bővíti a birtokot — eddig legalább 183 M Ft-ot költött földvásárlásra, és egyedüliként ő kap osztalékot a kastélyt birtokló cégből.

A PADME jegybanki alapítvány 266,4 Mrd Ft-os induló vagyonából 2024 végére csak 13 Mrd maradt — az ÁSZ hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, a rendőrség nyomoz.

A Külügyminisztérium 2026. augusztus 25-én hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a Szijjártó Péter idején kötött, 300 milliárdos Covid-lélegeztetőgép-beszerzések ügyében.

Az állam 2024 végéig 1311 Mrd Ft-ot fektetett magántőkealapokba — a Transparency szerint az alapkezelők fele nem hozza nyilvánosságra a vagyon értékét.

Állami hadiipari cégek kerültek a 4iG-hez versenyeztetés nélkül, miután korábban titokban tízmilliárdokat pumpáltak a cégbe — a szerződés részleteit a mai napig titkolják.

Az OLAF 35 vizsgált tenderből 17-ben szervezett csalást állapított meg Tiborcz István cégénél; 43,7 millió eurós EU-támogatás visszavonását javasolta.

Orbán Győző birtokának felújítása ~30 millió euróba került; a projektben részt vevő cégek jelentős állami szerződéseket és támogatásokat kaptak.

A magyar szakasz kínai hitelből épül, a hitelszerződést 10 évre titkosították; a szerb szakaszhoz képest a magyar kilométerár jóval magasabb.

Csak a „Mr. Oroszország" Klaus Mangold cégével kötött ~8 hónapos tanácsadói keretszerződés 8,2 Mrd Ft-ot ért — a szerződés részletei átláthatatlanok.

Az állam 49%-os részesedésért 323 Mrd Ft-ot fizetett; a szerződés éveken át titkos volt, bíróság kötelezte a kormányt a nyilvánosságra hozatalára.

Az elmúlt 12 év 100+ Mrd Ft-nyi TAO-támogatásának nincs lezárt elszámolása — az MLSZ és a Sportállamtitkárság adatai több esetben ellentmondanak egymásnak.

2011 óta legalább 119 Mrd Ft ment el nemzeti konzultációkra — a szuverenitásvédelmi konzultáció önmagában 16 Mrd Ft-os reklám- és nyomdaköltséggel.

A 35 éves koncesszió alatt eddig 1024 Mrd Ft-ot fizetett ki az állam Mészáros és Szíjj László magántőkealapjainak — a befektetők hozama egy évben 127%.

Mészáros 5,9 Mrd Ft-ért vette meg 2018-ban a 73%-ot, majd az állam 17,4 Mrd Ft-ért vásárolta vissza tőle a veszteséges erőművet — a teljes tranzakció 75+ Mrd Ft-ba került.

A József főhercegi palota felújítási kerete 56 Mrd Ft-ról 96,5 Mrd Ft-ra nőtt — nemzetbiztonsági okokra hivatkozva közbeszerzés nélkül.

A kormány visszaköveteli a Bosnyák téri irodakomplexumra kifizetett ~315 Mrd Ft közpénzt a beruházótól, szerződésszegésre hivatkozva.

8 politikust és vállalkozót tartóztattak le 2026 júniusában — Fidesz, DK, Momentum és MSZP is érintett. Egy parkfenntartó vállalkozó 2011–2024 között közel 2 Mrd Ft kenőpénzt fizethetett budapesti politikusoknak milliárdos szerződésekért cserébe.

Hadházy Ákos kétszer is feljelentette Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselőt a túlárazott pécsi Volvo-buszbeszerzés ügyében — két vádlottat jogerősen elítéltek, de az ügy Bánki szerepét illetően nem zárult le.

Schadl György végrehajtói kamarai elnök 83 M Ft készpénzt adott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak; az ügyészség 10, illetve 8 év börtönt kért rájuk.

A Rogán vezette hivatal 225 Mrd Ft-os keretszerződést kötött Balásy Gyula cégeivel — a G7 szerint 225 Mrd Ft-nyi kommunikációs közpénz jelentős része versenyeztetés nélkül ment el.

A kormány feljelentést tett a KRÉTA, Neptun és Poszeidon rendszerek 100,8 Mrd Ft-os beszerzései miatt — 73 Mrd Ft versenyeztetés nélkül, egyetlen cégcsoporthoz köthetően.

Hankó Balázs volt kulturális miniszter a választások előtt szabálytalanul osztott ki milliárdos NKA-támogatásokat; a NAV 7 gyanúsítottat vett őrizetbe.

Garancsihoz köthető cég 2061-ig szóló koncessziót kapott a soproni kaszinóra pályázat nélkül; a Garancsi–Habony közös kaszinócég 12 Mrd Ft osztalékot fizetett.

Teljes vagyonmozgási audit (ingatlanok, alapítványok, magántőkealapok, tanácsadói szerződések) — példaeset: az MNB közpénzjelleg-vitája, amivel eltitkolták az alapítványi költéseket.

A MET privilegizált hozzáférést kapott az osztrák–magyar gázvezetékhez versenyeztetés nélkül; számítások szerint ha az MVM egyedül importál, 50–60 Mrd Ft-tal olcsóbb lett volna.

Kikötők, kempingek eladása/bérbeadása — például a balatonboglári Sellő kemping 1 Mrd Ft-ért kelt el egykori strómanhálózathoz köthető cégnek.

300 Mrd Ft-os turisztikai fejlesztési program — a támogatás kétharmada az igénylők fél százalékánál koncentrálódott, köztük kormányközeli szereplőknél.

Az OLAF manipulált közbeszerzést és túlárazást tárt fel a nyírmártonfalvi lombkoronasétánynál; a volt polgármester ellen vádat emeltek költségvetési csalás gyanújával.

Egyetemi vagyon (ingatlanok, részvények) került vagyonkezelő alapítványokhoz, kormány-kinevezte kuratóriumok ellenőrzése alá — az elosztás intézményenként rendkívül egyenlőtlen.

Politikaközeli vállalkozások rendszeresen részesülnek uniós fejlesztési pénzekből (GINOP); egy vizsgált szeletben 36 kedvezményezett cég kapta a támogatás 46%-át.