Mini-Dubaj Rákosrendezőn

A Rákosrendezői 85 hektáros terület fejlesztésének ügye, amelyet a sajtó „Mini-Dubajként" emleget, összetett korrupciós és jogi aggályok középpontjába került. Az arab befektető, Mohamed Alabbar és társasága, az Eagle Hills által vezetett projekt számos kérdést vet fel a magyar állam döntéseiről és az átláthatóságról. A sajtó szerint a magyar kormány a terület arab befektetőknek és kormányközeli üzleti köröknek való átengedésével lépett fel, amely a közérdekből vétett döntésként értelmezhető.

A Rákosrendezői fejlesztés története már az Alabbar-csoport korábbi projektjeiből is tanulsággal szolgál. Az eredetileg 2020-ra tervezett dubaji Dubai Creek Tower szerkezete máig nem készült el, az építkezés többször leállt, és a befektetők visszatánccolták a projektet. A sajtó szerint Alabbar ebből tanulva kívánta „bebiztosítani" a budapest­i projektjét. Azonban a 444 szerint az Eagle Hills társaság kétes szerződésekkel, pénzmosás-gyanúval és furcsa pénzügyi tranzakciókkal veszi körül magát – a Balkánon már rossz híre van a regionális beruházások miatt felmerülő pénzügyi és jogi aggályok miatt.

Az ügyet súlyosbítja a jogi szövevényesség és az érdekeltek gyors módosulása. A Magyar Narancs szerint Garancsi István kormányközeli üzletember két nappal a területnek az Arab befektetőknek való eladása előtt lett tulajdonos egy elővárol­lási joggal bíró cégben – ez vélelmezett összefonódást sejtet a döntéshozatal és az üzleti körök között. A Telex egyúttal felhívja a figyelmet: az elővásárlási jog jogi státusza vitatott, az MNV szerint nem érvényes, de egy nyilatkozó ügyvéd szerint igen. Ez a zavaros helyzet még évekre megakaszthatja a fejlesztést.

További aggályokat vet fel a Telex és a VSquare szerint a szerződésbe belefoglalt fél kilométer magas felhőkarcolók építésének lehetősége, amely Donald Trump vejéhez és egy lehetséges Trump-toronyhoz köthető. A sajtó szerint az „oligarchák uralma" teljességgel kibontakoztatható az új amerikai elnök és a magyar kormány szinergiájában.

2025. január 21-én Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van az arab befektetőnek eladott Rákosrendezői területre, és élni is kíván vele. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt követően közölte: a kormány tudomásul veszi az elővásárlási jog gyakorlását. Vitézy Dávid ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „ha a kormány ezt a folyamatot ott akadályozza majd, ahol tudja, akkor nem fog menni”.

A főváros végül 50,9 milliárd forintért — ugyanannyiért, amennyiért az állam eladta az arab befektetőnek — vásárolja vissza a 85 hektáros Rákosrendezői területet, a vételárat 2039-ig részletekben fizetve. Ezzel a konkrét Rákosrendezői telekügylet lezárult, az Eagle Hills tervezett beruházása ezen a területen nem valósul meg.

A tágabb „Mini-Dubaj" elképzelés a Rákosrendezői telek visszafordulása után sem szűnt meg azonnal teljesen: az Átlátszó 2026. januári cikke szerint a kormány más, az Alabbar-körhöz köthető ingatlanokat is továbbra is értékesített (például egy korábbi belügyminisztériumi épületet, amelyre a fővárosnak nem volt elővásárlási joga), és akkor még nem mondott le a terv esetleges folytatásáról. Az azóta megtartott 2026-os országgyűlési választáson a Fidesz-kormány elvesztette a hatalmát, ami alapjaiban átalakíthatja a projekt jövőjét — ennek tényleges hatásáról a mini-Dubaj-tervre egyelőre nincs friss, konkrét sajtóforrásunk.

A 300 milliárd forintos közpénz-érintettség nem sajtóbecslés: ez a kormány által korábban bejelentett, a teljes projekthez (utak, közművek és egyéb kapcsolódó fejlesztések a terület egészén) kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési vállalás összege volt — nem azonos a Rákosrendezői telek fent említett, ténylegesen kifizetett 50,9 milliárd forintos árával. Mivel a projekt jövője a Rákosrendezői rész visszafordulása és az azóta bekövetkezett kormányváltás miatt bizonytalan, egyelőre nem világos, hogy ebből a vállalt összegből ténylegesen mennyi valósult vagy valósul meg.