Mini-Dubaj Rákosrendezőn

A Rákosrendezői 85 hektáros terület fejlesztésének ügye, amelyet a sajtó „Mini-Dubajként" emleget, összetett korrupciós és jogi aggályok középpontjába került. Az arab befektető, Mohamed Alabbar és társasága, az Eagle Hills által vezetett projekt számos kérdést vet fel a magyar állam döntéseiről és az átláthatóságról. A sajtó szerint a magyar kormány a terület arab befektetőknek és kormányközeli üzleti köröknek való átengedésével lépett fel, amely a közérdekből vétett döntésként értelmezhető.

A Rákosrendezői fejlesztés története már az Alabbar-csoport korábbi projektjeiből is tanulsággal szolgál. Az eredetileg 2020-ra tervezett dubaji Dubai Creek Tower szerkezete máig nem készült el, az építkezés többször leállt, és a befektetők visszatánccolták a projektet. A sajtó szerint Alabbar ebből tanulva kívánta „bebiztosítani" a budapest­i projektjét. Azonban a 444 szerint az Eagle Hills társaság kétes szerződésekkel, pénzmosás-gyanúval és furcsa pénzügyi tranzakciókkal veszi körül magát – a Balkánon már rossz híre van a regionális beruházások miatt felmerülő pénzügyi és jogi aggályok miatt.

Az ügyet súlyosbítja a jogi szövevényesség és az érdekeltek gyors módosulása. A Magyar Narancs szerint Garancsi István kormányközeli üzletember két nappal a területnek az Arab befektetőknek való eladása előtt lett tulajdonos egy elővárol­lási joggal bíró cégben – ez vélelmezett összefonódást sejtet a döntéshozatal és az üzleti körök között. A Telex egyúttal felhívja a figyelmet: az elővásárlási jog jogi státusza vitatott, az MNV szerint nem érvényes, de egy nyilatkozó ügyvéd szerint igen. Ez a zavaros helyzet még évekre megakaszthatja a fejlesztést.

További aggályokat vet fel a Telex és a VSquare szerint a szerződésbe belefoglalt fél kilométer magas felhőkarcolók építésének lehetősége, amely Donald Trump vejéhez és egy lehetséges Trump-toronyhoz köthető. A sajtó szerint az „oligarchák uralma" teljességgel kibontakoztatható az új amerikai elnök és a magyar kormány szinergiájában.

A konfliktus jelenlegi fázisában a főváros Budapest az elővásárlási jogra hivatkozva próbálja meakadályozni vagy lassítani az ügy előrehaladtát, míg a kormány ezt szeretné leszerelni. Az ügyet körülölelő pénzügyi transzparencia hiánya és az érdekeltek szövevényes kapcsolatai erősen megkérdőjelezik az eljárás jogszerűségét és közérdekességét.